Százezer forint jár a magyar gyerekeknek iskolakezdésre, de van benne egy csavar!

„A »Szülőföldön magyarul« program egy oktatási-nevelési támogatás, melynek célja, hogy magyarnyelvű intézményekbe írassák a külhoni magyar gyerekeket. Három évvel ezelőtt megemeltük az összeget, most bruttó százezer forint gyermekenként az iskolakezdési támogatás. Idén csaknem 240 ezer igénylés érkezett, ami több, mint az elmúlt években” – kezdte Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár az Indexnek.

Az iskolásokon kívül az óvodások is jogosultak a támogatásra. Az államtitkár szerint azért is nőhetett az érdeklődők száma, mert az elmúlt időszakban a kormány támogatásával több magyar óvodát is átadtak a Kárpát-medencében.

„Természetesen én is találkozom ilyen véleményekkel, általában ellenzéki politikusok szoktak minket ezzel támadni. Ők véletlenül vagy szándékosan elfelejtik megemlíteni a tényt, hogy a magyarországi családtámogatási rendszer – amelybe beletartoznak az ingyenes tankönyvek, a családi adókedvezmények, valamint a gyermekek után járó családtámogatások is – sokkal nagyobb összeget tesznek ki százezer forintnál.”

Ukrajnán kívül minden szomszéddal javult a kapcsolatunk

Nacsa Lőrinctől megtudtuk, az adott ország vezetői nem mindig fogadják örömmel ezeket a támogatásokat, ám az elmúlt években ezen a téren is jelentős előrelépés történt.

„Mindenkinek a vérmérsékletétől függ, hogy milyen kritikát fogalmaz meg. Azt azonban érdemes leszögezni, hogy az elmúlt tíz évben jelentősen javult a kapcsolatunk minden szomszédos országgal, kivéve Ukrajnát. Azt megelőzően sokkal gyakrabban előfordultak zászlóleszedések, magyarverések, mostanában nyugodtabb a helyzet ebből a szempontból.”

Már a szlovákok sem revizionista törekvéseket látnak a magyar nemzetpolitikában, nem gondolják, hogy ellenük irányul. Tisztában vannak vele, ha mi támogatjuk az ott élő magyar közösségeket, azzal az ő kulturális életüket is gazdagítjuk. A közép-európai építkezésnek nincs alternatívája, különböző, a régiót érintő ügyeket úgy tudjuk eredményesen képviselni, ha együttműködünk. Az elmúlt években a migráció elutasítása hozta össze ezeket az országokat. Közép-európaiként a génjeinkben van az együttműködés kényszere és igénye, lehet, hogy tízből hét dologban értünk egyet a szlovák kormánnyal, akkor fókuszáljunk erre a hétre.

Az államtitkár a külföldi látogatásai alkalmával sokszor találkozik a többségi nemzethez tartozó politikusokkal, és ilyenkor általában szóba kerül a magyar nemzetpolitika.

„Nemrég Pozsonyban találkoztam a Külföldön élő szlovákok hivatalának elnökével, aki érdeklődött a magyar diaszpóratámogatási gyakorlatunk iránt, és szándékukban áll átvenni a bevált módszereket. Nekünk már több mint 15 éves tapasztalatunk van ezen a téren, míg ők most indítják el programjukat. A szlovák kormány tanácsot kért tőlünk, ami jelentős előrelépés.”

Az etnikai politizálásnak nincs alternatívája

Jelenleg mintegy 2,2 millió magyar él a határokon túl, a szomszédos országokban. Az államtitkárt arról faggattuk, vajon hol a legjobb most magyarnak lenni.

Papíron a legjobb dolguk Szlovéniában van, a muravidéki magyaroknak. A kisebbségi védelmi rendszer komoly jogokat biztosít számukra, ilyen például a hivatalos nyelvhasználat, a parlamenti képviselet, valamint állami források állnak rendelkezésükre. Ez a »jólét« azonban elkényelmesedéshez vezethet, és asszimilációs veszélyt is jelenthet. Országon belül is változó azonban a helyzet, például a Felvidéken, Erdélyben vagy a Vajdaságban teljesen más színmagyar településen élni, mint a szórványban, ahol komoly küzdelmet jelent magyar iskolát, színházat vagy éppen misét találni.”

Természetesen a legjobb az lenne, ha minden szomszédos országban, ahol magyar közösségek élnek, rendelkeznének parlamenti képviselettel. Még ideálisabb, amikor a helyi magyar párt kormányzati szereplőként is jelen van. Ez azonban csak Romániában és Szerbiában valósul meg, míg Horvátországban a magyar párt tölti be a mérleg nyelvének szerepét.