Pedagógus életpálya modell 2024/2025

Pedagógus életpálya modell 2024/2025 – Itt vannak az új pedagógus életpálya törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek

Pedagógus életpálya modell 2024/2025:

A Belügyminisztérium ismertette a részleteket.

Megjelentek az új pedagógus-életpályatörvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek – közölte a Belügyminisztérium (BM) csütörtökön az MTI-vel.

A közleményben azt írták, mint ismert, a törvény megalapozza a pedagógusok további jelentős béremelését, az ehhez szükséges forrás nagy részét a Magyarországnak járó uniós források kifizetése biztosítja majd.

Ha Brüsszel végre nem tartja vissza tovább a Magyarországnak járó EU-s forrásokat, akkor első ütemben 561 ezer forintra emelkedik a pedagógus-átlagbér, 2025-re pedig 800 ezer forint körül lesz

– fogalmazott a közlemény.

Hozzátették, hogy emellett a kormány 2024. január 1-jétől hazai költségvetési forrásból is további legalább 10 százalékos bértömeget biztosít a pedagógusok béremelésére.

A rendelet rögzíti, hogy 2024. január 1-jétől a pályakezdő gyakornokok illetménye havi 440 ezer forintra emelkedik, és ezt a szintet valamennyi pedagógus illetményének meg kell haladnia.

Ezen túl azonban a rendelkezésre bocsátott bértömeg felosztására az igazgatók tesznek javaslatot, ami egy újabb lépés a teljesítményalapú bérezés bevezetése felé – közölték.

A nyolcszázezres fizetés

Emlékeztettek, hogy az Országgyűlés július 4-én elfogadta az új pedagógus-életpályamodellről szóló törvényt, ami megteremti az alapját a tanárok további jelentős béremelésének.

A tanárok átlagbére 2025-re 800 ezer forintra emelkedhet, maximális heti óraszámuk 24 órára csökken, szabadságuk 46 napról 50 napra, azaz 10 hétre nő, csökkennek adminisztratív terheik

– írták.

Úgy folytatták, hogy létrejön a pedagógusok többsége által is támogatott teljesítményalapú bérezési rendszer. „Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni” – hangsúlyozták.

A kormányrendelet melléklete tartalmazza a hátrányos helyzetűekkel foglalkozókat megillető illetménytöbblettel kapcsolatos azon települések felsorolását, amelyek felzárkózó vagy kedvezményezett településnek minősülnek.

Az úgynevezett kedvezményezett és felzárkózó települések valamelyikén lévő intézményben dolgozó pedagógusok, továbbá azok, akik bár más településen végzik munkájukat, de intézményükben legalább 10 százalék a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, az alapbérük 20 százalékának megfelelő többletjuttatásra lesznek jogosultak – olvasható a közleményben.

Pontosított feltételek

A BM szerint a rendelet pontosítja az alkalmazási feltételeket, amelyek meghatározásakor a Nemzeti Pedagógus Kar és a szakszervezetek részéről a rendelet megalkotásakor tartott két egyeztetésen és írásban is jelzett javaslatokat is figyelembe vették.

A rendeletek több kormányrendelet kisebb technikai módosítását is tartalmazzák, ezek a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényből fakadó változtatások a törvény alkalmazásához szükségesek – tették hozzá.

A Belügyminisztérium örömmel üdvözli, hogy a felsőoktatási pótfelvételi során újabb 2416 főt vettek fel a felsőoktatási intézmények pedagógusképzésre, így összességében 12 795 fő kezdheti meg tanulmányait ezen a területen– áll a közleményben.

Pedagógus életpálya modell 2024/2025

Rendben és eredményesen zajlanak az érettségi vizsgák, semmiféle fennakadás eddig nem volt – hangsúlyozta Maruzsa Zoltán a műsorban, majd emlékeztetett arra, hogy múlt kedd este elterjedt, hogy kiszivárogtak a történelemfeladatok, de a hír nem volt igaz, hasonló eset minden évben előfordul. A Belügyminisztérium köznevelési államtitkára arra is felhívta a figyelmet, hogy noha korábban az érettségi bojkottjára hívtak fel, de több mint 22 ezer pedagógus jelentkezett az érettségivel kapcsolatos feladatok ellátására.

