Élelmiszer árak: Itt a táblázat, nem hiszed el mennyibe kerül mostantól a liszt, olaj, cukor és az alapvető élelmiszerek!

Élelmiszer árak: Itt a táblázat, nem hiszed el mennyibe kerül mostantól a liszt, olaj, cukor és az alapvető élelmiszerek!

Élelmiszer árak: Itt a táblázat, nem hiszed el mennyibe kerül mostantól a liszt, olaj, cukor és az alapvető élelmiszerek! Újból felkorbácsolódtak az infláció által gerjesztett hullámok. A 2022 második felétől látott áremelkedés-cunamit a kormányzati kommunikáció szerint „földbe döngölték”, az árak azonban igencsak ragadósak maradtak. Bár a drágulás számos területet érint, a lakosság leginkább az élelmiszerárak elszállásán keresztül érzi, hogy vékonyabb lett a pénztárcája. Táblázaton és grafikonon mutatjuk, miként alakultak az alapvető élelmiszerek árai az elmúlt 4 év turbulens gazdasági környezetében. Brutális drágulás ment végbe. De erről már hetek óta írunk mi is.

Kapcsolódó korábbi cikkek itt és itt olvashatóak!

Politikai kérdés?

Érdemes picit visszatekerni az árstop-időkereket. A kormány 2021 őszén döntött arról, hogy hat termékcsoport: a kristálycukor; a búzafinomliszt; a finomított napraforgó-étolaj; a házi sertéscomb; a csirkemell, csirke far-hát, csirkeszárnyvég; valamint az UHT, 2,8 százalékos zsírtartalmú tehéntej árát a 2021. október 15-i áron befagyasztja. 2022 novemberében kapott 2022. szeptember 30-i ársapkát a tojás, valamint az étkezési burgonya. Az élelmiszerekre vonatkozó hatósági árakat 2023. augusztus 1-jén vezették ki.

Az árstophoz 2023 áprilisában csatlakozott a kötelező akciózás, ami arról szólt, hogy a fontosabb élelmiszerek 20 termékkategóriába (pl. baromfihús, sajt, kenyér, péksütemény, zöldség, gyümölcs) kerültek besorolásra annak érdekében, hogy kellően széles termékskálára terjedjen ki a kedvezményes vásárlás lehetősége. Az érintett kiskereskedelmi üzleteknek valamennyi kijelölt termékkategóriából egy-egy szabadon választott terméket a kötelező árleszállítást megelőző 30 napban tapasztalt legalacsonyabb árnál legalább 10 százalékkal kellett kedvezőbb áron értékesíteniük. Az akciókra heti rendszerességgel került, ami nem vonatkozhatott árstopos termékekre.

Bár az infláció számos területet érint, a lakosság leginkább az élelmiszerárak elszállásán keresztül érzi, hogy vékonyabb lett a pénztárcája. Az alábbi táblázatban – a teljesség igény nélkül – összeszedtük, hogy az elmúlt években miként alakult az alapvető élelmiszereknek tekintett termékek ára.

Az alapvető élelmiszerek fogyasztói átlagárának alakulása az elmúlt 5 év januárjában (forint):

Forrás: KSH

A táblázatból jól kiolvasható, hogy a legtöbb termék ára 2023-ban futott csúcsra. Emlékezetes, hogy a 2022 második felétől berobbant infláció 2023-ra csúcsosodott ki. Ennek eredményeként a 2022-es 14,5 százalék után, 2023-ban 17,6 százalék volt az éves átlagos fogyasztóiár-emelkedés. A kormány inflációt letörő kommunikációs kampányába illeszkedően 2024-ben valóban csökkent az áremelkedési ütem, ennek megfelelően a tavalyi éves átlagos infláció 3,7 százalék volt, ami már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2–4 százalékos toleranciasávján belül van.

(A jegybank előrejelzése szerint 2025-ben legjobb esetben 3,3 százalék lehet az éves infláció, míg a kormány 3,2 százalékkal számol. Az elemzői várakozások azonban ettől eltérnek: az ING Bank 5 százalék feletti adatot vár, míg az Erste Bank, valamint az MBH Bank felfelé revideálja várakozásait, előbbi 4,5, utóbbi 4,6 százalékra. Az is egyöntetű elemzői vélemény, hogy az árdinamika jelenlegi és előrevetíthető alakulása rövid távon aligha enged teret a jegybank számára a kamatkondíciók lazítására.) Árfigyelő >>

Visszatért (el sem ment) a drágaság

Amennyiben az áremelkedés mértékét nézzük, sokkoló számsorokat kapunk:

• a fehér kenyér ára 141,
• a zsemléé 127,
• a csirkemellé 70,
• a csirkeszárnyé 75,
• a csirkecombé 84,
• a sertéscombé 40,
• a rövidkarajé 58,
• a kristálycukoré 52,
• a sóé 81,
• a tojásé 110,
• a burgonyáé 101,
• az UHT-tejé 103,
• az ESL tejé 107,
• a finomliszté 50,
• a rétesliszté 56,
• az étolajé 34,
• a sajté 77,
• a vajé 133,
• a margariné 99,
• a kávéé 131,
• a sertészsíré 73,
• a tésztáé 50,
• a rizsé 80,
• a kakaós csigáé 71

százalékkal drágult az elmúlt 4 évben.

