Ingatlantulajdonosok figyelem – 2024 április 1-től ez mindenkinek kötelező, ennek sokan nem örülnek majd!
Ingatlantulajdonosok figyelem – 2024 április 1-től ez mindenkinek kötelező, ennek sokan nem örülnek majd!Az ingatlanpiac valamennyi szereplőjét érintik az energetikai besorolással kapcsolatos módosítások, így ennek a változtatásnak a hatása komplex – mondta az Index megkeresésére az Otthon Centrum Investment Solution energetikai tanúsítási üzletág-igazgatója.
„Magyarországon 2012-től kötelező energetikai tanúsítványt készíttetni az új épületek építésekor és a meglévő épületek eladásakor, illetve szintén kötelező a tanúsítvány a lakások és házak bérbeadásához” – fogalmazott az Indexnek Tóth Csaba, az Otthon Centrum Investment Solution energetikai tanúsítási üzletág-igazgatója arról, hogy
NOVEMBERTŐL FRISS ÉPÜLETENERGETIKAI SZABÁLYOK LÉPTEK HATÁLYBA, JANUÁRTÓL PEDIG MINDEN INGATLAN ELADÁSÁNÁL, BÉRBEADÁSÁNÁL VAGY ÚJ ÉPÜLETEK KIVITELEZÉSÉNÉL AZ ÚJ ENERGETIKAI HITELESÍTÉST KELL ELKÉSZÍTENI.
Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit vizsgálják. A besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvíz-használata alapján történik. A mindennapokban használt, betűvel jelölt energiahatékonysági kategóriák mögött az épület összesített energetikai jellemzőit veszik számításba.
Mutatjuk a változásokat
Az október végéig hatályban lévő besorolási rendszer 2016-tól volt érvényben. Az osztályozási rendszer a kiemelkedően rossztól (JJ) a minimális energiaigényűig (AA++) sorolta kategóriákba az ingatlanokat, összesen 12 energetikai osztályt megkülönböztetve. BB vagy ennél jobb besorolást csak a legalább 25 százalékos megújuló energiaaránnyal rendelkező ingatlan kaphatott. Tóth Csaba szerint sem szigorúbbak, sem enyhébbek nem lettek a követelmények. Sok apró változás történt, amelyek hatása épülettípusonként és műszaki megoldásonként változó mértékű lehet, a jelentős felújítások követelményei pedig egyértelműen enyhültek.
A tanúsítvány esztétikusabb és felhasználóbarátabb kialakítású lett. Nem szakemberek számára is használhatóbb felújítási tanácsokkal szolgál, ezért remélhetőleg javul majd a tanúsítványokról alkotott közvélekedés is.
A szakértő szerint a nagyobb terjedelmű tanúsítvány a korábbinál részletesebb adatnyilvántartást is segíti majd, jelentősen bővül ugyanis a rögzítésre kerülő adatok köre. Így sokkal pontosabb és használhatóbb adatbázis jöhet létre a hazai tanúsított épületállományról. A szabályozás ingatlanértékekre, értékesíthetőségre gyakorolt hatása egyelőre még nem ismert, és a legfontosabb változásokat az alábbiak szerint lehet összegezni.
- Kötelező maradt az energetikai tanúsítvány, ugyanakkor a kezelése változott – adásvételnél, illetve bérbeadásnál továbbra is kötelező a tanúsítvány átadása. Az új szabályozás szerint nem kell a szerződésbe beleírni az okirat HET-számát, de a szerződéskötés napjáig be kell mutatni, és legkésőbb a birtokba adás napjáig át is kell adni az okiratot.
- Eddig csak akkor kellett a hirdetésben feltüntetni az energetikai besorolást, ha volt az ingatlanról tanúsítvány. Novembertől azonban kötelező már a hirdetésben is feltüntetni azt.
- Megváltoztak az energetikai osztályok: az eddigi AA++-tól JJ-ig terjedő skála átalakult A+++-tól I-ig. Két energetikai besorolása lett az ingatlanoknak: az egyik az eddig használt energetikai jellemzőre vonatkozik, a másik a lakóegység szén-dioxid-kibocsátása alapján kategorizál.
- Az eddigi 10 év helyett a kiállítástól számított maximum 5 évig érvényesek a tanúsítványok, vagy ameddig nem történik változás az energetikai számítást meghatározó jogszabályban.
- Közérthetőbb lett a tanúsítvány: külön be kell kategorizálni a határoló szerkezeteket (külső falak, nyílászárók, tetők), illetve a gépészeti rendszerek (fűtés, használati melegvíz-rendszer, légtechnika) energetikai minőségét egy ötszintű skálán. Valamint részletesebb energetikai fejlesztési javaslatokat kell az ingatlanról megadni, amelyekkel el tudja érni az ingatlan a két legfelső kategóriát.
Április 1-jével hatályba lépett változások
Tóth Csaba az Indexnek külön részletezte, hogy az idén májusban elfogadott, és április 1-jével hatályba lépett változásokat hosszú előkészítő fázis előzte meg: „a Magyar Mérnöki Kamara már 2017-ben készített egy átfogó tanulmányt, amely több mint 100 szakmai észrevételt szintetizált, 2018-ban uniós szintű változásokat fogadtak el, amelyek nyomán az akkori ITM 2019-ben kérte fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet a rendeletek felülvizsgálatára” – mondta.
A MÓDOSÍTÁSOK AZ INGATLANPIAC VALAMENNYI SZEREPLŐJÉNEK MUNKÁJÁT ÉRINTIK, ÍGY HATÁSA TEKINTETÉBEN KOMPLEX LÉPÉSRŐL BESZÉLHETÜNK.
A szakember szerint a tanúsítványok pozitív változásán túl szakmailag előremutatónak tekinthető a szén-dioxid-kibocsátás alapján történő vizsgálat és kategorizálás. Ám a megújuló energia részaránya kevésbé hangsúlyos figyelembevételének hatása csak később lesz vizsgálható. „A változás összetettségét talán az is jól mutatja, hogy a rendelet május 25-i kihirdetése óta eltelt 5 hónap sem volt elég arra, hogy tanúsítványok készítéséhez használt szoftverek. Valamint annak hitelesítését és az adatok nyilvántartását végző rendszerek fejlesztése. Összehangolása és ezek alapján a tanúsítók szakmai képzése teljes mértékben megtörténhessen – mondta Tóth Csaba. „Így jelenleg az új feltételeknek megfelelő tanúsítványok készítése még nem tud megvalósulni.”
Végezetül fontos arra is kitérni, hogy a folyamat indulásával kapcsolatos kihívások a szakmai szereplőket nem érték meglepetésként, ám a végfelhasználók részéről mindenképpen türelemre van szükség a már ismert hiányosságok pótlásáig. „E tekintetben talán szerencsésebb lett volna egy későbbi (akár a januári) hatályba lépés” – összegezte az igazgató.
