A kormány elhalaszthatja a jövedékiadó-emelést, valószínű a 2026-os választás miatt!
News7.hu
A 63. Közgazdász Vándorgyűlés nemcsak a közgazdasági szakma ünnepe, hanem egyfajta iránytű is: merre tart a magyar gazdaság, és hogyan látja a világot a kormány, a jegybank és az elemzői társadalom. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az előadásában arról beszélt, hogy az Európai Unió gazdasági keretrendszere gyenge, és képtelen felvenni a versenyt az Egyesült Államok tudatosan felépített stratégiájával. „Fordítva csinálják” – mondta az EU gazdaságpolitikájáról. Először költekeznek, aztán „hátha lesz belőle valami”.
A miniszter szerint ezzel szemben Magyarország következetes, és a mostani nehézségekből végül győztesen kerül ki.
De a vándorgyűlésen nem csak a kormányzati üzenetek voltak hangsúlyosak. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke például világosan elmondta: „El kell felejteni, hogy a gyengébb árfolyam segíti a gazdaságot.” Szerinte a forint stabilizálása az árstabilitás előfeltétele. Véget ért az a korszak, amikor a gyenge forint versenyképességi előnyt jelenthetett.
Előadása után a vándorgyűlésen Nagy Mártont, a nemzetgazdasági minisztert kérdeztük a legfrissebb gazdasági aktualitásokról írja az index.
A kormány elhalaszthatja a jövedékiadó-emelést
Kevés figyelmet kapott, pedig Nagy Márton előadásának egyik legfontosabb üzenete az üzemanyagok jövedékiadó-emeléséről szólt. A hatályos szabályok szerint 2026 januárjától a 2025. júliusi infláció mértékével, vagyis 4,3 százalékkal nőne az adó. Ez a benzin esetében kilenc, a gázolajnál nyolc forinttal emelné a literenkénti árat.
„A kormány azonban változtatna a menetrenden. Az ipar- és munkahelyvédelmi akcióterv részeként fél évvel elhalasztaná a jövedékiadó-emelést. Az intézkedés költségvetési hatása 10-15 milliárd forint lehet” – mondta az Indexnek Nagy Márton, hozzátéve, a lépést a szociális hozzájárulási adó egy százalékpontos csökkentésén felül tervezik bevezetni.
A legfontosabb gazdasági hírek közé most az is bekerült, hogy szeptember 1-jétől kézbesítik a nyugdíjasoknak a 30 ezer forintos élelmiszer-utalványokat. A boltláncok is igyekeznek ehhez igazodni. A Lidl jelentős kedvezményeket kínál az időseknek, az Aldiban pedig plusz bónusz várja a vásárlókat: aki legalább 8000 forintért költ, és részben nyugdíjas utalvánnyal fizet, 1000 forintos kupont kap.
Nagy Márton a kormányzati oldalról részletezte a programot. Mint mondta, több mint 70 milliárd forintnyi keret mozdul meg, „amit év végéig elkölthetnek a nyugdíjasok, és szerintem el is fognak élelmiszerre”. A miniszter szerint ez hatalmas keresleti bázist teremt. Így nem véletlen, hogy az Aldi az elsők között lépett. „A verseny éles lesz ezért a keresletért, és a kereskedelmi egységek azt szeretnék, ha a nyugdíjasok náluk költenék el az utalványokat” – fogalmazott.
„Azt remélem, ez jó példaként szolgál, és más láncok is követik” – mondta Nagy Márton.
És elképzelhető, hogy új akciók jönnek: bizonyos összeghatár feletti vásárlásnál pluszkedvezmény, vagy éppen olcsóbb árak a nyugdíjasutalvánnyal fizetőknek. A miniszter szerint mindez abba az irányba mutat, hogy az utalvány betölti a célját. „A nyugdíjasok számára ez pluszjövedelmet jelent, ami részben kompenzálja azt, amit az infláció elvett tőlük” – tette hozzá.
