Most vegyen klímát, hatalmas drágulás jön!

Most vegyen klímát, hatalmas drágulás jön! Az új európai F-gáz rendelet radikális változásokat hoz a klímák és hőszivattyúk piacán. A cél a környezetkímélőbb hűtőközegek felhasználása, amelyhez új típusú készülékeket gyártanak majd, a jelenleg használatos klímák és hőszivattyúk csak kivételes esetekben telepíthetők – de vajon mit jelent ez a fogyasztók számára a gyakorlatban? Áremelést …

A klímáknál és hőszivattyúknál használt hűtőközegek esetében is új, alacsonyabb GWP-értékű közegre kell áttérni egy idő után, jelen állás szerint a lakossági levegő-víz hőszivattyúknál például 2027-től – ez teljesen új készülékek gyártását és forgalmazását jelenti.

News7.hu friss hírek

Egy-egy klímaberendezés – legyen szó lakossági, kereskedelmi vagy ipari célú berendezésről – energiafogyasztása nagyban függ attól, hogy milyen hűtőközeggel működik. A ma használatos fluortartalmú hűtőközegek nem károsítják ugyan az ózonréteget, de a globális felmelegedésre tett hatásuk így is jelentős lehet. Ezért is fontos, hogy minél szélesebb körben terjedjenek el olyan hűtőközegek, melyek környezetterhelése alacsonyabb.

Az F-gáz rendelet egy európai uniós szintű szabályozás – mely az EU minden tagállamában közvetlenül, további átültetés nélkül hatályos és 2024. március 11-én lépett hatályba – pontosan ezt a célt szolgálja: gyorsítja az átmenetet az alacsonyabb globális felmelegedési potenciállal rendelkező hűtőközegek elterjedése érdekében.

„Érdemes itt azt is megjegyezni, hogy nemzeti szinten a Klímagáz törvény az európai F-gáz rendelet hatályát minden típusú hűtőközegre kiterjeszti; tehát a hazai végrehajtás azt célozza meg, hogy a Magyarországon telepített bármilyen klíma- vagy hőszivattyú berendezés követhető, számba vehető legyen” – nyilatkozta az Economxnak Zuggó Balázs, a Daikin Hungary Kft. ügyvezetője.

Akkor most új klímát kell vennem?

Nyilván mindenkiben az merül fel első kérdésként, hogy a jelenleg tulajdonolt berendezése megfelel-e az új szabályozásnak. Tehát ki kell-e dobni a klímámat? A rövid válasz: nem.

Zuggó Balázs szerint fontos leszögezni, hogy mind az európai jogszabály, mind a hazai végrehajtási rendeletek továbbra is lehetővé teszik a jogszerűen piacra helyezett, már telepített termékek szervizét, karbantartására szolgáló alkatrészellátást és hűtőközeg-felhasználást a berendezések teljes élettartama alatt.

Mely típusú készülékek meddig lesznek forgalmazhatók?

Főszabályként a 12 kW alatti monoblokk típusú vagy osztott  hidraulikus hőszivattyúk esetén indul el leghamarabb, 2027-től a változás, ezeknél a készülékeknél kerül alkalmazásra az új hűtőközeg. A legtöbb gyártónál már megjelent ezeknek a hőszivattyúknak olyan változata, amelyek propánnal, vagy környezetkímélőbb fluorozott szénhidrogénnel működik, hogy megfeleljenek a 2027-tel induló váltásra.

Osztott levegő-levegő típusú lakossági célú berendezések esetén – például a  fűtő-hűtő split klímáknál – a változás később indul, várhatóan 2029-től kell majd a környezetkímélőbb hűtőközegekre való áttérésre számítani.

Az új szabályozás értelmében a legtöbb esetben az új típusú hűtőközeggel rendelkező készülékeket lehet beépíteni, néhány kivétel azonban akad, ezeket a helyszín adottságai határozzák meg.

Mi változik szerviz és karbantartás esetén?

Egyedüli korlát a 2500 GWP-értéknél magasabb hűtőközegek esetén kerül bevezetésre, ez azonban a lakossági felhasználókat várhatóan nem érinti, hiszen a 2500 GWP-értéknél magasabb hűtőközegeket főként ipari, nagyobb kereskedelmi készülékekben használták.

Tehát a legtöbb lakossági készülék esetében nem kell aggódni, a berendezés élettartama alatt a karbantartási célú hűtőközeg-használat biztosított lesz.

Mennyivel lesznek drágábbak az új berendezések?

Egyelőre ezt a kérdést nehéz megválaszolni – mondta Zuggó Balázs.

A propánt használó klímák és hőszivattyúk a beépített biztonsági megoldások miatt szinte biztosan nagyobbak, nehezebbek és drágábbak is lesznek.

Az új technológiák költségei már most komoly hatással vannak a végfelhasználói árakra is. Az eddig használt R32 egy bevált hűtőközeg, amellyel az elmúlt évek során jelentős fejlesztések történtek. A Daikin is rengeteget invesztált a fejlesztésbe. Ezzel szemben az R454C és az R290 (vagyis a propán) új megoldásokat kívánnak a készülékekben, ami magasabb költséggel is jár.

A költségnövekedés nemcsak abból adódik, hogy új technológiáról van szó, amelynek a fejlesztése jelentős összegeket emészt fel, hanem praktikus okokkal is magyarázható: az R32-es berendezések kompaktabbak és könnyebbek. Összehasonlításképp: egy R32-es egység tömege egy jelenleg forgalmazott R290-es (propános) berendezés tömegének mindössze 56 százaléka. Ez azt jelenti, hogy egy propános hűtőközeggel dolgozó egység legyártása lényegesen több anyagot, alkatrészt igényel, ami szintén árnövelő tényező.

Mindez azt eredményezi, hogy – különösen, ha a propánnal kapcsolatos szigorú biztonsági előírásokat is figyelembe vesszük – az R290 technológia jelenleg magasabb bekerülési költséget jelent a végfelhasználók számára.

– világít rá a Zuggó Balázs.

Az osztott levegő-levegő monosplit és multisplit berendezések esetén, illetve a nagyobb, kereskedelmi, illetve iroda épületek fűtésére és hűtésére szolgáló rendszerek esetében a változás később, 2029-től, 2030-tól, illetve 2032-tól várható.

A Daikin Hungary ügyvezetőjének beszámolója szerint a gyártók a hűtőközegek kiválasztásánál egy összetett szempontrendszert használnak, figyelembe véve a biztonságot, a környezeti hatást, az energiahatékonyságot, a megfizethetőséget, valamint a körforgásos gazdasági szempontokat is. Emiatt állítható, hogy nincs egyetlen, mindenre alkalmas hűtőközeg-megoldás, hanem az alkalmazásokhoz szabott hűtőközegek sokszínűségére van szükség, beleértve a fluorozott és nem-fluorozott hűtőközegeket egyaránt.

Tudják már az emberek, hogy ilyet kell venni?

Vajon hallottak-e már az emberek erről a szabályozásól? Tudják-e – akár a lakossági, vagy a kereskedelmi és ipari felhasználók –, hogy meg kell felelni az új rendeletnek?

„Tapasztalatunk szerint a végfelhasználót kevésbé érdekli az, hogy a berendezése milyen hűtőközeggel van töltve, mindaddig amíg a hőszivattyú elvégzi a feladatát. Ugyanakkor vonzó lehet számára, ha a hűtőközeg környezetbarátabb” – mondja Zuggó Balázs. A gyártói előírások szolgálják és biztosítják, hogy a berendezéseket biztonságosan lehessen telepíteni és üzemeltetni.