A most érettségizők középiskolai tanulmányaik egy jó részét a pandémia miatt digitális tanrendben töltötték, és Maruzsa Zoltán úgy látja, ez az időszak nem múlt el nyomtalanul, de a mérési eredmények romlást nem mutattak.

Meglátása szerint inkább a fiatalabbaknál hagyhatott mélyebb nyomokat a járvány, de a 18 évesek mar jól tudták használni az online eszközöket. A felvételiknél a könnyítésekről azt mondta az államtitkár: nincs arra adat, hogy emiatt minőségromlás fenyegetne. Mint fogalmazott, a kötelező emelt szintű érettségit azért vezették be, hogy pozitív hatást hozzon, de csökkentette a felsőoktatás bemenetét és nem növelte a kimenetét. A nyelvvizsga-kötelezettség eltörlése pedig szerinte erősíteni tudja a kimenetet, mert nem fognak beragadni az oklevelek.

– A nemzetközi mérések szerint a magyar lakosság nyelvtudásszintje bővül, de elégedettek nem lehetünk. Az egyik legnagyobb negatívum a motiváció hiánya, a tanulók nagy része nem elkötelezett a nyelvtanulás iránt – mondta. Az érettségi vizsgáknál 2024-től jönnek változások, de Maruzsa Zoltán szerint ezek nem módosítják alapvetően a megszokott számonkérést. Az egyik az lesz, hogy a magyarérettségin a jelenlegi szövegértésen alapuló feladatok mellett megjelennek a tárgyi tudást igénylők is.

Tudom, hogy ennek megítélésében megosztottak a tanárok is, de ettől nem változik meg alapjaiban a kompetenciaalapú érettségi, ami bevált

– fejtette ki. A másik változás a természettudományos tárgyakat érinti, itt lehetőség lesz projektmunkára is, ez szerinte sikertörténet lehet. Tavaly óta megjelent a természettudományos mérés is, és már negyedik évfolyamtól évente mérik a diákok teljesítményét. Maruzsa hozzátette: elképesztő mennyiségű adatbázis lesz, a tanulók előrehaladása megfogható lesz, és visszajelzést ad az intézményben folyó munkáról. Ezáltal az intézményvezetők láthatják a saját és az országos adatokat, és követhetik, hogyan fejlődnek az évfolyamok és a diákok, a vezetők be tudnak avatkozni a mérések alapján.

 

Hónapok óta zajlanak az egyeztetések

A felvetésre, hogy ez a mérés befolyásolja-e majd a pedagógusok bérezését, az államtitkár azt mondta, közvetlenül nem, de az új teljesítménymérési rendszerben az egyik szempont lesz a diákok előrehaladása még hat-hét másik szempont mellett. A pedagógusok bérrendezéséről elmondta:

hónapok óta zajlanak az egyeztetések az új pedagógus-életpályamodellről, és ezzel párhuzamosan folynak a tárgyalások az Európai Unióval a forrásokról. A magyar kormány saját erőből már végrehajtotta az emelés egy részét január elsejétől, a többihez szükség van az uniós finanszírozásra. Az idei emelést technikailag a bérpótlékok emelésével oldották meg, de most olyan új, sávos, flexibilis és teljesítményalapú bérstruktúrát hoznak létre, amely nem teszi majd szükségessé az ilyen megoldásokat.

– Jelenleg olyan bonyolult rendszer van, amely az életkor és a végzettség alapján határozza meg a béreket. Az új struktúrában öt bérsáv lesz a korábbi minősítéseknek megfelelően, és keretek között lesz a fizetés, az intézményvezetők pedig meg tudják határozni a differenciált bért a teljesítményértékelés alapján. Ha többletbért tudnak adni, akkor az azonnal alapbéresíthető lesz –  ismertette Maruzsa Zoltán.

