Jön az újabb rezsiválság: Mindenkit érinteni fog, sokkal többet kel fizetnünk!
Jön az újabb rezsiválság: Mindenkit érinteni fog, sokkal többet kel fizetnünk! Úgy néz ki, hogy a vízzel lesz a legnagyobb gond. Hatalmas energia- és vízigénnyel jár az AI alkalmazások működtetése, a becslések szerint a folyamat nem áll le, 2025-26-ban hetven százalékkal megugrik a kereslet az alkalmazások iránt. Akadnak olyan számok is, hogy 2030-ra az iparágnak 160 százalékkal több energiára lesz szüksége a jelenleginél, és amiről kevesebb szó esik, az adatközpontok lassan olyan mértékben hűtővíz-igényesek, mint az atomerőművek. Nem véletlenül kutatások folynak, hogy a jövőben például óceánok alatt működnének, vagy Szibériában. A Pénzcentrum megkeresésére szakértők mondták el, hogyan lehetséges az óriási energia és vízigény iránti problémakört kezelni.
Az adatközpontok növekvő energiaigénye többek között az adatközpontok energiahatékonyságának növelésével (például a meglévő adatközpontok hatékonyabb hűtésével), a hardveres és szoftveres háttér fejlesztésével és optimalizálásával (például egyre kisebb energiafelhasználású hardverek alkalmazásával, szoftverek optimalizált felhasználásával) biztosítható. Ám arra is lehetőség van, hogy számos esetben új, megújuló energiaforrások bevonásával oldják meg a helyzetet – húzták alá a Pénzcentrumnak a DLA Piper szakértői.
Rezsicsökkentés, ami mindenkit érínt >>>
Az adatközpontok fejlődését az AI-technológiák és a digitális átalakulás iránti egyre nagyobb igény hajtja. Azonban a fenntarthatóság és az energiaellátás kihívásainak kezelése kulcsfontosságú lesz a hosszú távú sikerhez. Az iparág szereplőinek folyamatos innovációra van szükségük ahhoz, hogy megfeleljenek a változó piaci- és szabályozási környezetnek, miközben biztosítaniuk szükséges az adatközpontok hatékony és fenntartható működését. A technológia további fejlődésével, az adatközpontok szerepe egyre inkább hangsúlyosabbá válhat a globális gazdaságban, és azok a vállalatok, amelyek képesek alkalmazkodni és előre alkalmazkodni a jövő trendjeihez, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert.
Röpködnek a számok beruházásokról, energiáról
A Goldman Sachs Research becslése szerint az iparágnak 2030-ra 160 százalékkal több energiára lesz szüksége, amely megköveteli, hogy az adatközpontok fejlesztésére, valamint az adatközpontokba történő beruházásokra irányadó szabályozás kitérjen a fenntarthatósági és ESG szempontokra.
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az EU szabályozási keretrendszere szilárd alapot biztosíthat az adatközpontok fenntarthatóbb működéséhez, elősegítve az energiahatékonyságuk növelését és a környezeti lábnyomuk csökkentését. Amennyiben az üzemeltetők ezeket az előírásokat ténylegesen beépítik ESG stratégiájukba és a működésükbe, az adatközpontok kulcsszereplővé válhatnak az EU éghajlatvédelmi és környezetvédelmi céljainak elérésében, és nem utolsó sorban profitálhatnak a fenntartható és felelős üzleti gyakorlatok iránti növekvő keresletből.
Az Európai Unió az elmúlt években több olyan, az uniós nagyvállalatokra – köztük az adatközpontokra is – vonatkozó intézkedést is tett, amely előtérbe helyezi az ESG szempontokat. A vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelv (CSRD) és a Taxonómia rendelet számos környezeti kérdésre kiterjedő jelentéstételi kötelezettségét ír elő. A legfrissebb, a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv (CSDDD) alapján az érintett vállalkozásoknak olyan átfogó átvilágítási politikát és eljárásokat kell bevezetniük, amelyek alkalmasak arra, hogy az általuk beazonosított, káros környezeti és társadalmi hatások mérséklését lehetővé tegyék.
A mesterséges intelligencia alapú megoldások terjedése növeli az adatközpontok iránti keresletet, amely az ilyen jellegű projektekbe való beruházások volumenének akár 30-50 százalékos emelkedését is eredményezheti a jövőben. Az ágazat előtt álló kihívások ellenére az adatközpontok továbbra is kulcsszerepet játszanak a digitális szolgáltatások fejlődésében. Az Egyesült Államokban különösen nagymértékű fellendülést tapasztalható az olyan nagy technológiai vállalatok, mint a Microsoft és a BlackRock jelentős beruházásainak köszönhetően. A tranzakciók mennyisége és az ügyérték esetében is számottevő a növekedés: már 2023-ban is a globális adatközpont-felvásárlási tranzakciók száma 52 százalékkal, míg az átlagos tranzakciós érték 42 százalékkal emelkedett.
„Megint elégettem két liter vizet az óceánból”
Kajó Cecília, mesterséges intelligencia szakjogász a Pénzcentrumnak elmondta: az adatközpontok lassan olyan hatalmas méretben hűtővíz-igényesek lesznek, mint az atomerőművek. Az Egyesült Államokban a Google szerverparkjának egyikét például a Columbia folyó hűti, a finnországi szerverparkot a Balti-tenger. Ezért is folynak kutatások az ilyen adatközpontok óceán alatti, vagy éppen szibériai telepítésével kapcsolatban.
Az MI-alapú fejlesztések kifejezetten zabálják a hűtővizet: a nyilvánosság előtt is megnyitott Chat-gpt, midjourney, vagy más alkalmazások kapcsán már szállóige, ha valaki generáltat egy képet, vagy egy rövidebb-hosszabb szöveget, esetleg lefordíttat egy cikket, hogy „megint elégettem két liter vizet az óceánból”. Itt hosszabb távon hatalmas esővíz-tárolók, illetve szennyvíz-telepekre való rákapcsolódás nyújthat megoldást.