Január után jöhet az új korhatár, ezt lehet nem vártuk!

Január után jöhet az új korhatár, ezt lehet nem vártuk!

Vége! Eltörlik a nyugdíjkorhatárt 2026 január 1-től! Nagy változás jön, sok ott élő Magyart is érint. Szlovénia 2026. január 1-jétől jelentős nyugdíjreformot tervez — a céljuk egy rugalmasabb munkaerőpiaci rendszer kialakítása, amely elősegíti a hosszabb ideig aktív idősebb munkavállalók foglalkoztatását, ugyanakkor lehetőséget biztosít korábbi visszavonulásra is a tapasztalattal rendelkezők számára. Ezzel szemben Magyarországon inkább a jelenlegi struktúra stabilizálása, a jelenlegi korhatár megtartása, illetve a juttatások visszaállítása jellemzi a nyugdíjpolitikát.

News7.hu friss hírek minden nap

Szlovénia: rugalmasság a nyugdíjban

A szlovén reform kulcselemei:

• A törvényes nyugdíjkorhatár változatlanul 65 év, de akár 60 évesen is lehet nyugdíjba vonulni azoknak, akik legalább 40 év igazolt munkaviszonyt tudnak felmutatni.
  Így a korábbi évekhez képest akár 5 évvel korábban lehet kilépni a munkából.

• Bevezetnek részmunkaidős nyugdíjas foglalkoztatást adókedvezményekkel, például munkaidő-csökkentést vagy hosszú hétvégéket (pl. 6 órás munkaidő, péntek rövid)

• Javasolt jövőbeli terveik között szerepel:

  • a munkahét csökkentése 38 órára,

  • havi karácsonyi bónusz bevezetése,

  • kötelező pótlék bevezetése szombati munkanap után

A reform célja a foglalkoztatottság növelése, a munkahelyi lojalitás, az idősebbek munkaerőpiaci részvétele ösztönzése, és a generációk közti egyensúly megteremtése.

Magyarország: status quo, kiegészítések és konzervatív megközelítés

Nyugdíjkorhatár és jogosultsági környezet

• A nyugdíjkorhatár továbbra is 65 év, férfiak és nők esetében egyaránt; az 1957 utáni születésűek számára érvényes

• Korkedvezményes nyugdíj kizárólag a nők számára létezik, a „Nők 40” program keretében: 40 év szolgálati idő után, életkortól függetlenül igényelhető, ha teljesülnek a feltételek

• Más előrehozott lehetőség – pl. közalkalmazottak, rendőrök, tűzoltók – 2025-ben már nem áll rendelkezésre; ezek törvényileg megszűntek

Jogosultság minimális feltételek

• • Öregségi teljes nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő és 65 év kor szükséges;

Pluszjuttatások és szociális kiegészítések

• 2025-től visszaállították a 13. havi nyugdíjat minden jogosult februárban, korábbi évekhez képest – egy extra havi ellátást jelent

• 2026-ban terveznek 3,6%-os nyugdíjemelést a prognosztizált inflációhoz igazodva, amely átlagosan mintegy 8–9 ezer forinttal növeli az ellátást

• Ezen felül nyugdíjprémium is várható a gazdasági növekedés függvényében (első alkalommal 2027-ben kaphatják meg új szabály szerint leendő nyugdíjasok)

Jövőbeli változások

• Magyarországon felmerült a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése akár 69 évre is, hasonlóan Európa több országához, de jelenleg nincs konkrét jogszabályi terv erre

Összehasonlítás – Szlovénia vs. Magyarország

Mit jelent mindez az állampolgároknak?

Megítélés szlovén oldalról
A reform növeli a választási lehetőséget és teszi rugalmasabbá a visszavonulást – akár 60 éves korban is választható a teljes nyugdíj, ha teljesül a szolgálati idő. A részmunkaidő ösztönzése, a karácsonyi bónusz, és munkaidő-rugalmasság hozzájárulhat az idősebb korosztály aktívabb jelenlétéhez a munkaerőpiacon.

Magyar kontextus
A hazai rendszer konzervatívabb, de stabil. A fő szabály változatlan: 65 év, 20 év szolgálati idő. Vannak kiegészítések (Nők 40, 13. havi nyugdíj, inflációkövető emelés), de a rendszer nem kínál valódi rugalmasságot a nyugdíjba vonulás idejének kiválasztásában. A jövőben a korhatár emelése várható, de jelenleg nincs erről döntés.

Nyugdíjas hírek

Lehetséges hatások és következmények

Szlovénia előnyei

• Motiváltabb nyugdíjas munkavállalók

• Kevesebb korai kilépés, jobb munkaerő megtartása

• Javuló családi helyzet, ha a nyugdíjba vonulás előtt részmunkaidőben dolgozhatnak

Magyarország kockázatai

• Az idősebb munkavállalókat később lehet csak integrálni újragondolt rendszer esetén

  A nyugdíjprogramok terheit növelheti a korhatár emelése demokratikus ellenállást válthat ki

• Az extra juttatások (pl. 13. havi nyugdíj) biztonságérzetet adhatnak, de hosszú távon fenntarthatósági kérdéseket vetnek fel

Szlovénia egy modern, rugalmas nyugdíjrendszeri modell felé halad, amely lehetőséget ad a választásra, alkalmazkodóképességet biztosít, és ösztönzi az idősebb dolgozókat a munkaerőpiaci részvételre. Magyarország ezzel szemben egy stabilabb, konzervatív nyugdíjrendszert tart fenn, amely ugyan biztosít juttatásokat és támogatást, de nem nyújt rugalmasságot nyugdíjba vonulás idejének megválasztásában.

A két modell összevetése megmutatja: a nyugdíjrendszer reformja nem csupán anyagi kérdés, hanem társadalmi szempontból is jelentőséggel bír – ösztönzi vagy gátolja-e a dolgozók méltó kilépését, hogyan kezeli az elöregedést és milyen társadalmi kötelezettségeket vállal át. Szlovénia most bátrabban kísérletezik, míg Magyarország a fenntarthatóságra és szociális stabilitásra fókuszál. Ennek jövőbeli kimenetele hosszú távon nagyban befolyásolja mindkét ország társadalmi kohézióját és nyugdíjrendszerének biztonságát.