Nagy baj van az ivóvízzel – súlyos rendkívüli figyelmeztetés érkezett!
Nagy baj van az ivóvízzel – súlyos rendkívüli figyelmeztetés érkezett! A fokozódó vízhiány miatt konfliktusok robbanhatnak ki az Európai Unió országaiban és között; a tagállamok nincsenek felkészülve a klímaváltozás következményeire, amin sürgősen változtatniuk kell – áll az Európai Bizottság által várhatóan a napokban kiadandó, a Politico birtokába jutott közlemény tervezetében.
A kiszivárgott dokumentum alapján feltételezhető, hogy az Európai Bizottság erőteljes hangvételű figyelmeztetést kíván küldeni a tagországok kormányainak azért, hogy fokozzák a klímaváltozás elleni, illetve az arra való felkészülést szolgáló erőfeszítéseiket, mivel felkészültségük jócskán elmaradt a szükségestől. A lap szerint a meglehetősen nyers figyelmeztetés az EU utolsó jelentős klímaváltozási kezdeményezése lesz a júniusi európai parlamenti választások előtt.
A szövegtervezetben a Bizottság a vízhiányt olyan problémaként azonosítja, amely az élet szinte minden területét fenyegeti: az élelmiszer- és ivóvízellátást, az energia- és szállítási infrastruktúrát, nem beszélve az alapvető gazdasági tevékenységekről és az emberi egészségről. A kockázatok többféle formában megnyilvánulhatnak, például a vízkészletekért ágazatok és felhasználók között folyó verseny felerősödéseként, beleértve a határon átnyúló konfliktusokat is. Egyes régiókban, például Spanyolországban vagy Franciaországban már érzékelhető is a vízellátással kapcsolatos feszültség növekedése.
Az Európai Bizottság figyelmeztet: az EU egyre több, a klímaváltozással összefüggő, abból következő katasztrófára számíthat, de a közösség nem tervez és készül ezekre a kockázatokra. A testület szerint a jelenlegi politikai keretek nem nyújtanak megfelelő biztosítékot, ezért mind az EU-nak, mind tagállamainak lényegesen jobban fel kell készülniük az éghajlati kockázatokra, és hatékonyan kell kezelniük azokat.
A várakozások szerint március 12-én kedden a Bizottság az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességről szóló tágabb vonatkozású nyilatkozattal együtt a vízkezelés ellenálló képességének növelését célzó kezdeményezést is előterjeszti, amelyről szeptemberben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy mandátuma hátralévő részében a politikai prioritások között szerepel.
A hírek szerint az Európai Bizottság már a terv véglegesítésénél jár. A Virginijus Sinkevičius környezetvédelmi biztos által korábban vázoltak alapján az Euronews által ismertetett kezdeményezés igyekezhet megoldást találni egyebek mellett az ivóvízvezetékek „elfogadhatatlanul” nagymértékű szivárgására, a vízkészletek túlzott kitermelésének és túlzott allokációjának problémájára, valamint azt is elő kívánja segíteni, hogy az ipari, energetikai, közlekedési és mezőgazdasági szektor főbb felhasználói tegyenek többet azért, hogy a vízhatékonyságot és a vízvédelmet beépítsék mindennapi gyakorlatukba.
A Bizottság vízügyi kezdeményezése egyelőre várhatóan nem foglal majd magába jogalkotási javaslatokat. A tervezett változtatások között szerepel ugyanakkor az EU vízkészletekről szóló központi jogszabálya, a Víz Keretirányelv módosítása, melynek értelmében kibővítésre kerülhet a rendszeresen monitorozott szennyező anyagok listája. Az irányelv azt is előírja, hogy a környezeti és erőforrással kapcsolatos költségeknek a víz árazásában is meg kell jelenniük, a Bizottság szerint azonban ez az elvárás nem teljesült kellő mértékben, és nem segítette elő eléggé a felhasználás hatékonyságának növelését.
A vízhelyzetre vonatkozó célzott ellenálló-képességi kezdeményezés megtételére az a felismerés késztette a Bizottságot, hogy a víz körforgásában tapasztalható szélsőségek már rendszeresek, ezért többé nem nevezhetőek anomáliáknak. Az elmúlt években érezhetően instabilabbá és kiszámíthatatlanabbá vált vízhelyzet a Bizottság és szakértői értékelések szerint az energiaválsághoz, illetve a zöld átálláshoz mérhető kihívásokat támaszt Európával szemben.
A Bizottságra több irányból egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy ne csak az akut vízhiánnyal, hanem a vízkörforgás alapvető megváltozásából adódó kihívásokkal is foglalkozzon, ezzel összhangban vannak szakértők, akik teljes körű európai vízstratégiát szorgalmaznak.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) egyenesen egy, az európai zöldmegállapodáshoz hasonló kékmegállapodás (Blue Deal) megkötését sürgeti. Az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament részére is tanácsot adó szerv több ajánlást is tett felhívásában, a termékek előállításához felhasznált víz mennyiségét jelző címkézéstől az uniós támogatásokhoz való hozzáférés feltételéül támasztandó fenntartható vízhasználatig terjedően.
