Így változik a nyugdíj 2025-ben! Mindenkit pénzét érint, aki most veszi igénybe!
Így változik a nyugdíj 2025-ben! Mindenkit pénzét érint, aki most veszi igénybe! A nyugdíjfolyósítás folyamata 2025-ben is számos részletszabály alkalmazását igényli, melyeket Farkas András nyugdíjszakértő összegzett a legfrissebb hírlevelében.
A nyugdíj megállapításakor figyelembe kell venni a szolgálati időt, a kereseteket és az adott évre vonatkozó valorizációs szorzókat, és minden egyes lépésnek szigorú előírásai vannak, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb szabályokat és számítási lépéseket, amelyek alapján a nyugdíj összegét meghatározzák.
1. A szolgálati idő kiszámítása
A nyugdíj kiszámításának első lépése a teljes elismert szolgálati idő meghatározása. Az összesen szerzett szolgálati idő napjainak számát 365-tel elosztva kapjuk meg a teljes szolgálati évek számát. Az osztás során csak az egész számokat kell figyelembe venni, a töredékév nem számít.
Ezt az évet követően határozzák meg a nyugdíjszorzó százalékos mértékét, amely alapján a nyugdíj összegét kalkulálják (például 40 év szolgálati idő esetén 80%-os szorzót alkalmaznak).
2. A keresetek és a járulékok figyelembevétele
Az átlagszámítási időszakban, ami 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszak, figyelembe kell venni az ott szerzett nyugdíjjárulék alapját képező kereseteket. A szakértő hangsúlyozza, hogy minden egyes évben, az adott évre vonatkozó szabályok szerint el kell végezni a “járuléktalanítást”, majd a kereseteket az adókedvezmények figyelembevételével “adótlanítani” is kell. Ezt követően az így kapott nettósított éves kereseteket szorozzák meg az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval, amely 2025-ben várhatóan 13,6%-kal magasabb lesz, mint a 2024-es évben.
3. A napi átlagkereset meghatározása
A nettósított és valorizált éves kereseteket össze kell adni, majd elosztani az 1988. január 1-je és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakra elismert szolgálati idő napjaival. Az így kapott napi átlagkeresetet megszorozzák 365-tel, hogy meghatározzák az éves átlagkeresetet, majd azt 12-tel elosztják, így megkapják a havi nettó “életpálya” átlagkeresetet.
4. A degresszió alkalmazása
Ha a havi nettó “életpálya” átlagkereset meghaladja a 372 ezer forintot, akkor a degresszió szabályai lépnek életbe. Ez azt jelenti, hogy a 372 ezer forint feletti részeket csökkentett mértékben veszik figyelembe a nyugdíj kiszámításánál, ezzel is biztosítva, hogy a legmagasabb keresetek ne érjék el az indokolatlanul magas nyugdíjat.
