Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén 2018/2019

Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén 2018/2019

Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

A Miniszterelnökséget vezető miniszter Lázár János jelentett be, hogy a magyar nyugdíjrendszer jelenleg stabil lábakon áll, jelenleg nincs szükség a nyugdíjkorhatárok emelésére, sem most, sem pedig a közeljövőben, a becslések szerint az elkövetkezendő 20 évben nem lesz szükség a nyugdíjkorhatárok emelésére.

Ez nagyon jó hír, ugyanis így is elég magasak már a nyugdíjkorhatárok, bár sok olyan Unios ország van, ahol ennél is magasabbak.

“Lázár János elmondta hogy a kormány által tárgyalt, az EMMI által előterjesztett szakmai kitekintés elsősorban a demográfiai folyamatok alakításában, a születésszám emelésében látja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítékát. Ezt a célt szolgálja egyebek mellett a családoknak nyújtott adókedvezmény.

Abban mindenképpen egyetértenek a kormányba, hogy a magyar lakosságnak bővülnie, nőnie kell, ugyanis nagyon kevesen vagyunk, de Magyarország lakosságának a bővítését semmiképpen sem a töménytelen mennyiségű bevándorló befogadásával képzelik el, a magyar népnek kell szaporodnia, gyarapodnia, ezért fogják segíteni továbbra is a családokat!

Az ösztönzőket – például az adókedvezményeket – inkább a “mi fajtánknak” adja a kormány, mintsem a migránsoknak – fejtette ki a politikus.

Korábban pedig a hvg.hu cikkje alapján azt találgatták, hogy lesz nyugdíjkorhatár emelés:

Abban mindenképpen egyetértenek a kormányba, hogy a magyar lakosságnak bővülnie, nőnie kell, ugyanis nagyon kevesen vagyunk, de Magyarország lakosságának a bővítését semmiképpen sem a töménytelen mennyiségű bevándorló befogadásával képzelik el, a magyar népnek kell szaporodnia, gyarapodnia, ezért fogják segíteni továbbra is a családokat!

Az ösztönzőket – például az adókedvezményeket – inkább a “mi fajtánknak” adja a kormány, mintsem a migránsoknak – fejtette ki a politikus.

Az elmúlt 25 év gyermekvállalással kapcsolatos tendenciáiról elmondta: Magyarországon és az összes posztkommunista országban később szülik meg első gyermeküket a nők. Ez a fajta mintaváltás Nyugat-Európában már a ’60-as években elkezdődött, és a rendszerváltás után nagyon gyorsan lezajlott Magyarországon is. A másik, ezzel nyilvánvalóan összefüggő tendenciaként a termékenység visszaesését említette, ami a ’90-es évek végétől gyakorlatilag máig tart.

Kitért arra is, hogy a 41-45 éves budapesti nők egyötödének nincs gyermeke, és ők már nagy valószínűséggel így is élik le az életüket. „Továbbra is igaz, hogy a házasságban élőknek több gyermekük van, mint azoknak, akik „csak” együtt élnek. Ugyanakkor az elsőszülötteknek már több mint a fele élettársi kapcsolatba érkezik, és a szülők sokszor csak a gyermek születése miatt törvényesítik kapcsolatukat” – mondta Spéder Zsolt a Napi Gazdaságnak.

A KSH intézetvezetője szerint azt a kérdést is kezelni kell társadalmi szniten, hogy egy ma 60 éves ember” 5-6 évvel több egészségben eltöltött életévre számíthat, mint aki húsz évvel ezelőtt volt ennyi idős”, de arra is, hogy a  várható élettartam növekedésével a betegségben töltött életévek száma is nő, és erre a magyar szociális és egészségügyi rendszerek még nem készültek fel.

A kormányközeli lapnak a kutató azzal indokolta a nyugdíjkorhatás emelésének szükségességét, hogy bár jelenleg a népesség bő hatoda múlt el 65 éves – és eközben csak minden hetedik lakó 15 évnél fiatalabb -, 50 év múlva már a népesség egyharmada lesz túl a 65. évét, és az idősek két és félszer többen lesznek, mint a 14 éven aluliak. „A helyzet kezelhetetlen lesz, ez mélyebb szakmai hozzáértés nélkül is belátható. A nyugdíjkorhatár felemelését nem lehet megúszni, hacsak nem nő sokszorosára a munka hatékonysága” – tette hozzá Spéder Zoltán.

error: Content is protected !!