Nyugdíjas törzslap, igazolvány 2025 – fontos változás jön!
Nyugdíjas törzslap, igazolvány 2025 – fontos változás jön! A törzslap egy hivatalos dokumentum, amely összegzi egy személy munkatörténetét, beleértve a munkaviszonyok időtartamát, a fizetett járulékokat is.
A közfeladatok ellátása költségvetési szervek alapításával és működtetésével, vagy az azok ellátásához szükséges pénzügyi fedezet törvényben meghatározott eszközökkel, részben vagy egészben történő biztosításával valósul meg.
Kapcsolódó cikkünk, nyugdíjkorhatár >>
Nyugdíj törzslap 2025: A költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy, mely a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre, illetve a nyilvántartásból való törléssel, a törlés napjával szűnik meg (kivéve, ha az alapító okirat későbbi időpontot, törvény vagy kormányrendelet más időpontot állapít meg a létrejövetel, illetve a megszüntetés napjaként; ez esetben a költségvetési szerv ezen időponttal jön létre vagy szűnik meg). Költségvetési szerv alapítására központi költségvetési szerv esetén az Országgyűlés, a Kormány vagy a miniszter, helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat (a közös önkormányzati hivatal esetén a Mötv.-ben foglaltak szerint az érintett helyi önkormányzatok), a helyi önkormányzatok társulása, a térségi fejlesztési tanács, az átalakult nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a nemzetiségi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzatok társulása, köztestületi költségvetési szerv esetén a köztestület jogosult.
Törzskönyvi jogi személy
A törzskönyvi nyilvántartásba a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestületek, a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a társulások, a térségi fejlesztési tanácsok , valamint jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyek (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy) is bejegyzésre kerülnek. Az alapításról jogszabályban, határozatban, alapító okiratban, illetve társulás esetében társulási megállapodásban, a megszüntetésről jogszabályban, határozatban, megszüntető okiratban, valamint társulás esetében a társulás megszüntetéséről szóló megállapodásban kell intézkedni.
A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása közhiteles. A nyilvántartás vezetése elektronikusan történik. A kötelezően bejegyzésre kerülő nyilvános adatokat az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet határozza meg, amelyek bejelentése a törzskönyvi jogi személy kötelezettsége (kivéve a költségvetési szervek és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyek esetében, amelyeknél alapításkor, a létesítő okiratot érintő adatváltozásnál, illetve a szervezet megszüntetésénél a bejelentési kötelezettség az alapítói jogokat gyakorló szervet terheli). Alapításkor alapító okiratot, a létesítő okiratot érintő változás bejelentésekor pedig a módosító okiratot és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot is csatolni kell.