Az uniós programból 844 milliárd forintra várnak, de az államtitkár szerint noha ez a pénz Magyarországnak jár, egyelőre nehezen mozdul, mert most éppen az igazságügyi reform elfogadásáig blokkolják a magyar kifizetéseket. Szerinte most nem is azon múlik a támogatás folyósítása, hogy sikerül-e megállapodni a pedagógus-életpályamodellről.

Az Európai Bizottság részéről is van egy visszatartási szándék, és az ellenzék is azon dolgozik, hogy ezt a pénzt ne kapjuk meg. Jeleztem a szakszervezeteknek is, hogy ebben segítsenek, mert közös érdek, hogy Magyarország hozzájusson ehhez a forráshoz

– emelte ki, és hozzátette, a tervezetről 15 egyeztetést folytattak eddig le, ebből tízet szakszervezetekkel, a többit más szereplőkkel.

A kormányzat 34 tartalmi kérdésben változtatta meg az álláspontját, és közelítette azokat a partnerek javaslatához.

Az államtitkár szerint a javaslatnak számos előnye van, mert a teljesítményt helyezi előnybe az életkor és a végzettség helyett, így a fiatalokat jobban helyzetbe hozza,  emiatt vonzóbb lehet a pálya. Emellett több alapszabadságot ad, csökkenti az adminisztratív terheket is, így megszűnik a kötelező minősítés, az önértékelés és az egyéni pedagógus-tanfelügyelet is.

A hangsúly ehelyett a belső teljesítményértékelésen lesz, csak az intézményi tanfelügyelet marad meg, az egyéni értékelést az intézmények vezetése végzi majd, részben az objektív mérési adatok alapján. A vitatott kötelező óraszámról úgy nyilatkozott, hogy a kormány egyelőre ragaszkodik a 22–26 órás kerethez. – A szakszervezeti félelem az, hogy nem lesz elég pedagógus, pedig inkább csökkenteni kell a terheket. A kormányzat ebben partner, de először induljon el az új életpályamodell, mert akár lefelé is mozdulhat a terhelés. A fix óraszám van, akinek emelést jelentene, és ahol tudjuk biztosítani a munkaerőt, ott semmi akadálya nem lesz a 22 órának. Abban bízunk, ha ezek az intézkedések megvalósulnak, akkor jelentős vonzereje lesz a pályának, és akkor az óraterhelés is csökkenhet – részletezte ki Maruzsa Zoltán, majd azzal folytatta, a jelenlegi helyzetben a fix óraszám mellett néhány helyen nagyon sok túlórát kellene biztosítani.

 

Nyáron jöhet az átállás

Maruzsa Zoltán az elkövetkezendő hetekről is beszélt, mint fogalmazott, izgalmas időszak következik. Jelezte: abban reménykedik, hogy az unióval folytatott tárgyalásokon is kedvező elmozdulás lehet, és

az életpályamodellről is olyan megállapodás születik, hogy még a tavaszi ülésszakon dönthet róla a parlament. Szerinte ez azért is előnyös lenne, mert így a nyáron megtörténhetnének a változtatások, és a következő tanévet már az új szabályok alapján lehetne elkezdeni.

A bérek alakulása kapcsán megerősítette, hogy a kormányzati cél és vállalás, hogy 2025-ig jelentős emeléssel a diplomás átlagbér nyolcvan százalékáig nőjön a pedagógusok átlagbére – most hatvan százalék körül van –, és ezt 2030-ig indexálja. Ez 2030-ig több mint ötezermilliárd forintot igényel, ebből 844 milliárd forint az uniós forrás.

– A cél világos: a kormány javítani akarja a pedagógusfoglalkoztatás szabályozási környezetét és a bérezés helyzetét is – összegezte, majd emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság elvárása is eredményszemléletű, hogy ne csak béremelés legyen, hanem reform is, amely javítja az oktatás eredményeit, és szerinte a változtatási tervek éppen ezt célozzák.

error: Content is protected !!