Öregségi nyugdíjkorhatár 2018, ki mikor mehet nyugdíjba:
Nyugdíjkorhatárok : Az öregségi nyugdíj olyan saját jogú nyugellátás, amely meghatározott életkor (öregségi nyugdíjkorhatár) elérését követően, meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén jár. Mindkét jogosultsági feltételnek együttesen kell teljesülnie.
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíj típusai:
öregségi teljes nyugdíj,
öregségi résznyugdíj,
nők kedvezményes öregségi nyugdíja (a jogosultság szabályait külön tájékoztató tartalmazza).
Melyek az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárok?
Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár az 1952. január 1-je előtt születetteknél – nők és férfiak számára – egységesen a 62. betöltött életév.
2010. január 1-jétől fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik az öregségi nyugdíjra jogosító nyugdíjkorhatár.
Az öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint módosul:
aki 1952-ben született, annak a 62. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1953-ban született, annak a betöltött 63. életév,
aki 1954-ben született, annak a 63. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1955-ben született, annak a betöltött 64. életév,
aki 1956-ban született, annak a 64. életév betöltését követő 183. nap,
aki 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.
Az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes-, vagy résznyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban
sem Magyarországon,
sem – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is
sem – a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban nem állhat.
[A Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) és g) pontja szerinti egyéni és társas vállalkozó esetében nincs szükség a biztosítással járó jogviszony megszüntetésére, mivel az érintett személyi kör biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően – a törvény erejénél fogva – automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.]
Ki jogosult öregségi teljes nyugdíjra?
Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.
Ki jogosult öregségi résznyugdíjra?
Öregségi résznyugdíjra jogosult az a személy, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.
Mikortól állapítható meg öregségi nyugdíj?
Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült. Amennyiben az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.
Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátás összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.
Hogyan alakul a magán-nyugdíjpénztár tag öregségi nyugdíjának összege?
Ha az igénylő a magán-nyugdíjpénztári tag az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal. Ha a magán-nyugdíjpénztártag az egyéni számláján lévő összeget az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére átutaltatja, akkor az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen módosítani kell.
Mit jelent az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása?
Az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását (rögzítését) az az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, legalább 20 év nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkező személy kérheti, aki a korhatár betöltésekor nem kívánja igénybe venni az ellátást, mert még tovább dolgozik.
Az ún. rögzített nyugdíj megállapítását legkorábban az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése napjától lehet igényelni – ha az érintett ekkor még nem rendelkezik 20 év szolgálati idővel, akkor annak megszerzését követő naptól – az általános igényérvényesítési szabályok szerint.
A nyugdíj folyósítás nélküli megállapításának nem feltétele a fennálló biztosítási jogviszony megszüntetése. Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.
Amikor az érintett ténylegesen nyugdíjba kíván vonulni, a biztosítási jogviszony megszűnését követő naptól megállapított öregségi nyugdíj helyett, ha számára kedvezőbb, választhatja a rögzített nyugdíj – időközi esedékes emeléssel/emelésekkel növelt – összegének folyósítását, feltéve, hogy a rögzítés időpontját követően további legalább 365 nap szolgálati időt szerzett.
Nem vonatkozik ez a kedvezmény arra, akinek a részére a korhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulásig eltelt időtartam legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.
Mikor kell az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni?
A Tny. alapján az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. A 2013. január 1-jén a jelzett jogviszonyban álló, öregségi nyugdíjban részesülő személy a felsorolt jogviszony fennállásának tényét köteles 2013. április 30-ig bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek. Ha a jogviszony továbbra is fennáll, úgy az érintett személy öregségi nyugdíját 2013. július 1-jétől kezdődően kell szüneteltetni.
Ha törvény valamely juttatás és az öregségi nyugdíj egyidejű folyósítását kizárja, és a jogosult az öregségi nyugdíj szüneteltetését nem kérelmezi, a nyugdíjfolyósító igazgatóság az e tény tudomására jutásának időpontját követő hónap első napjától a nyugellátás folyósítását hivatalból szünetelteti.
Hol lehet az öregségi nyugdíjigényt előterjeszteni?
Az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál személyesen vagy postai úton nyújtható be a nyugdíj megállapítása iránti kérelem – ideértve az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása iránti kérelmet is – az ONYF. 3515-272/B jelű nyomtatványon, vagy a K02 számú űrlapon. (A részletes szabályokat lásd a „nyugellátási igény érvényesítéséről” szóló Tájékoztatóban.)
A nyugdíjigény elektronikus úton is előterjeszthető.
Milyen okmányokat lehet csatolni a kérelem benyújtásakor?
A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében az öregségi nyugdíj iránti igény elbírálásához a következő eredeti vagy hitelesített okmányok beküldését javasoljuk: az igénylő birtokában lévő iratok olyan szolgálati idők igazolására, amelyek a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel, így különösen
főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, végbizonyítvány, oklevél, továbbá külföldön folytatott tanulmányok esetén annak igazolása, hogy a külföldi végzettséget honosították, a külföldi tanulmányi időt a hazai tanulmányi időbe beszámították, vagy a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon egyenértékűnek ismerhető el, a szolgálati időként elismerhető, 1998. január 1-jét megelőző felsőoktatási tanulmányi idő igazolására,
katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás a sor-, tartalékos-, vagy hivatásos katonai szolgálatban, illetve polgári szolgálatban eltöltött idő igazolására,
a fegyveres rendvédelmi szerv igazolása a hivatásos vagy továbbszolgáló állományban töltött idő igazolására,
ipari tanuló munkakönyv, szakmunkástanulói bizonyítvány, egészségügyi vagy mezőgazdasági szakiskolai bizonyítvány, oklevél vagy szakképző iskolai tanulószerződés a szolgálati időként elismerhető, 1998.január 1-jét megelőző szakiskolai tanulmányi idő igazolására,
bedolgozói kiskönyv vagy munkabér-jövedelemigazolás a szolgálati időként elismerhető, 1998.január 1-jét megelőző bedolgozói jogviszony igazolására,
mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv, a 1998.január 1-jét megelőző tagsággal szerzett szolgálati idő igazolására,
egyházi igazolás az egyházi személyként, szerzetesrendi tagként, diakonissza nővérként szerzett szolgálati idő igazolására,
kórházi zárójelentés a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolással 1998.január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő igazolására,
munkakönyv, foglalkoztatói igazolás vagy szerződés az egyéb, a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában nem szereplő egyéb szolgálati idők igazolására,
az 1988. január 1-jét megelőző időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az ezt követő időszakra az ügyfél nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott számú naptári napra nyugdíjjárulék-köteles keresettel, jövedelemmel,
az 1997. december 31-ét követő időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő munkabér-, illetve jövedelemigazolás, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel,
a megyei és fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervének vagy a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónak az igazolása a táppénz vagy egyéb egészségbiztosítási pénzellátás folyósításának időtartamáról, 1997. december 31-ét megelőző időtartamra csak abban az esetben, ha az adat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásában nem szerepel,
az ápolási díjat megállapító határozat másolata, valamint – ha a határozatból a hozzátartozói viszony nem állapítható meg – a gyermek születési anyakönyvi kivonat, vagy az örökbefogadást engedélyező határozat, ha a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti öregségi teljes nyugdíjat a jogosult súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére is tekintettel igénylik,
gyermek születési anyakönyvi kivonat vagy az örökbefogadást engedélyező határozat, ha az öregségi teljes nyugdíjat a Tny. 18. § (2d) bekezdésében foglaltakra is tekintettel igénylik
Jogszabályok:
1997. évi LXXXI. törvény