A KSH friss jelentése szerint 2025 januárjában 6 százalékos volt az általános élelmiszer-infláció éves bázison, vagyis a 2024. januári szinthez képest. Érdemes tehát éves viszonylatban is megnézni a táblázatban szereplő termékek árváltozását. E szerint:

• a fehér kenyér ára 3,8 százalékkal emelkedett,
• a zsemle ára 0,3 százalékkal emelkedett,
• a csirkemell ára 21,5 százalékkal emelkedett,
• a csirkeszárny ára 4,3 százalékkal csökkent,
• a csirkecomb ára 2,5 százalékkal csökkent,
• a sertéscomb ára 6,3 százalékkal emelkedett,
• a rövidkaraj ára nem változott,
• a kristálycukor ára 0,5 százalékkal csökkent,
• a só ára 0,3 százalékkal csökkent,
• a tojás ára 24 százalékkal emelkedett,
• a burgonya ára 1 százalékkal emelkedett,
• az UHT-tej ára 64,7 százalékkal emelkedett,
• az ESL tej ára 16,8 százalékkal emelkedett,
• a finomliszt ára 52 százalékkal emelkedett,
• a rétesliszt ára 0,9 százalékkal emelkedett,
• az étolaj ára 22 százalékkal emelkedett,
• a sajt ára 16,6 százalékkal emelkedett,
• a vaj ára 14 százalékkal emelkedett,
• a margarin ára 3,5 százalékkal csökkent,
• a kávé ára 26,5 százalékkal emelkedett,
• a sertészsír ára 3,6 százalékkal csökkent,
• a tészta ára 2 százalékkal csökkent,
• a rizs ára 2,3 százalékkal emelkedett,
• a kakaós csiga ára 2 százalékkal emelkedett 2025 januárban 2024 januárjához képest.

A lengyeleknek sikerült, leverték az árakat az áfa csökkentésével

Nehéz egy okot megjelölni a magyar élelmiszerárak elszállása mögött, évtizedes strukturális problémák várnak továbbra is megoldásra a hazai agráriumon, élelmiszeriparon belül – mutatott rá az Index kérdésére Virovácz Péter, aki szerint „az elmúlt években egymásra rakódtak a különböző sokkok, nem véletlenül hívjuk a 2020-es esztendőket a polikrízis időszakának, amiből a magyar gazdaságnak, azon belül az élelmiszeriparnak is jócskán kijutott”.

A közgazdász a lengyel élelmiszeripari fejlődést állította szembe a magyar stagnálással. Lengyelország célzottan az agrárium versenyképesebbé tétele érdekében használta fel a területre szánt uniós forrásokat, és nemcsak szavakban, de tettekben is megvalósította a „farmtól az asztalig” szlogent.

„Abszolút technológiai csúcs, amit a lengyel mezőgazdaságban véghez vittek” – mondta Virovácz Péter, aki szerint ezt a magyarok is jól láthatják a boltok polcain. Míg ugyanis korábban nem nagyon találtunk lengyel tejtermékeket a hazai üzletekben, addig most számos, a versenyképes termelésnek köszönhetően olcsóbb, ám jó minőségű termék közül válogathatunk. A lengyel gazdák ugyanis nem álltak meg a nyers tej exportpiacokon való értékesítésénél, hanem kellő hozzáadott értéket képviselő termékeket állítanak elő, és ezeket viszik külföldre. Egyszerű a képlet:

nem sajnálták a pénzt a mezőgazdaság technológiai fejlesztésére, és Magyarországgal ellentétben a támogatások valóban oda mentek, ahová szánták őket

– summázta a szakértő.

Korábban nem volt probléma, hogy a magyar nyers tejet – többek között – Lengyelországban értékesítették, majd az abból előállított, hozzáadott értékkel bíró tejtermékek visszajöttek a magyar piacra. Az említett polikrízis azonban változtatott ezen. Ilyen többek között a forint euróval, valamint zlotyival szembeni jelentős gyengülése, amely felborította ezt az egyensúlyt, és jelentősen megdrágította az importot, ami megint csak versenyhátrányba hozta a hazai szereplőket.

Virovácz Péter a hatékonyságnövelés kapcsán a klímaváltozásra adott válaszokat, illetve a zöldenergiára való átállást említette, amire a magyar élelmiszeripar láthatóan nincs felkészülve – ami tetten érhető a mezőgazdaság teljesítményében.

„A kiskereskedelem megtanulta, hogy a többletköltségeket át lehet hárítani a fogyasztókra. Lehet emiatt okolni őket, de a nap végén a fogyasztó (is) a felelős. Amíg ugyanis ilyen árak mellett is fenntartja a vásárlást, kvázi megengedik, hogy rátolják a terheket, addig a boltok ezt meg is teszik” – fogalmazott a szakértő, példaként említve a Horvátországban bevezetett vásárlói bojkottot, aminek hatására a horvát kormány hetven árucikkre hirdetett árstopot, ám ezzel sem csökkent a fogyasztók boltokból való távolmaradása.

És itt a bejelentés az árstopról