Hatalmas nagy találgatás megy a Tisza Párt adótervei miatt!

„Most, hogy a Fidesz azzal kampányol, hogy a Tisza elvenné a Fidesz »szuper« egykulcsos adóját, emlékezzünk meg arról, hogy valójában kik voltak ennek az egykulcsos adónak a nyertesei és a vesztesei. A nyertesek a felső két jövedelmi tized, mindenki más vesztes” – kezdte Facebook-posztját Pogátsa Zoltán.

Hozzáfűzte, „érdekesség, hogy a hatástanulmány (link a kommentek között) szerzője az a Virovácz Péter, aki akkor még a Századvég nevű kormánypárti think tanknél dolgozott. Akkor, ma már az ING Bank elemzője. (Társszerző: Tóth G. Csaba, akkor PhD-hallgató.)”.

Korábban megírtuk egy az index birtokába jutott dokumentum (a pártvezetésnek készített belső feljegyzés) alapján, hogy háromkulcsos progresszív jövedelemadó bevezetésére készülhetnek Magyar Péterék. A Tisza Párt gazdasági kabinetjének tervei szerint csak egy nagyon szűk rétegnek maradna a mostani adószint, de már az átlagbér is 22 százalékos adósávba esne. 1 millió 250 ezer forint fölött pedig már jönne a 33 százalékos sáv is.

A Tisza Párt elnöke pénteken az ATV-n viszont arról beszélt, hogy „minden adó csökkenni fog vagy változatlan marad, nem lesz olyan magyar ember, akinek a munkabérét terhelő adója emelkedik”.

Ennek ellentmond, hogy korábban Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke és Dálnoki Áron, a kiszivárogtatott dokumentum adóprogramjának írója és a párt gazdasági munkacsoportjának vezetője egy etyeki fórumukon kimondták: adóemelésre, azaz többkulcsos adóra készülnek,

Dálnoki megszavaztatta a Tisza Párt etyeki összejövetelén megjelenő híveit, majd boldogan állapította meg, hogy a tiszások nyolcvan százaléka a többkulcsos adót támogatja. Sőt, úgy fogalmazott, hogy csak „egy-két héja” szavazott az egykulcsos adóra.

Számonkérték Pogátsát: a Tisza adóterveinek várható hatását elemzik?

Pogátsa Facebook-posztja alatt vegyesen voltak, akik egyetértettek a meglátásaival, meg akik nem.

– írta az egyik követője, hozzáfűzve, hogy a személyi jövedelmadó bolygatása helyett sokkal inkább támogatná az áfa változtatását.

Egy másik kommentelő a Tisza Párt korábban kiszivárgott adóterveit és azok várható hatáselemzését kérte számon.

Arról is készült elemzés, hogy a Tisza új »sávos vagy lépcsős« szja-ja mekkora lyukat ütne a költségvetésen? Mert az szerintem teljesen téveszme, hogy azt az 5 milliárd forint fölötti vagyonok adójából fedezni lehet.

„Főleg, hogy jelenleg a magánembereknek nincs vagyonbevallása, tehát nincs mi alapján kivetni. De még a cégeknek sincs ilyen, tehát nem lehet naprakészen tudni, hogy egy cégnek pontosan mi az értéke, ami alapján a tulajdonosa vagyonadót fizetne” – fogalmazott. Erre nem kapott választ Pogátsától cikkünk írásáig.

A kommentelők között felfedeztük György László gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztost is. Rövid köszönés után rögtön beleállt Pogátsa állításaiba, például hogy a Fidesz egykulcsos adójával csak a felső két jövedelmi tized nyert, és mindenki más veszített.

Szia, Zoli! Mindenki nyert, senki sem veszített

– kontrázott, majd pontokba szedve felsorolta az érveit:

1. A béreket (adókkal együtt) a vállalkozók fizetik. Nekik a tanulmány szerint 444 milliárddal csökkent az adóterhük. Nyertek.
2. Az alsó 80 százalék nettó bérének a vásárlóereje 15 év alatt megduplázódott. Ők is nyertek.
3. A munkáltatói terhek csökkenése (egykulcsos szja, szociális hozzájárulási adó csökkenése, családi adókedvezmények) is hozzájárult ahhoz, hogy 1 millióval többen dolgoznak most. Esetükben a pozitív változás még nagyobb. A segélyezésből a munka világába kerültek, visszanyerték önbecsülésüket, és jövedelmi helyzetük reálértelemben háromszorosára javult. Ők is nyertek.
4. Szerintem Virovácz Péter is nyert. Mintha azt sugallanád, hogy a Századvég elküldte, valójában a 444 cikkéből kiderül, hogy nem. De másfél évvel később kapott egy jobb ajánlatot, és az ország egyik, ha nem a legpontosabban előre jelző makroközgazdászává vált.
5. A dolgozók adózása igazságosabbá vált. Aki többet tanult, többet dolgozik, arányaiban ugyanannyival többet vihet haza. Mindennek a forrása nem az alsó 80 százalék megadóztatása, hiszen nem csökkent a nettó bérük, hanem a bővülő foglalkoztatás (aki tud, dolgozik, és nem segélyért áll sorba), az adóelkerülés visszaszorítása és a spekulánsok megadóztatása (például a háború hatására az olajtársaságok soha nem látott nyereségekhez jutottak, mi ezeket a cégeket megadóztatjuk, és a bevételeket az adókedvezményekre és a rezsivédelemre költjük).