Így használd a klímát helyesen, keveset fog fogyasztani és jobban is fűt!
Napjainkban már nem számít kuriózumnak, ha valaki nem csak hűtésre használja klímáját. Cikkünkben bemutatjuk, milyen esetekben lehet érdemes klímával fűteni, és mire érdemes figyelni, ha úgy döntünk, hogy ezt a megoldást választjuk.
A klíma és a hőszivattyú elv
Mielőtt elmerülnénk a részletekben, érdemes tisztázni, hogyan is működnek a mai modernebb klímák.
Működésük alapja a hőszivattyú elv: azt is mondhatjuk, hogy minden mai modernebb klímaberendezés egy levegő-levegő hőszivattyú, ami hűtési üzemmódban a beltéri levegőt egy hőcserélő segítségével lehűti, fűtési üzemmódban ugyanakkor felfűti.A klímákban speciális hűtőközeg van: egy olyan vegyület, ami cseppfolyósból gázhalmazállapotba kerül – illetve fordítva, gázból cseppfolyósba – és ezáltal képes a hő elvezetésére. Hűtés üzemmódban a lakás meleg levegőjét a hűtőközeg lehűti, ezáltal felmelegszik, gázhalmazállapotban kerül a kompresszorba, ahol összepréselődik. A gáz ezáltal sűrűbb lesz, ugyanakkor megőrzi a felhalmozódott hőenergiát. A kinti közegbe kerülve ez a forró és sűrű gáz leadja a hőenergiát, majd lehűlve visszakerül a rendszerbe, ahol a belső teret hűti.
A folyamat azonos fűtés üzemmódban is, azonban ekkor a kompresszor segítségével felhalmozott hőenergia nem kifelé távozik, hanem a belső teret, a lakás levegőjét fűti fel.
A fentiekből két dolog következik: egyrészt az, hogy egy hűtésre alkalmas klíma elméletileg mindig képes a (kiegészítő vagy önálló) fűtésre is, másrészt pedig az, hogy – például egy villanyradiátorral ellentétben – a klíma az elektromos áramot nem közvetlenül alakítja át hővé.
Ez utóbbi azért fontos, mert ennek köszönhetően a légkondicionáló egységnyi energia felhasználásával akár négyszer-ötször több hőenergiát is képes biztosítani, mint egy hagyományos villanyradiátor. Végeredményben ez az, ami miatt a klímával való fűtés megtakarítást jelenthet a hagyományos megoldásokhoz képest.
Klíma típusok és fűtési képességeik
Melyik klíma típussal lehet fűteni?
Mivel a klímák a hőszivattyú elv alapján működnek, a gyártók számára minimális költséget jelent, ha készülékeiket a hűtés mellett a fűtésre is alkalmassá szeretnék tenni (vagy fordítva). Ennek megfelelően ma már minden, kereskedelmi forgalomban kapható klíma képes mindkét funkcióra.Érdemes tudni ugyanakkor, hogy egy alapvetően hűtésre szánt, kisebb teljesítményű klímától nem várhatjuk el, hogy a magyar éghajlati viszonyok mellett egy teljes téli szezonban 20-25 Celsius fokot biztosítson otthonunkban (sok készülék -20 Celsius fok kültéri hőmérséklet alatt egyáltalán nem is működik). Ha nem csak átmeneti fűtésre van szükség, téliesített vagy fűtésre optimalizált klímákat kell keresnünk – ezek jobban viselik a hideget és sokkal hatékonyabbak.
Inverteres klímák
Napjainkban már minden, kereskedelemben kapható klíma inverteres, azaz nem csak ki-, illetve bekapcsol a helyiség hőmérsékletétől függően, de képes az éppen szükséges szintre csökkenteni vagy növelni teljesítményét.
Ezzel energiafogyasztásuk hatékonyabb a hagyományos készülékekkel összevetve – de egyébként a fűtési képességet az inverter nem befolyásolja. Napjainkban a kereskedelmi forgalomban kapható klímák inverteresek és képesek fűteni – ilyen egyszerű az egész!
Mit jelent a klímán látható SCOP érték?
Az Európai Unióban minden légkondícionálón látható egy energiacímke, ami megmutatja, hogy az adott készülék mennyire hatékonyan hűt, illetve fűt.
Míg a címke bal oldalán látható SEER (Seasonal Energy Efficiency Ratio, vagyis szezonális energiahatékonysági tényező) a hűtési szezonban elérhető hatékonyságot mutatja, a mellette szereplő SCOP (Seasonal Coefficient of Performance, vagyis szezonális teljesítmény együttható) a készülék átlagos fűtési hatékonyságáról ad képet.
Minél nagyobb az érték, a készülék annál kisebb energiafelhasználással képes elérni maximális teljesítményét fűtés során: a legjobb, A+++ minősítésű klímáknál a SCOP érték legalább 5.1 kell, hogy legyen.A SCOP mutató segítségével könnyen kiszámíthatjuk a készülék maximális fogyasztását: csak el kell osztanunk a címkén is megadott teljesítményt a SCOP értékkel. Egy 3.5 kW-os teljesítményű, 5.00 SCOP értékkel rendelkező légkondi maximális fogyasztása fűtés esetén 3.5/5 = 0.7 kWh. Ami azt jelenti, hogy a klímaberendezés óránként 0.7 kWh villamosenergiát fogyaszt.
Üzemeltetés
Mivel egy hagyományos villanyradiátor SCOP mutatója nagyjából 1 – ez jelenti azt, hogy az elektromos energia 100%-a hőenergiává alakul – a jellemzően 4-5-ször magasabb SCOP mutatóval rendelkező klímák energiafogyasztása 75-80 százalékkal is csökkentheti az elektromos fűtési költségeket ezekkel összehasonlítva.
A gázfűtéssel már nehezebb az összehasonlítás, hiszen a villany és földgáz egymáshoz viszonyított ára nem fix, azonban egyes gyártók konkrét példái azt mutatják, hogy egy gázkazánhoz képest akár 50% is lehet a fűtésköltség megtakarítás.
Mivel a klímás fűtés hatékonysága enyhébb időben a legnagyobb, a körülményektől függetlenül szinte biztos, hogy 5-7 Celsius fok felett még akkor is érdemes fűtésre inkább a légkondicionálót használni, ha egyébként az épületben van kiépített gázfűtés is.
Ennek oka, hogy a klímák hatékonysága csökken, ahogy nő a különbség a külső és a belső hőmérséklet között.
Karbantartás
Egy hagyományos klímát általában évente egyszer elég átnézni, azonban a fűtésre is használt légkondicionálóknál mind a hűtési, mind a fűtési szezon előtt javasolt a szűrőtisztítás és az ellenőrzés.Karbantartási szempontból előnyös ugyanakkor, hogy a klímák meghibásodása viszonylag ritka, és egy légkondicionáló javítása, szervizköltsége általában alacsonyabb, mint egy hagyományos kazáné – és akkor még nem is említettük a gázfűtés esetén jelentkező, kéménnyel kapcsolatos költségeket.
