Nyugdíjreform 2026 – Hozzá kell nyúlni a nyugdíjrendszerhez!
Ötből egy európai időskori elszegényedéssel néz szembe a mostani nyugdíjrendszerek fennmaradása esetén a Politico cikkében idézet elemzés szerint. Ez az arány ráadásul tovább nőhet a társadalmak elöregedésével, az egy nyugdíjasra jutó dolgozók száma ugyanis meredek csökkenés előtt áll, a nyugdíjrendszerek fenntartása tehát egyre nehezebb lesz.
News7.hu
Számokban: az elkövetkező 40 évben megfeleződik, mindössze 1,5-re csökken az egy nyugdíjasra jutó dolgozók száma Európában, ráadásul néhány országban már közelítőleg fennáll ez az arány. Az idős népesség eltartottsági rátája – ez a 65 éves és annál idősebb népesség a 15–64 éves népesség százalékában – Magyarországon 32 százalék, vagyis egy idősre nagyjából három munkaképes korú lakos jut.
- A nyolcvanas évek kezdetén még öt 15-64 éves jutott egy nyugdíjaskorú magyarra, és a 2040-es évektől kezdve meredek növekedésnek indulhat az eltartottsági ráta a Központi Statisztikai Hivatal előrejelzése szerint, ami 2070-re 61 százalékra növekedhet. Ez azt jelenti, hogy egy idősre 1,6 munkaképes korú lakos jut majd, ami szinte megegyezik az európai átlagra vonatkozó becsléssel.
- Az európai középmezőnyben marad a magyar eltartottsági ráta az Eurostat valamivel optimistább előrejelzése szerint (ez 2070-re 52 százalékos eltartottsági rátát jósol Magyarországon). 2100-ra legmagasabb ráta Lengyelországban, Olaszországban, Máltán és Finnországban várható, míg Ciprus, Svédország, Csehország és Németország helyzete viszonylag kedvező lesz e tekintetben.
Mi várható? Az év végéig javaslatot tesz az Európai Bizottság a nyugdíjcélú megtakarításokkal és a nyugdíjakkal kapcsolatos információk átláthatóbb közlésére, valamint az öngondoskodást jutalmazó adókedvezményekre. A nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályokat is felülvizsgálja a Bizottság azért, hogy a csatlakozás automatikussá válhasson, amire van már példa Lengyelországban és Olaszországban.
Alulnézet:
bár a kormány nem tartja napirenden a nyugdíjrendszer reformját, arra Magyarországon is szükség lesz Farkas András Portfolión megjelent cikke szerint. A Ratkó-unokák (az 1973-77 között született nagy létszámú évjáratok) 2038-2042 közötti nyugdíjazása megroggyanthatja a mostani rendszert a nyugdíjszakértő szerint – erre utal az eltartottsági ráta 2040 után meredekké váló emelkedése is.
- 50 éves időtávon szükség lehet a nyugdíjkorhatár 70 évig történő emelésére, de ez a Ratkó-unokák nyugdíjazásáig elkerülhetőnek tűnik. A szolgálati évek figyelembevételét viszont addig is érdemes úgy alakítani, hogy a hosszabb munkavégzést ösztönözze, és a szolidárisabb nyugdíjmegállapításra kell törekedni a kirívó nyugdíjvárományok visszafogásával.
- „A legszegényebb nyugdíjasok helyzetének javítását a nyugdíjreform egyik céljának kell tekinteni” – fogalmaz a szakértő a cikksorozat második részében. A szolidaritás elve tehát a nyugdíjemelésekkor is fontos, és bár az ellátottak elvárják, hogy a nyugdíj tükrözze a jogosultság mértékét, az aktív évek között kialakult jövedelmi különbségeket nem kell, hogy mélyítse a nyugdíjrendszer.