Rendkívüli, élőben érkeznek Orbán Viktor bejelentései!
Rendkívüli, élőben érkeznek Orbán Viktor bejelentései! Szokásos év végi nemzetközi sajtótájékoztatóját tartja a miniszterelnök a Karmelita kolostorban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel. Tartson velünk!
News7.hu
Orbán Viktor együttérzését és fájdalmát fejezte ki a németországi Magdeburgban történt tragédia kapcsán, ahol egy karácsonyi vásárba hajtott egy merénylő. Azt azért megjegyezte, hogy az ilyen támadások azóta léteznek csak, amióta illegális migráció létezik. Ezért Magyarország azt a tanulságot vonja le, hogy nem szabad megengedni az ország átalakulását egy olyan világgá, ahol ilyesmi megtörténhet. „De mindenekelőtt is a németekkel vagyunk” – jelentette ki.
Magyarország elnökségét egybehangzóan sikeresnek értékelték Brüsszelben is. A beletett munka és energia mennyisége jelentős volt, miután már egyszer Orbán Viktor vezetett elnökséget, azt tapasztalta, hogy most jóval több munkájuk volt. A magyar jogalkotási dossziék száma is száz körül volt.
„De ilyen elszigeteltséget még nem láttam, itt volt a fél világ Magyarországon, az ország legnagyobb diplomáciai eseményét tartottuk és a végén még az ellenfeleink is gratuláltak az elvégzett munka mennyisége és minősége kapcsán” – fogalmazott.
Politikai problémákat nem lehet bürokratkusan, csak politikai módon megoldani. Több ilyen kérdés is volt a magyar elnökség idején az asztalon. Az egyik a háború, de ebben Magyarországnak semmilyen mozgástere nem volt, tekintettel arra, hogy mély megosztottság van e kérdésben Európában. A többség szerint ez a háború „a mi háborúnk is”, a vita ott csak azon van, hogyan vegyen benne részt. A másik álláspont a magyaroké is, ez két szláv testvérnép háborúja, arra kell törekedni, nehogy ez a konfliktus kiszélesedjen.
„Ma már senki nem vitatja, hogy Magyarországnak joga és szerintünk kötelessége is volt békemissziókat indítani”
– jegyezte meg.
A schengeni térség bővítésének kérdése volt a másik jelentős téma a magyar elnökség asztalán. A románok és a bulgárok becsatolását több mint tíz éve blokkolták, ezt kellett feloldani sok tárgyalással és megegyezéssel. Végül minden blokkoló országgal sikerült megállapodni, megnyílt az út a két érintett ország előtt a schengeni övezetbe. „Ennek lesznek Magyarország számára is olyan előnyök, amelyekre ma még nem is gondolunk”, fogalmazott Orbán Viktor, példaként említve Sopront és régióját, hogy ott mennyire átalakult az élet szerkezete, a vállalkozás, amióta a schengeni térség része vagyunk.
Románia felé január elsejétől 22 határátkelőnk lesz a korábbi 12 helyett, jelentette ki, hozzátéve, hogy az összes magyar rendőr és határőr „levezénylése” arról a határszakaszról nagy segítséget jelent a létszámhiánytól szenvedő szervezeteknek.
A versenyképesség romlása volt a harmadik nagy kérdés az EU-elnökségünk asztalán. „A Draghi-jelentés keresetlen szavakkal írja le a helyzet komolyságát, ezért mi ezt a dokumentumot magunk elé húztuk, levontuk a következményeket, ebből lett a versenyképességi paktum, amelyben összefoglaltuk, hogy a következő fél évben kinek mi a dolga, hogy megállítható legyen a hanyatlási pálya” – mondta.
Kulcskérdés, hogy milyen lesz 2027 utáni hétéves költségvetési ciklusban a mezőgazdaság és az agrárium. A vita már megindult, és csak akkor lehetne egyetérteni, ha a 27 ország ugyanazt gondolná a pénz elköltéséről. Itt éles viták zajlanak, de időnként láthatók.
„Nagy teljesítmény, hogy a 27 agrárminiszter megegyezett abban, milyen legyen az agrárpolitika jövője. Ez nem jelenti azt, hogy vége a pénzügyi vitáknak, hiszen az most kezdődik” – mondta.
„Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is. Senki nem gondolta, hogy a schengeni bővítés a magyar elnökség idején megtörténik, vagy hogy az agrárminiszterek megegyezésre jutnak” – fogalmazott.
„Brüsszelből jövök, ott úgy tudják, nincs új realitás, minden úgy folytatódik, mint eddig” – mondta Orbán Viktor az Európai Tanács ülésére utalva. Szerinte azonban komolyan kell venni, amit Donald Trump megválasztott amerikai elnök üzent a napokban, például azt, hogy ha nem veszünk több amerikai gázt és olajat, akkor jönnek a „tarifák, ahogy a csövön kifér”. Vagyis megváltozott a nyugati világon belüli erőviszony, más lesz a hozzáállása a migrációhoz, a hagyományos családi értékekhez, a gazdasági kapcsolatokhoz, a háborúkhoz és az abból következő szankciókhoz.
Át fogunk térni a háborús időkről a béke korszakába. Magyarország ennek örül, mindig is ezt szerettük volna” – jelentette ki a miniszterelnök, megjegyezve, hogy Magyarország könnyebben tudja megnyerni a békét, mint a háborút.
A háború miatt mintegy másfél millió ukrán menekült érkezett Magyarországra, nagy részük továbbment, a legfrissebb adatok szerint 80 ezren tartózkodnak hazánkban.
Ha vége a háborúnak, akkor mielőbb és minél szélesebb körben fel kell számolni a háborús szankciókat, mert azoknak hatásuk van az inflációra is
– fogalmazta meg a magyar kormány álláspontját.
Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője által tető alá hozott, többségi európai parlamenti paktum, mely szerint minden úgy folytatódjon, ahogy eddig, illetve az összes tagállam 5 éven át a GDP-je 0,25 százalékát fizesse be az ukrajnai háborúra, káros a miniszterelnök szerint. Ez 200 milliárd forint, félhavi nyugdíj, de Orbán Viktor úgy látja, inkább azt kellene nézni, hogy mennyi pénzt kell tenni a békébe.
