Nők 40+ nyugdíja – Itt a lista 2026 januártól kiktől vonják meg!

Nők 40+ nyugdíja – Itt a lista 2026 januártól kiktől vonják meg!

A Nők 40 (köznyelvben: „nők negyven év jogosultsági idővel”) Magyarország egyik legnépszerűbb nyugdíjlehetősége, mert életkorra tekintet nélkül, pusztán a megszerzett jogosultsági idő alapján engedett teljes összegű öregségi nyugdíjat. Ez nem kedvezményes, nem csökkentett nyugdíj: aki megfelelt a feltételeknek, levonás nélküli ellátást kapott. Az alábbi összefoglaló lépésről lépésre végigveszi a jogosultság szabályait, a beszámítható időket, a nyugdíj várható összegének logikáját, a munkavégzés korlátait, az igénylés menetét – és a végén külön felsoroljuk, kik nem lesznek jogosultak rá 2026-ban.

1) Mi volt a Nők 40 lényege?

  • Jogcím: teljes összegű öregségi nyugdíj életkor-feltétel nélkül, ha a nő legalább 40 év jogosultsági időt szerzett.

  • Ellátás minősége: nem csökkentett (nincs „büntető” levonás, nincs arányosítás az életkorhoz).

  • Indexálás: a Nők 40 keretében megállapított nyugdíj ugyanúgy részesült januári emelésben, novemberi korrekcióban (ha az évközi infláció meghaladta az előrejelzést), és 13. havi ellátásban, mint bármely más öregségi nyugdíj.

2) A 40 év jogosultsági idő tartalma – mi számított bele?

A törvény „jogosultsági időnek” nevezi azt az időtartamot, amelyet a nyugdíj szempontjából el lehetett számolni. Ennek két nagy pillére volt:

a) Keresőtevékenységgel szerzett idők (foglalkoztatási/egyéni vállalkozói biztosítás)

  • Teljes vagy részmunkaidős munkaviszony, közalkalmazotti/állami szolgálati jogviszony, megbízási jogviszony, ha járulékköteles volt.

  • Egyéni és társas vállalkozói tevékenység, KATA előtti/KATA alatti biztosított időszakok, ha ténylegesen megfizették a nyugdíjjárulékot.

  • Táppénz, szabadság, betegszabadság időtartama a biztosítás fennállása alatt jellemzően beszámítható volt.

b) Gyermekneveléshez és hozzátartozó-ápoláshoz kötődő idők

  • Terhességi-gyermekágyi segély/CSed, GYED, GYES, GYET (gyermeknevelési támogatás) meghatározott szabályok szerint.

  • Súlyosan fogyatékos, tartósan beteg gyermek otthoni ápolása (ápolási díj) – különösen jelentős volt, mert bizonyos esetekben kiváltotta a kötelezően elvárt keresőtevékenységi évek egy részét.

  • Fontos: a 40 évből minimum meghatározott hányadnak keresőtevékenységgel szerzett időnek kellett lennie (köznyelvben „dolgozott évek”). A tipikus szabály az volt, hogy legalább 32 év ilyen idő kellett; egyes élethelyzetek (pl. sajátos gyermekápolás) mérsékelhették ezt a küszöböt. A pontos beszámítás mindig egyedi ügyintézéssel dőlt el.

    c) Ami jellemzően nem számított bele

    • Munkanélküli ellátások/álláskeresési járadék önmagukban (ha közben nem állt fenn biztosítási jogviszony).

    • Nappali tagozatos felsőoktatási tanulmányok (a régi, ’98 előtti szabályok kivételes, bonyolult eseteit leszámítva általában nem).

    • Olyan külföldi biztosítási idő, amelyet a magyar jog kifejezetten nem engedett jogosultsági időként figyelembe venni (az EU-koordináció az általános öregségi nyugdíjhoz másképp működik, mint a Nők 40 speciális szabálya).

