Napelemesek figyelem – Váratlan és fontos változás lépett életbe az elszámolásnál!
Napelemesek figyelem – Váratlan és fontos változás lépett életbe az elszámolásnál! A péntek éjjel valamikor tíz óra előtt megjelent Magyar Közlönyben tették közzé a „7/2025. (I. 31.) kormányrendelet a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény és a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról” című jogszabályt.
Szerencse, hogy nem lett annyira hosszú a rendelet (sem a neve), hogy egy órán át tartson kisilabizálni. A mindössze egyoldalas, nagyjából 3800 karakteres jogszabály ugyanis már este 11-kor hatályba lép (vagy ha kellően későn olvasod ezt a cikket, lépett).
Az ilyen péntek éjszakába belopakodó és azonnal hatályú jogalkotás már önmagában gyanús. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az energiaügyi minisztérium a jogszabály hosszát meghaladó, több mint 4700 karakteres szövegben magyarázza el a változást, az még gyanúsabb. Mert ha valamit hosszan kell magyarázni, nem elég azt odaírni a kormányzati kommunikáció rogáni egyszerűségével, hogy
Mostantól minden jobb lesz ❤️ – ott valami lopakodó megszorítás van.
Ebben az esetben indokolt volt a gyanakvás. A rendelet – és a minisztériumi közlemény – lényege, hogy ez év január 1-jei hatállyal az úgynevezett KÁT-ban (Kötelező Átvételi Rendszer) megszűnik az átvételi árak infláció szerinti indexálása, és
„a veszélyhelyzet végéig, de legfeljebb a 2029. év végéig, hanem a kötelező átvételi árak a tárgyévet megelőző évre megállapított szinten maradnak”.
Vagyis a kormány akár öt évre befagyasztotta az ipari naperőművek üzemeltetőitől átvett áram árát. (Érdekesség, hogy míg a rendelet a veszélyhelyzet végét vagy 2029-et ír, az EM mintha nem hinne a gyors békében, mert a közleményében az áll: „a kormány öt évre felfüggeszti a kötelező átvételi ár inflációkövetését”).
a béke oldhatja fel
Szóval befagyasztást öt éven vagy a béke oldhatja fel, vagy az, ha újra elszállnak az árak. Ugyanis a rendelet szerint ha az éves infláció 6 százalék fölé emelkedik, akkor hatályát veszti a befagyasztásról szóló előírás írja a 444.
A minisztérium szerint egyébként a naperőművek beruházásának megtérülését „az inflációkövetés átmeneti felfüggesztése nem veszélyezteti”. Ezt arra alapozzák, hogy „a naperőművek üzemanyagköltség hiányában minimális kiadások mellett termelnek”, és egyébként is, a KÁT-osoknak „az átvételi árak eddig bekövetkezett emelkedése nagymértékű többletjövedelmet biztosított”. (Azért azt jegyezzük meg, hogy amikor a naperőművek telepítői a KÁT-rendszerben, támogatás reményében döntöttek naperőmű telepítéséről, akkor az állam 20-25 éves időszakra inflációkövető árakon vállalt átvételi kötelezettséget az áram meghatározott mennyiségére, vagyis aki végzett közgazdasági számításokat, az kalkulált egy olyan árkorrekciós tétellel, ami most, ha elvileg csak átmenetileg is, megszűnik).
A minisztérium szerint azoknak a naperőműveseknek, akiknek ez az árbefagyasztás mégsem tetszik, nem kell a KÁT-ban maradniuk, persze ha most kilépnek, még a Robin Hood-adó alanyává válnának. De nekik, „a sok esetben már megtérült beruházások tulajdonosainak, üzemeltetőinek” egy „előkészületben lévő további szabálymódosítást” ígérnek, amivel megőrizhetik az eddigi adómentességüket, és hozzáteszi a minisztérium: a naperőművesek „egyéb lehetőségek közül is választhatnak majd”.
Fel is sorolják, mire terjedhet majd ki a tervezett jogszabály-változtatás „kiléphetnek a piacra, és ebben az esetben sem kell ún. Robin Hood-adót fizetniük. Határidős kereskedelmi opciókkal, hosszú távú zöldáram kereskedési megállapodások (PPA-szerződések) megkötésével akár a KÁT-rendszerben elérhetőnél több bevételre is szert tehetnek”.