Arra a felvetésünkre, hogy ezzel a boltokat ösztönzi pluszkedvezményekre, így felelt: „Jó lenne, ha még nagyobb verseny alakulna ki. Szerintem más láncok is csatlakoznak majd, és erősebb küzdelem indul el a nyugdíjas vásárlókért.” Nagy Márton szerint ilyen helyzetben az üzletek könnyebben magukhoz köthetik a vevőket. „Ha valaki egyszer belép egy láncba, könnyen ott is marad. Ez jó gyakorlat lehet” – mondta. Úgy látja, ez fontos lépés, hasonló ahhoz, ahogy az Otthon Start programban a bankok versenyeznek az ügyfelekért. „Most a kiskereskedők versenyeznek a nyugdíjasokért.”
Nagy Márton hétfő este jelezte, hogy másnap sűrű program vár rá Londonban: befektetőkkel és a nagy nemzetközi hitelminősítőkkel tárgyalt. „A befektetők bizalma erős, ezt legutóbbi nemzetközi kötvénykibocsátásaink sikere is bizonyítja. Ezt a bizalmat szeretnénk tovább erősíteni” – írta akkor a Facebookon a miniszter.
A bejegyzés illeszkedik korábbi nyilatkozataihoz. Nagy Márton egy sajtóbeszélgetésen egyenesen úgy fogalmazott: „El kell kerülni a leminősítést, főleg a Standard & Poor’s részéről.” Emlékeztetett rá, az első döntés októberben esedékes, és a kormány számára nem elfogadható kockázat, ha ősszel leminősítés jön. „Ha kell, én magam ülök le velük, Londonba is elutazom ezért.”
Ezért azt kérdeztük a minisztertől, hogy ha nem ment volna ki, akkor jött volna a leminősítés? „A hitelminősítők fontos intézmények” – mondta Nagy Márton. Szerinte ők mutatnak irányt a befektetőknek abban, hogy érdemes-e egy adott papírt tartani vagy sem. Magyarország állampapírjait, részvényeit és a bankok kötvényeit is külföldi befektetők vásárolják. „Találkoztam a befektetőkkel is, és a hitelminősítőkkel is” – tette hozzá.
„Nagyon fontos, hogy a választások előtt megmutassuk, nem szalad el a fiskális politika” – hangsúlyozta Nagy Márton, és szerinte a Fidesz-kormányoknak jó fiskális múltjuk van. „Az elmúlt tizenöt évben mindig őriztük a fegyelmet, pontosan tudjuk, mit jelentene annak felmondása. Ezt nem kockáztathatjuk” – fogalmazott. A miniszter szerint a befektetők bizalma erős, a hitelminősítők azt várják, hogy ne készüljön választási költségvetés. „Ez nem azt jelenti, hogy nem költünk, hanem azt, hogy a hiány nem tolódik feljebb. Idén 4-4,5 százalékot mondtam, jövőre pedig 4 százalékot.”
Nagy Márton szerint négy szabályt tart be a kormány, amelyek garanciát adnak a fiskális fegyelemre:
- A hiánynak évről évre csökkennie kell. 2024-ben 4,9 százalék volt, idén 4-4,5 százalék lehet, jövőre pedig 4 százalék.
- Az államadósságnak fenntartható pályán kell maradnia. A cél a GDP-arányos 74-75 százalék.
- Nem szabad visszakerülni a túlzottdeficit-eljárás alá. Magyarország egyszer már kikerült belőle, ezt az eredményt őrizni kell.
- Az elsődleges egyenlegnek nullaközeli szinten kell maradnia. Vagyis a kamatterhek nélküli költségvetési mérlegnek egyensúlyban kell lennie.
„Ha ezt a négy szabályt tartjuk, akkor hiába tolódott kicsit feljebb a hiánypálya, a fegyelem erős marad. A befektetők és a hitelminősítők is bízni fognak a kormány gazdaságpolitikájában” – mondta a miniszter.
A miniszter szerint a befektetői bizalom most is erős. „Az elmúlt két-három hónapban 3-4 milliárd euró áramlott a forint melletti piacokra” – mondta. Ez a devizapiacon a forintpozíciók felvételét jelenti, az állampapírpiacon pedig azt, hogy a külföldiek egyre nagyobb mértékben vásárolnak hosszú, akár 10-15 éves magyar forintkötvényeket. A részarányuk az utóbbi hónapokban jelentősen nőtt. „Ezt a bizalmat nem akarjuk megtörni” – tette hozzá.
