Most érkezett a hír! Érkezik a 14 havi nyugdíj!
Most érkezett a hír! Érkezik a 14 havi nyugdíj! Immár nem kérdés, hogy a kabinet fontolóra veszi-e a gazdasági kockázatokat, amikor választási pénzosztáson gondolkodik. A kormány még a legutóbbi költségvetési vállalásait is felrúgta, amikor hirtelen előállt „Európa legnagyobb adócsökkentési programjával”. E jelek arra mutatnak, hogy a későbbiekben „all-in” jöhet a választási siker érdekében. A mostani környezet azonban sokkal borúsabb képet mutat, mint a 2022-es választás előtti. Mi lesz a legfontosabb kérdés, ha az infláció réme körvonalazódik? A nyugdíjasok is bajba kerülhetnek az áremelések hatására!
Infláció, élelmiszer áremelés >>
A múlt év végén elfogadott 2025-ös költségvetésben a tervek szintjén a kormány azt üzente, hogy csökkenteni akarja a költségvetési hiányt, és igazodni kíván az uniós konvergenciakritériumokhoz. Ezek egyik lényeges pontja, hogy középtávon – egy négy- vagy hétéves pályán – a GDP-arányos deficit lehetőleg ne haladja meg a 3 százalékot.
A kabinet idei módosított középtávú költségvetési tervében – amelyet az Európai Bizottság is elfogadott – azt a vállalást tette, hogy az államháztartás hiányát a tavalyi GDP-arányos 4,9 százalékról 3,6 százalékra, 2026-ban pedig 2,5 százalékra csökkenti. A múlt héten jóváhagyott konvergenciaprogramban ugyancsak a költségvetési helyzet jelentős javulására tett ígéretet 2025-re és a választási évre is a kormányzat. Az idei büdzsé tervezésekor még 3,4 százalékos GDP-bővüléssel számoltak, ám a módosított költségvetési tervben már csak 1,2 százalékos gazdasági növekedést vár 2025-re a kormány, ami még az Európai Bizottság 1,8 százalékos prognózisánál is pesszimistább.
Mindez azt vetíti előre, hogy a jóval lassabb növekedési pályán zsugorodni fognak az adóbevételek.
Ehhez képest derült égből villámcsapásként „Európa legnagyobb adócsökkentési programját” jelentette be Orbán Viktor a múlt szombati évértékelő beszédében. A nem várt fordulatot követően az uniótól nem érkezett nyilvános visszajelzés arra vonatkozóan, hogy a kormányzattal nem ebben állapodtak meg. Nem sok jót sejtet azonban, hogy az S&P hitelminősítő már kedden reagált a kabinet nagyvonalú pénzosztásra. Az elemzők különösen a két- és háromgyerekes nők számára bevezetett életre szóló szja-mentességet tartják kockázatosnak. Az intézet jelentése szerint a kormány komoly gazdasági kockázatot vállal ezzel, ez pedig egyebek közt
- megnehezíti a költségvetési hiány csökkentését,
- és az államadósság tetőzését hozhatja 2026-ban.
- Végső soron pedig a forint stabilizálását sodorja veszélybe az intézkedés, így a hazai fizetőeszköz a választás közeledtével ismét leértékelődhet.
A nők várható további élettartama a jelenlegi tényleges nyugdíjba vonulási életkorukban (a nők kedvezményes nyugdíja miatt ez jellemzően 62 év) átlagosan 20,3 év, a férfiaknál viszont (az idén érvényes nyugdíjkorhatáruk betöltésével, 65 évesen) csak 13,2 év.
Így egy kedvezményes nyugdíjat igénybe vevő nő átlagosan több mint hét évvel tovább kapja a nyugdíját, mint egy férfi.
Ha egységesen a 65 éves korban várható további élettartamot vizsgáljuk, akkor a nyugdíjkorhatár betöltése után egy hölgy átlagosan 17,3 évig (208 alkalommal), egy férfi 13,2 évig (159 alkalommal) kap nyugdíjat, vagyis a nők még ez esetben is 49 hónappal (több mint négy évvel) hosszabb ideig részesülnek nyugellátásban, mint a férfiak.
Az élethossziglan mért nyugdíjpénz-áramlás alapján egy nő átlagosan 13%-kal, egy kedvezményes nyugdíjban részesülő nő 25%-kal nagyobb összeget kaphat nyugdíjként, mint egy férfi – annak ellenére, hogy a nők átlagosan havi 30-40 ezer forinttal kisebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak. A hosszabb várható női élettartam előnyei azonban sokszorosan felülírják ezt a különbséget.
Magyarországon az egy évtizedig tartó nyugdíjkorhatár emelési ciklusban a 62 éves korhatár 3 évvel 65 évre emelkedett 2022-től, ez a 3 év viszont (egyelőre) nem növelte meg a 40 éves jogosító idő követelményét.
Ezért a magyar nyugdíjkorhatár – noha mindkét nemre vonatkozik – lényegében egyre inkább csak a férfiakra érvényes, mert a nők jelentős része átlagosan legalább 3 évvel a korhatár betöltése előtt igényelheti a nők kedvezményes nyugdíját.
A szakember szerint, ha nem akarja a törvényhozó, hogy a nők nyugdíjkorhatára tartósan de facto 62 évre csökkenjen, akkor lépnie kell. Ellenkező esetben ugyanis a nyugdíjrendszer finanszírozási gondjai a vártnál gyorsabban szétfeszíthetik a magyar nyugdíjrendszert.
A nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek (vagyis azok a nők, akik még nem töltötték be a nyugdíjkorhatárukat, de már nyugdíjasok) nyugdíjára a teljes nyugdíjkasszából 2025-ben 490 milliárd forintot szánnak – és persze ez az előirányzat is jelentősen nőhet, ha az infláció alakulása nem a tervezett pályát követné. A Nők40-re így a teljes nyugdíjkassza 7,5%-át költik – ez olyan plusz kiadás, amely nem jelenne meg, ha nem lenne nők kedvezményes nyugdíja, vagy jóval kisebb lehetne, ha a nők kedvezményes nyugdíját a modern nyugdíjrendszerekben bevett eljárásoknak megfelelően szabályoznák, vagyis a korhatár elérése előtt igénybe vett nyugdíj összegét levonás (málusz) terhelné.