    3) Mikor „érett be” a 40 év?

    • A jogosultság napra pontosan azon a napon állt be, amikor a 40. év jogosultsági idő teljesült.

    • A megállapított nyugdíj kezdőnapja jellemzően az aznapot (vagy a következő hónapot) követte a beadás/elbírálás technikájától függően.

    • Gyakorlati tanács volt: a munkaviszony/biztosítás megszüntetését úgy időzítették, hogy folyamatosság legyen a jövedelem és az ellátás között (felmondási/ felmentési idő, szabadság kiadása stb.).

  • 4) Mennyi lett a nyugdíj összege? – a számítás logikája, példák

    A Nők 40 nem csökkentett nyugdíjat adott, de az összeg nagysága így is két dologtól függött:

    1. Életpálya-átlagkereset (valorizált nettó átlagkereset): a korábbi béreket a nyugdíjazást megelőző év szintjére „felhozták” (valorizáció), majd ezekből képeztek átlagot.

    2. Szolgálati időhöz tartozó szorzó (nyugdíjtáblázat): minél több a szolgálati idő, annál nagyobb arányát kapja az ember az átlagkeresetének. A 40–45 év sávban a tipikus szorzók 80% körül indultak, és évenként ~1,5 százalékponttal nőttek (pl. 41 év ≈ 81,5%; 42 év ≈ 83%; 45 év ≈ 87,5% körüli érték).

    Gyors becslő példák (szemléltetéshez)

    Feltételezés: valorizált nettó életpálya-átlag havi 350 000 Ft és 500 000 Ft; szolgálati idő 40–45 év.

    • 40 év → kb. 80%
      – 350 000 × 0,80 = 280 000 Ft/hó
      – 500 000 × 0,80 = 400 000 Ft/hó

    • 45 év → kb. 87,5%
      – 350 000 × 0,875 = 306 250 Ft/hó
      – 500 000 × 0,875 = 437 500 Ft/hó

    A tényleges összeg egyedi pálya szerint tért el (pl. keresetek ingadozása, degresszió, kerekítések). A fenti számok irányadó példák, nem hivatalos kalkulációk.

    Emelés, korrekció, 13. havi

    • Januárban inflációkövető nyugdíjemelés.

    • Novemberben korrekció, ha az évközi infláció nagyobb a januári előrejelzésnél.

    • Februárban 13. havi ellátás (teljes havi összeg).

    • Adózás: a saját jogú öregségi nyugdíj személyi jövedelemadó-mentes volt; járulékot nem vontak belőle.

    5) Dolgozhattak-e tovább a Nők 40 mellett?

    Igen, de két korszak volt fontos:

    • A nyugdíjkorhatár betöltéséig: a biztosítással járó munkából származó éves kereset egy jogszabályi határ (köznyelvben: az éves minimálbér 18-szorosa) fölött a folyósítás szünetelt az adott időszakra. Ez az ún. „kereseti korlát” a Nők 40 sajátossága volt.

    • A nyugdíjkorhatár betöltése után: a korlát megszűnt, a munkavégzés a nyugdíj folyósítását nem érintette.

  • A kereseti korlát konkrét pénzösszegét mindig az adott év hivatalos minimálbére határozta meg; ennek aktuális értékét évente kellett ellenőrizni.

    6) Az igénylés menete – mit kellett beadni?

    • Kérelem: elektronikusan ügyfélkapun/E-papíron, vagy papíron a nyugdíjfolyósító felé.

    • Jogosultsági idők igazolása:

      • munkaviszonyok, vállalkozói időszakok (TB-nyilvántartás, munkakönyv, jogviszony-igazolások),

      • gyermeknevelési ellátásokról határozatok,

      • ápolási díjról/hozzátartozó-gondozásról döntések,

      • esetleges honosítások, ha külföldi dokumentum volt érintett.

    • Előzetes szolgálati idő egyeztetés nagyon ajánlott volt (hibák megelőzése).