Nagy Márton Magyar Péterről: Ez gyalázatos
Csütörtökön reggel írtuk meg, hogy augusztusban négyhavi csúcsra kapaszkodtak vissza a bizalmi indexek Magyarországon. A GKI szerint a vállalatok és a háztartások egyaránt derűlátóbban tekintenek a jövőbe, miközben megtört egy több mint egy éve tartó negatív foglalkoztatási trend. Az árak frontján ugyan nincs drámai változás, de a kereskedelemben tizenöt havi mélypontra estek az áremelési szándékok. A GKI és az MNB adatai is azt mutatják, a hangulat lassan javul. A nagy kérdés, hogy ez valódi fordulat kezdete, vagy csupán egy nyár végi fellélegzés.
Nagy Márton ezzel kapcsolatban elmondta, a magyar gazdaság jelenleg fogyasztásvezérelt: a növekedés motorja a lakossági költekezés, míg a beruházások gyengék. „A fogyasztói bizalom alapvetően erős, különben nem menne a kiskereskedelem és a turizmus” – mondta. A bizalmi indexek szerinte csak részben mérik a valóságot. A miniszter kiemelte, a reálbérek továbbra is magasak. „Nem igaz, hogy csökkennének, hiszen a legújabb adatok szerint a bruttó bérek ismét tíz százalék körüli emelkedést mutatnak, ami jelentős reálbér-növekedést jelent.”
Kiemelte, a kormány több bérintézkedést is végrehajtott. Nemcsak a pedagógusok és az igazságügyi dolgozók kaptak emelést, hanem a közelmúltban a kormánytisztviselők és az önkormányzati alkalmazottak is. További béremelési programok is várhatók. Emellett közelebb kerültek a korábban bejelentett adócsökkentő intézkedések – a családi kedvezmények, a fegyverpénz, az élelmiszer-utalvány vagy éppen az Otthon Start program. „A családok azt érzik, hogy ezek nemcsak ígéretek, hanem valóban meg is valósulnak. Érezhető lesz a hatásuk” – mondta a miniszter.
Végezetül az interjúban arra is kitértünk, hogy Nagy Márton és Magyar Péter között az elmúlt időszakban több éles szóváltás is kialakult. Legutóbb például a Tisza Párt elnöke azt állította, hogy értesülései szerint a minisztert „megkérték a távozásra”, ám részleteket nem osztott meg. De Magyar Péter például az Indexnek arról beszélt, hogy „nem bántásból, de egy kismajomnak is több jóslata jön be, mint Nagy Mártonnak”.
Ez egyszerűen gyalázatos. Én erre nem szeretnék reagálni, ez alpári szint, ezt az alpári szintet nem szabad megütni. Én egyet tanultam idáig a főnökeimtől, hogy nekem a témát kell boncolgatnom, és nem pedig az embert kell személyében támadni. Azt kell boncolgatni, hogy amit mondanak, az szakmailag helyes-e, jó-e a családoknak, a vállalkozásoknak. A személyeskedést el kell kerülni
– válaszolta Nagy Márton a felvetésünkre. A miniszter szerint a verbális támadások veszélyesek, mert könnyen elfajulhatnak. „A szóbeli bántalmazásból gyakran lesz fizikai is. Látható, hogy Csehországban már eljutottak idáig. Ide nem szabad eljutni Magyarországon” – fogalmazott.
Nagy Márton szerint a Tisza Párt „lebukott” azzal, hogy többkulcsos adót vezetne be. „Mondjuk ki egyértelműen: ez adóemelést jelentene a középosztály számára, 1300 milliárd forintot vonva el a családoktól” – fogalmazott a miniszter. Úgy véli, világos beszédre van szükség a „Tisza-adó ügyben”, mert ez szerinte nem a gazdagokat sújtaná, hanem a hétköznapi, dolgozó magyar családokat.
Példaként említette, hogy egy átlagbér esetén évi 242 ezer forint elvonást jelentene a javaslat, ami családonként akár milliós tételre is rúghatna. „Adóemelések helyett mi az Európa-bajnok adócsökkentésben, a családbarát adórendszerben hiszünk” – tette hozzá. Majd arra a kérdésünkre, hogy idén jelen lesz-e kötcsei pikniken, azt válaszolta, hogy persze.