2025 januárjában a nyugdíjak 3,2 százalékkal emelkedtek, mivel a kormány ekkora inflációval számolt az adott évre. A becslés azonban túl alacsonynak bizonyult, ezért később egy 1,6 százalékos korrekcióra is sor került, amelyet visszamenőlegesen, januárig bezárólag fizettek ki, beleértve a 13. havi nyugdíjat is.
Korábbi számítások szerint ez az átlagnyugdíj szintjén nagyjából 40–50 ezer forintos pluszt jelentett. Ugyanakkor a szakértők szerint ez az emelés csupán arra volt elegendő, hogy a nyugdíjak megőrizzék vásárlóerejüket, valódi, érdemi növekedést nem hozott.
Nem nő a nyugdíjak értéke
A nyugdíjasok helyzete az aktív dolgozókhoz képest folyamatosan romlik. Ennek fő oka, hogy a jelenlegi rendszer kizárólag az inflációt követi, így nem veszi figyelembe a bérek növekedését.
Míg 2010-ben az átlagnyugdíj az átlagbér mintegy 75 százalékát tette ki, ma ez az arány már csak 53 százalék körül alakul. Az elmúlt években a bérek reálértéke több mint 70 százalékkal nőtt, miközben a nyugdíjaké mindössze 26 százalékkal.
Egyre több nyugdíjas él nehéz helyzetben
A számok azt mutatják, hogy sok időskorú komoly anyagi nehézségekkel küzd. A mintegy 2 millió öregségi nyugdíjas közül:
- körülbelül 700 ezren a szegénységi küszöb alatt élnek (nagyjából 180 ezer forint alatt),
- több mint 300 ezren pedig mélyszegénységben, 140 ezer forintnál alacsonyabb ellátással.
Mit ígérnek a politikai szereplők?
A nyugdíjrendszer jövője kapcsán a szakértők a legnagyobb politikai erők elképzeléseit is vizsgálták.
A jelenlegi kormány elsősorban kiegészítő juttatásokkal próbálja támogatni az időseket, ilyen például a 13. havi nyugdíj, illetve a 14. havi nyugdíj részletekben történő bevezetése. Ennek teljes kifizetése azonban legkorábban 2029–2030 körül várható, és jelenleg nincs rá jogszabályi garancia. – írja a Hóvége.
Ezzel szemben az ellenzéki javaslatok inkább a legkisebb nyugdíjak emelésére koncentrálnak. Többek között felmerült, hogy:
- ne lehessen 120 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíj,
- a kisebb ellátásokat nagyobb mértékben emeljék,
- valamint bizonyos jövedelmi szint alatt SZÉP-kártyás juttatás is járjon az időseknek.
Rendszerszintű változásra lenne szükség
A szakértők szerint a jelenlegi megoldások inkább átmeneti segítséget jelentenek. A nyugdíjasok relatív elszegényedését csak úgy lehetne megállítani, ha megváltozna az emelés módja.
Egy lehetséges megoldás az úgynevezett vegyes indexálás, amely nemcsak az inflációt, hanem a bérek növekedését is figyelembe venné.
Van mozgástér a rendszerben
Gyakran elhangzik, hogy nincs elegendő forrás a nyugdíjrendszer átalakítására, ugyanakkor a számok mást mutatnak. Magyarország jelenleg a GDP mintegy 7,3 százalékát fordítja öregségi nyugdíjakra, miközben az uniós átlag 10,9 százalék körül alakul.
Ez azt jelenti, hogy elméletben lenne lehetőség a rendszer igazságosabbá tételére és a nyugdíjasok helyzetének javítására – a kérdés inkább az, hogy történik-e érdemi változás a jövőben.