Továbbra is kiemelkedően alakul a részvétel a választáson: a 11 órás adatok alapján már most látszik, hogy sokan élnek szavazati jogukkal. A reggeli erős kezdés után a délelőtti órákban sem lassult a tempó, ami arra utal, hogy az idei voksolás akár rekordközeli részvételt is hozhat.
Továbbra is rendkívül magas a választási részvétel: délelőtt 11 óráig a jogosultak 37,98 százaléka, azaz 2 858 892 szavazó adta le a voksát az országgyűlési választáson a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint.
Területi különbségek is látszanak
A vármegyék között jelentős eltérések figyelhetők meg. A legmagasabb részvételt Békés vármegyében mérték, ahol már 40,69 százalék szavazott a délelőtti órákig. Ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legalacsonyabb az aktivitás, ott 33,10 százalék járult az urnákhoz. Budapesten az országos átlag alatt maradt a részvétel, a fővárosban 36,98 százalék voksolt 11 óráig.
Erős növekedés a reggeli adatokhoz képest
A korábbi, 9 órás adatok még 16,89 százalékos részvételt mutattak, ami 1 271 768 szavazót jelentett. Ez azt jelzi, hogy a délelőtti órákban tovább gyorsult a szavazás üteme. Az NVI a nap folyamán kétóránként tesz közzé új adatokat, a következő frissítés 13 óra után várható.
Így állunk a korábbi választásokhoz képest
A mostani részvétel jelentősen meghaladja a korábbi választások délelőtti adatait. Nyolc évvel ezelőtt, 2018-ban 11 óráig 29,93 százalék szavazott, míg 2022-ben mindössze 25,77 százalék. A legalacsonyabb délelőtti részvételt 2014-ben mérték, akkor 23,23 százalék ment el szavazni eddig az időpontig.
Hosszabb távú trendek
A teljes részvételi arányt tekintve a rendszerváltás óta a 2002-es választás második fordulója tartja a rekordot, amikor a választók 73,51 százaléka voksolt. A legalacsonyabb részvételt az 1990-es második forduló hozta, 45,54 százalékkal.
Az egyfordulós választások közül 2014 volt a leggyengébb, 61,73 százalékos részvétellel, míg 2018-ban és 2022-ben egyaránt 70 százalék felett alakult a végső arány.
