Mi mennyi 2025 – Minimálbér, nyugdíj, járulékok, adók, terhek, fizetnivalók!

Mi mennyi 2025 – Minimálbér, nyugdíj, járulékok, adók, terhek, fizetnivalók! Mutatjuk mi változik az éltünkben!

Nyugdíjkorhatár 2025

Nem változott, 2025-ben is 65 év lesz a nyugdíjkorhatár. A jövő évben az 1960-ban született korosztály vonulhat nyugdíjba, legalábbis azok a tagjai, akik még nem kedvezményes nyugdíjasok.

Nyugdíjemelés

Január 1-jétől 3,2 százalékkal emelik a nyugdíjakat (és két tucatnyi egyéb ellátást), mert a jövő évi költségvetési törvényben ekkora mértékű inflációs előrejelzés szerepel.

Ha jövő évi infláció meghaladná ezt a januártól augusztusig mért adatok alapján – akár az általános, akár a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint –, akkor novemberben kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra kerülhet sor.

13. havi nyugdíj

A 13. havi nyugdíjat (illetve ellátást) februárban utalja a Magyar Államkincstár. Ez a havi nyugdíj (ellátás) 100 százalékának megfelelő plusz juttatás.

A gyakorlatban ez eddig is így történt, de a törvényi feltételekben történt két apró módosítás. Az egyik, hogy jogszabályba foglalták, hogy a 13. havi nyugdíjat a tárgyév februárjában kell kifizetni, a másik, hogy annak jár, aki a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyév februárjában is nyugdíjas.

Ennek következtében azok a nyugdíjasok, akik jövő januárban elhaláloznak, már nem válnak jogosulttá a 13. havi nyugdíjra, így a velük együtt élő közeli hozzátartozó (vagy örökös) nem kérheti a 13. havi nyugdíj kifizetését.

Minimálbér, garantált bérminimum 2025-ben

A 2025. évre vonatkozó minimálbér, garantált bérminimum összegeket kivételesen időben megtudtuk. A sajtóban előzetesen szereplő összegek is helyesnek bizonyultak, melyek a 394/2024 (XII.12) Korm.rendeletben jelentek meg.

A fenti táblázatban szereplő összegeket részmunkaidő esetén arányosan csökkentett összegben kell figyelembe venni.

Nézzünk néhány példát a minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló bruttó / nettó bérének alakulásáról, illetve, hogy ez az államnak mennyi bevételt jelent, és mennyi lesz a munkáltató teljes költsége.

Kapcsolódó cikk >>

*A szociális hozzájárulási adó (szocho) tényleges összege az érvényesíthető kedvezmények függvényében csökkenhet, akárcsak a különféle SZJA kedvezmények igénybevétele esetén a munkavállaló nettó bére, és így az összes NAV utalandó is (amennyivel nő a nettó bér, annyival csökken az államnak fizetendő összes adó és járulék összege).

Fontos információ, hogy az egyéni vállalkozó illetve a társas vállalkozó, amennyiben a minimálbért vagy a garantált bérminimumot veszi fel vállalkozói jövedelemként, akkor hogyan alakulnak a fentiek.

Mi mennyi 2025-ben: a legfontosabb minimálbérhez kötött összegek

Járulékfizetési alsó határ

A munkaviszonyban foglalkoztatottak tekintetében meghatározott járulékfizetési alsó határ a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30%-a. 2025. január 1-jétől legalább 87.240 Ft/hó időarányos része után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, és a szociális hozzájárulási adót.

Szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetési felső határ

Az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének 24-szerese: 290.800 * 24 = 6.979.200 Ft / év.

Megbízási jogviszony – biztosítottság nélkül

Amennyiben a megbízási jogviszonyból származó járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér 30%-át, a magánszemély nem válik biztosítottá. Ha a magánszemély nem válik biztosítottá, nem keletkezik bejelentési és járulék levonási kötelezettség. Teljes hónapra szóló megbízási jogviszony esetén ez az összeg 87.240 Ft/hó, napi összege pedig 2.908 Ft/nap.

Rehabilitációs hozzájárulási adó

A tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év. Ezt a 25 főnél több személyt foglalkoztató munkaadók fizetik, a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám alapján. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. Összege 2025-ben 2.617.200 Ft / fő / év.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

Havi összege 11.800 Ft/hó, napi összege 390 Ft/nap.

Átalányadózókat érintően mi mennyi 2025-ben

Az átalányadózók esetében 2025. évben a következő összegek érvényesek:

• Éves bevételi határ 34.896.000 Ft / év. Év közben induló egyéni vállalkozónál, megszűnés és szünetelés esetén a tényleges működés napjaira kell arányosítani. Az éves bevételi határ abban az esetben, ha a vállalkozó kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytat: 174.480.000 Ft.
• Adómentes jövedelem összege: 1.744.800 Ft/év. Az összeget NEM kell arányosítani.
• Adómentes bevétel a különböző költséghányadok alkalmazása esetén:
  • 40 %-osnál: 2.908.000 Ft/év
  • 80 %-osnál: 8.724.000 Ft/év
  • 90 %-osnál: 17.448.000 Ft/év

Néhány további minimálbérhez kötött összeg

A teljesség igénye nélkül még néhány hasznos összeg:

