Akkor sem kell lemondani az akár évi 130 ezer forintos adójóváírásról a nyugdíj-megtakarítások után, ha valaki nem fizet személyi jövedelemadót. Ez például a gyesen lévő kismamák vagy bizonyos egyéni vállalkozók esetében lehet különösen fontos.
A nyugdíjcélú megtakarítások egyik legnagyobb előnye, hogy az állam minden évben visszatéríti a befizetések egy részét. A támogatás mértéke a befizetések 20 százaléka, legfeljebb évi 130 ezer forintig. Fontos azonban, hogy ez nem automatikusan jár: az összeget minden évben az adóbevallásban kell igényelni. Hosszú távon – akár 20-30 év alatt – ez a visszatérítés jelentős pluszt jelenthet, akár több millió forinttal is növelve a nyugdíjra félretett összeget. – számolt be cikkében a Bankmonitor.
Van azonban egy alapfeltétel: az adójóváírást csak akkor lehet igénybe venni, ha van befizetett személyi jövedelemadó. Ha valaki nem fizet szja-t, elsőre úgy tűnhet, hogy teljesen elesik ettől a lehetőségtől.
A nyugdíjbiztosítás esetében azonban van egy fontos kivétel. A három fő nyugdíjcélú megtakarítás – az önkéntes nyugdíjpénztár, a NYESZ és a nyugdíjbiztosítás – közül ugyanis csak ennél megoldható, hogy a szerződő és a biztosított személye különböző legyen.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a biztosított az a személy, akinek a nyugdíjára gyűlik a pénz, és aki később megkapja a megtakarítást. A szerződő viszont az, aki a szerződést megköti és fizeti a díjakat. Bár sok esetben ez a két szerep ugyanaz a személy, nem kötelező így lennie.
A lényeg, hogy az adójóváírást mindig a szerződő fél igényelheti. Így ha valaki nem fizet személyi jövedelemadót, de például a házastársa, szülője vagy más közeli hozzátartozója igen, akkor ő lehet a szerződő. Ebben az esetben a megtakarítás továbbra is a biztosított nyugdíját gyarapítja, miközben az adójóváírás a szerződőnél jelenik meg.