Ugyanakkor a bizottsági tervek – mindenekelőtt a vízkitermelés lehetséges korlátozásával kapcsolatos elképzelések – bizonyos körökben, mindenekelőtt az agrárgazdák között máris nyugtalanságot okoztak, akik (egyebek mellett) a növényvédő szerek korlátozására és a természet kötelező helyreállítására vonatkozó brüsszeli tervek miatt már amúgy is elégedetlenek.
Pedig a lépéskényszert az is jelzi, hogy az elmúlt időszak havazásai és esőzései ellenére Európa jelentős területein már tél végére, tavasz elejére enyhébb-súlyosabb fokú aszály alakult ki. A legrosszabb helyzetben Spanyolország déli, délkeleti régiói vannak, amint ezt az európai aszálymegfigyelő központ (EDO) térképen megjelenített adatai is jelzik.
A március 8-i állapot szerint Magyarország területének közel felén voltak tapasztalhatóak aszályos viszonyok; ennek nagyobb részén enyhe, kisebb részén pedig közepes aszály uralkodott a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. honlapján közölt információk szerint.
A dél-európai helyzet azonban jóval súlyosabb a hazainál. A mérések történetének legaszályosabb időszakát élő Katalónia vészhelyzetet, Szicília pedig természeti katasztrófa helyzetet hirdetett február elején, de másfelé, például Szardínián, Máltán és Görögországban is összezsugorodtak a vízkészletek a szárazság miatt.
Az évek óta csapadékhiánnyal küzdő, vízkorlátozás bevezetésére kényszerült Katalónia hosszabb távon már nem is látja máshogy fenntarthatónak édesvíz-ellátását, mint tengervíz-sótalanító üzemek telepítésével. A közel félmilliárd eurós beruházásban, uniós finanszírozásban megvalósuló két sótalanító 2028-ban és 2029-ben kezdheti meg működését. Ilyen üzemek korábban nem épültek Európában, jelenlétük az olyan, sivatagos időjárási körülményekkel rendelkező régiókban jellemző, mint például a Közel-Kelet. Ha azonban a katalán vízválság a kontinens egyéb területeire is kiterjed, további hasonló létesítmények telepítésére lehet szükség.
Európa – és a talán még rosszabb helyzetben lévő Észak-Afrika, azon belül főleg Marokkó, Algéria és Tunézia – időjárása ugyanis a meteorológiai adatok alapján már hosszabb ideje, évek óta rendkívül csapadékszegény, és a modellezési eredmények szerint a jövőben egyre gyakrabban számíthatunk hasonló, elhúzódó időszakok kialakulására. Az ausztriai Grazi Műszaki Egyetem 2023 januári tanulmánya a felszín alatti vízkészletek műholdas adatok alapján történt elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy Európát már 2018 óta aszály sújtja, és a vízhelyzet nagyon bizonytalanná vált.
Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCC) előrejelzései szerint a hőhullámok és aszályok egyre gyakoribbá és súlyosabbá válhatnak a következő évtizedekben a világ számos régiójában, így a Mediterráneumban is, és általánosságban Európa egészére igaz, hogy a globális átlagnál jóval gyorsabban melegszik. Újabb tanulmányok szerint pedig a szélsőséges vízhelyzetek a korábban véltnél is hamarabb válhatnak az új normává Európában.
Az Európai Bizottság tudományos szolgáltató szerve, a Közös Kutatóközpont (JRC) szerint az évek óta tartó csapadékszegény körülmények mostanra kritikus hatással vannak a Mediterráneumra, elsősorban annak mezőgazdaságára. Az európai aszálymegfigyelő központot is üzemeltető tudományos testület januári jelentése szerint a térségben várhatóan folytatódik a súlyos aszály, a mezőgazdaságra, a környezetre, az ivóvíz elérhetőségére, valamint az energiatermelésre gyakorolt hatások pedig egyre aggasztóbbak.
A csapadékhiány és a rekordmagas év eleji hőmérséklet a spanyol, olasz és görög tengerpartok mentén, a Földközi-tenger szigetein, Marokkóban, valamint Algériában is kedvezőtlenül érintette a gyümölcsösöket és az őszi vetésű gabonát. A megszokottnál kevesebb csapadék jóval északabbra, például a Balti-tenger térségében más miatt is aggodalomra ad okot, szigetelő hótakaró hiányában ugyanis az őszi vetésű gabona jelentős fagykárokat is elszenvedhet a hideghullámok idején, ahogyan ez idén január elején is történt. Németország részein és Észak-Franciaországban pedig súlyos áradásokkal indult a 2024-es év.
A szezonális előrejelzések szerint az átlagosnál melegebb tavasz vár Európára, a szokásosnál kisebb alpesi hótakaró pedig várhatóan a korábbiaknál szerényebb mértékben lesz majd képes utánpótlást biztosítani a folyók számára a meleg évszakokban.