Óraátállítás 2025 – fontos bejelentés jött, minden tudnivaló egy helyen!

Óraátállítás 2025 – fontos bejelentés jött, minden tudnivaló egy helyen!

Az óraátállítás minden évben felforgatja a napirendet, és sokaknak okoz kellemetlenséget. Bár régóta napirenden van az eltörlése, a döntés továbbra sem született meg, így idén ősszel ismét alkalmazkodnunk kell a változáshoz.

News7.hu friss hírek >>

De vajon miért maradt velünk ez a rendszer, milyen hatással van a szervezetünkre, és mit gondolnak róla a magyarok?

• Idén a szokásosnál valamelyest korábban, október 26-án lesz a téli óraátállítás
• A rendszer célja eredetileg az energiamegtakarítás volt, de az ötlet egy rovarászhoz köthető
• Az Európai Parlament megszavazta az eltörlést, de a tagállamok nem tudtak megegyezni, melyik időszámítás maradjon

• Az óraátállítás a kényelmetlenségek mellett egészségügyi panaszokat is okozhat

Kapcsolódó: Óraátállítás >>>

Néhány napig még élvezhetjük a hosszabb nappalokat, de közeleg az ősz egyik legnagyobb változása: hamarosan kezdődik a 2025-ös őszi óraátállítás. Sokan csak az utolsó pillanatban kapnak észbe, pedig a pontos időpont és az átállás hatásai mindenkit érintenek. Mutatjuk, mikor kell átállítani az órákat 2025-ben, hogyan hat ez a szervezetünkre, és mi a jövője a téli–nyári időszámítás rendszerének.

Mikor van az őszi óraátállítás 2025-ben?

Az Európai Unió szabályozása szerint a téli időszámítás minden évben október utolsó vasárnapján kezdődik. Ez 2025-ben október 26-ra virradó éjszaka lesz, amikor hajnali 3 óráról 2 órára kell visszaállítani az órákat.

Ez azt jelenti, hogy egy órával többet alhatunk, viszont a délutánok hamarabb sötétednek majd.

Miért van óraátállítás?

Az óraátállítást először az első világháborúban vezették be, hogy energiát spóroljanak. Az 1970-es évek energiaválsága idején tért vissza szélesebb körben, az EU pedig az 1980-as évektől szabályozta egységesen.

A legtöbb forrás szerint azonban az óraátállítás ötlete egy új-zélandi rovarászhoz köthető. George Vernon Hudson postai ügyintézőként dolgozott, és délutánonként bogarakat gyűjtött. 1895-ben egy tudományos társaságnak javasolta az óraátállítást, hogy több világos órája maradjon bogarászni munka után. Ezt követően 1898-ban újra publikált a témában. Ebből alakult ki később a modern óraátállítás rendszere.

De tényleg spórolunk vele áramot?

Az óraátállítás célja az volt, hogy a lakosság minél tovább használhassa a természetes fényt, így kevesebb áram fogyjon. A mai modern világban azonban az energiatakarékossági előny sok szakértő szerint már elenyésző.

Egy 2018-ban készült, 44 különböző tanulmányt átvizsgáló metaanalízis arra jutott, hogy az átállás napjain mindössze körülbelül 0,3 százalékos árammegtakarítás mérhető.

Egy szlovák kutatás hasonló eredményre jutott: az éves fogyasztásban legfeljebb 0,5 százalékos csökkenés tapasztalható. Egy friss, 2025-ben publikált portugál–spanyol vizsgálat szerint a tavaszi átállás valóban hoz némi előnyt, átlagosan 1,7 százalékos fogyasztáscsökkenést, ugyanakkor az őszi visszaállásnál 1,2 százalékos növekedést figyeltek meg.

Összességében azonban a modern technológiák korában az óraátállítás energiatakarékossági előnye elhanyagolható. A LED-világítás, az intelligens háztartási berendezések és a változó fűtési-hűtési igények mellett a spórolás mértéke legfeljebb egy százalék körül mozog.

Hogyan hat az óraátállítás a szervezetre?

Az óraátállítás nemcsak kényelmetlenséget, hanem egészségügyi problémákat is okozhat. A hirtelen változás felboríthatja a biológiai órát, és a következő tünetek jelentkezhetnek:

• alvászavar, fáradtság, levertség,
• hangulatingadozás, koncentrációs nehézségek,
• emésztési panaszok,
• a vérnyomás és a szív-érrendszeri betegségek kockázatának növekedése.

• Kutatások szerint a stroke és az infarktus esélye is nőhet az óraátállítás körüli napokban.

Itt van minden, amit a 2025-ös őszi óraátállításról tudnia kell / Illusztráció: Northfoto

Nem úgy volt, hogy eltörölték?

Bár 2019-ben az Európai Parlament már megszavazta az óraátállítás eltörlését, a tagállamok azóta sem tudtak megegyezni abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítás maradjon-e érvényben. Így a rendszer változatlan, és továbbra is évente kétszer kell az órákat átállítani. A magyar kormány a nyári időszámítás megtartását támogatná.

Áprilisban jött a hír, hogy mivel hét év alatt nem sikerült dűlőre jutni, az Európai Bizottság végleg feladhatja az óraátállítás eltörlésére tett kísérletét. A Bizottság most úgy döntött, hogy visszavonja a javaslatot, mivel a tagállamok közötti megosztottság és a gyakorlati problémák miatt nem látják biztosítottnak a sikeres végrehajtást. De a javaslat eltörlésére tett kezdeményezés is megrekedt, jelenleg az EU a tagállamok visszajelzéseit várja, és valószínű, hogy a belátható jövőben a kétszeri óraátállítás továbbra is érvényben marad.

Egy 2024-es nem reprezentatív online felmérés szerint egyébként a magyaroknak már nagyon elegük van az évi kétszeri óraátállítgatásból. A válaszadók 70 százaléka szerint már el kellett volna törölni és további 18 százalék szerint ezt minél előbb meg kell tenni, így összesen 88 százalék válna meg az intézménytől. A választott időzóna tekintetében azért nem ekkora az egyetértés.

A válaszadók 46 százaléka szerint a nyárit, míg 35 százalék inkább a télit preferálná. A többiek számára vagy mindegy, vagy nem tudta.

Tippek a könnyebb alkalmazkodáshoz

Szakértők szerint érdemes már néhány nappal az átállás előtt készülni:

• Fokozatos ébresztés: minden nap 10–15 perccel korábban kelni.
• Fényterápia: nappali séta, sok természetes fény segíti a bioritmust.
• Egészséges életmód: vitaminban gazdag étrend, rendszeres mozgás.
• Kék fény kerülése: lefekvés előtt ne mobilozzon, ne tévézzen.