• Az EKHO 60 millió forintos összeghatárig akkor alkalmazható, ha a magánszemélynek a törvény által meghatározott jövedelme eléri a 12 * 290.800 = 3.489.600 Ft-ot az adóévben
• EKHO esetén a munkabérnek a 290.800 Ft feletti részére vehető figyelembe az ekho nyilatkozat
• Csekély értékű ajándék, amely 2025-ben is évente háromszor adható a minimálbér 10%-áig egyes meghatározott juttatásként: 3 * 29.080 Ft/alkalom = 87.240 Ft / év
• Személyi kedvezmény: 290.800 Ft 1/3-a az adóalap kedvezmény 100 Ft-ra kerekítve. Így 96.900 Ft/hó az adóalap kedvezmény, melynek adóban kifejezett összege 14.535 Ft/hó
• Távmunkavégzés keretében igazolás nélkül költségként elszámolható költségtérítés a tárgyév első napján érvényes minimálbérhez kötött, így maximális értéke 2025-ben 29.080 Ft/hó.
• Adómentes munkabér előleg: 5 * 290.800 Ft = 1.454.000 Ft, ha futamideje maximum 6 hónap.
• A hallgatói munkaszerződés szerinti díjazás minimum összege a kötelező minimálbér 65 %-a, így 189.020 Ft/hó, melyet a szakmai gyakorlóhely fizet. Az adómentesen (SZJA) kifizethető összeg 290.800 Ft.
• Mi mennyi 2025 – Minimálbér, nyugdíj, járulékok, adók, terhek, fizetnivalók!

Mi mennyi 2025-ben: egyszerűsített foglalkoztatás jelentős változása 2 ütemben

Az egyszerűsített foglalkoztatásra létesített munkaviszony alapján alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 %-a, garantált bérminimum esetén 87 %-a jár.

A „Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról” szóló 2024. évi LXXIV. törvény 2024.12.20-án jelent meg a Magyar Közlönyben. Ez jelentős változásokat hoz az egyszerűsített foglalkoztatás területén.

• Az egyszerűsített foglalkoztatással létesíthető munkanapok korlátozása megváltozik: már nem csak a munkáltató és munkavállaló között lesz korlátozva, hanem a munkavállaló oldaláról is: 1 magánszemélynek 1 évben összesen maximum 120 EFO-s napja lehet. Ezt 2025.07.01-től kell alkalmazni.
• Ennek vizsgálatához az állami adó- és vámhatóság elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít majd a munkáltató részére, hogy a foglalkoztatás megkezdése előtt ellenőrizni lehessen a munkavállalóra vonatkozó napok korlátját.
• Az EFO közteher mértéke 50%-kal növekszik (kivéve filmipari statiszta). Ezt először a 2025. február 1-jét követően keletkezett jogviszonyoknál kell alkalmazni. Ez számokban a következő összegű közterhet jelenti:

A fenti adatokat több más hasznos információval (pl. SZJA és szocho kedvezmények, MT szabadságok, felmondási idő, egyes pénzbeli és családtámogatási ellátások) együtt táblázatos formában is elérhető lesz! Forrás

Az általános forgalmi adót érintő módosítások

2026. végéig marad az 5%-os lakásáfa

A jogszabály szerint 2026. december 31-ig marad az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5%-os áfa mérték. Elhúzódó építkezéseknél az átmeneti szabályok lehetővé teszik, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a kedvezményes adókulcs egészen 2030. december 31-ig legyen alkalmazható.

2025. január elseje: így drágulnak az üzemanyagárak

A benzin esetében a jövedéki adó 153-ról csaknem 159-re, a gázolajnál 143-ról csaknem 149 forintra nő, és a jövedéki adót még a 27 százalékos áfa is terheli, így az adóemelés hatása nagyobb. Mivel 70–80 dollár között mozoghat 2025-ben az európai piacon mérvadó Brent olaj ára, ezért a Holtankoljak ügyvezető igazgatója, Bujdosó Eszter szerint

Az említett inflációkövető adóemelés leginkább az autósokat érinti, mert része

• a regisztrációs adó (személygépkocsikra és motorkerékpárokra fizetendő),
• a gépjárműadó,
• a cégautóadó (2026-tól),
• és a gépjármű és a pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke (átírási illeték) is emelkedik.

Szintén nem ússzák meg a dohányosok, a cigaretta jövedéki adója ezerszálanként 32 300 forintra emelkedik januártól, ez 9,5 százalékos drágulás az idei értékhez képest.

Nem lesz olcsó mulatság a bankolás sem

Január elsejétől emelkednek a bankolás költségei is, miután emelkedik a tranzakciós illeték. Ennek hatása csak azért nem jelent meg idáig, mert 2024. december 31-ig díjemelési stopot rendelt el a kormány. Az elmúlt hónapokban mindenesetre egymás után jelentették be a pénzintézetek, hogy a moratórium után áthárítják az ügyfelekre a megemelkedett költségeket.

Emelkednek az autópályadíjak 2025-ben is

Nemcsak az üzemanyagoknál, hanem az autópályadíjaknál is fel kell készülni az áremelésekre. Szabály szerint a január–augusztus közötti infláció alapján számítják a magyar útdíjak következő évi árváltozását is. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) már szeptemberben ennek alapján hirdette meg a 2025-ös autópályamatrica-árakat. Ezek a következők:

• a D1 kategóriában a heti, 10 napos jogosultság 6400 forintról 6620 forintra,
• az éves 57 260 forintról 59 210 forintra,
• a vármegyematrica pedig 6600 forintról 6890 forintra emelkedik.

Ez tehát 3,4 százalékos drágulás. A pótdíjnál hasonló a helyzet. A pótdíj 2024. szeptember 1-jétől hatályos mértéke 60 napon belüli fizetés esetén 25 770 forint, 60 napon túli fizetés esetén már 88 750 forint. Ez változik 2025 januárjától 26 640, illetve 91 780 forintra.