    • Időzítés: a munka megszüntetésével, felmentéssel, szabadságokkal, TB-biztosítás megszűnésével összehangolt beadás adott sima átmenetet.

    7) Gyakori tévhitek – röviden

    • „Bármely 40 év beszámít.” – Nem. Jogosultsági idő kell, és azon belül is minimális keresőtevékenységi rész.

    • „A nappali egyetem teljes egészében beleszámít.” – Általában nem, kivételek és régi, speciális esetek vannak.

    • „Külföldi évek automatikusan jók.” – Az EU-összesítés az általános öregségi nyugdíjra másképp hat; a Nők 40-nél a külföldi idő nem feltétlenül számított jogosultsági időként.

    • „Aki dolgozik mellette, mindig kapja a nyugdíjat.” – A korhatárig kereseti korlát beállt; fölötte szünetelt a folyósítás.

  • 8) Gyors ellenőrző lista (checklist)

    1. Megvan-e a 40 év jogosultsági idő?

    2. Ebből hány év keresőtevékenység? (célozd a 32 évet, speciális esetben kevesebb is lehetett)

    3. Összes igazolás együtt van? (TB-adatlap, gyermekellátás, ápolási díj, munkaviszonyok)

    4. Szolgálati idő egyeztetve? (hibák javítva)

    5. Munkaviszony megszüntetésének időzítése rendben?

    6. Igény beadva (Ügyfélkapu/E-papír/papír)

    7. Kereseti korlát tudomásul véve, ha dolgozol a korhatárig?

    8. Következő évi indexálás/13. havi tudatosítva?

    9) Kik nem lesznek jogosultak Nők 40-re 2026-ban?

    Az alábbi körök jellemzően kiesnek a jogosultságból (a felsorolás tájékoztató jellegű; az egyedi ügyintézés dönt):

    1. Akik 2026-ban nem érnek el 40 év jogosultsági időt.
      – Még akkor sem, ha összeszámolva „közel vannak hozzá” (pl. 39 év és 10 hónap). A feltétel napra pontosan 40 év volt.

    2. Akiknél nincs meg a minimálisan elvárt keresőtevékenységi hányad.
      – Hiába sok a GYES/GYED/GYET, ha nincs meg az előírt „dolgozott évek” mennyisége (általános célérték: 32 év, kivételekkel).

    3. Akik elsősorban olyan időkből állították össze a 40 évet, amelyek nem számítottak jogosultsági időnek.
      – Pl. hosszú álláskeresési időszak, nappali felsőoktatás, nem biztosítási jogviszonyhoz kötött szünetek.

    4. Akik csak külföldi biztosítási idővel érnék el a 40 évet.
      – Az EU-koordináció az általános öregségi nyugdíjhoz adhat segítséget, de a Nők 40 speciális keretébe a külföldi idők nem automatikusan voltak beszámíthatók.

    5. Akiknél a TB-nyilvántartás hiányos/ellentmondásos, és az igazolásokat nem pótolják.
      – Igazolások nélkül az ügyintéző nem tudta elismerni a vitatott éveket/hónapokat.

    6. Akik 2026-ban ugyan betöltik a 40 évet, de nem kérik/rosszul időzítik az igényt.
      – A jogosultságot kérni kellett, s a kezdőnap ütemezése számított (pl. aktív biztosítási jogviszony fennállása, munkaviszony lezárása).

    7. Akik nem nők – a Nők 40 speciális, nemi alapon célzott jogosultság volt.

    8. Akik a 40 évük jelentős részét nem Magyarországon, nem a magyar TB-jog szerint biztosított módon szerezték (és ezt a hazai jog nem ismeri el jogosultsági időként a nyugdíjnál).

    Tanács: aki 2026-ban szeretné igénybe venni a Nők 40-et, még időben kérjen szolgálati idő egyeztetést, és pontosítsa az igazolásait.

error: Content is protected !!