A GKI Gazdaságkutató Zrt. átfogó elemzésben vizsgálta meg, mennyire reális az euró bevezetése Magyarországon, milyen feltételeknek kell megfelelni, és milyen gazdasági hatásokkal járhat a csatlakozás. A kutatás során figyelembe vették a maastrichti kritériumok teljesítésének jelenlegi helyzetét, valamint a lakossági várakozásokat is.
A választásokon győztes Tisza Párt programja szerint Magyarország célja, hogy 2030-ra teljesítse az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket. Ennek megvalósíthatóságát azonban több szempontból is érdemes alaposan megvizsgálni, különösen a gazdasági mutatók és a szükséges feltételek tükrében.
Az Eurobarometer 2025-ös felmérése szerint a magyarok 75 százaléka támogatja az euró bevezetését, ugyanakkor 72 százalékuk úgy véli, hogy az ország jelenleg még nincs felkészülve erre a lépésre. Ez az értékelés összhangban van a gazdasági adatokkal, amelyek azt mutatják, hogy az elmúlt években inkább távolodtunk a csatlakozáshoz szükséges feltételektől.
Milyen feltételeknek kell megfelelni?
Az euró bevezetéséhez öt fő maastrichti kritériumot kell teljesíteni:
- az infláció nem haladhatja meg 1,5 százalékponttal a három legjobb teljesítményű EU-tagállam átlagát,
- a költségvetési hiány nem lehet több a GDP 3 százalékánál,
- az államadósság arányának közelítenie kell a GDP 60 százalékához,
- a hosszú távú kamatok legfeljebb 2 százalékponttal haladhatják meg a legalacsonyabb inflációjú országok átlagát,
- legalább két évig stabil árfolyam mellett kell részt venni az ERM II. rendszerben.
Infláció: messze a cél felett
Az árstabilitás terén Magyarország jelentősen elmarad az elvárásoktól. A hazai infláció 2025-ben 4,4 százalék volt, miközben a három legjobb mutatóval rendelkező ország – Ciprus, Franciaország és Olaszország – átlaga mindössze 1,1 százalékot tett ki. Ez azt jelenti, hogy a referenciaérték 2,6 százalék volt, amelyet a magyar adat jóval meghaladott.
Magas kamatszint
A hosszú távú kamatok szintje szintén problémát jelent. Magyarországon 2025-ben átlagosan 6,9 százalékos volt a kamatszint, miközben az elfogadható referenciaérték 4,8 százalék körül alakult. Bár az utóbbi időszakban csökkenés indult, a jelenlegi 6,1 százalékos szint még mindig túl magas.
Költségvetési hiány és államadósság
A költségvetési hiány 2025-ben a GDP 4,7 százalékát érte el, ami jelentősen meghaladja a 3 százalékos küszöböt. Ráadásul 2020 óta nem sikerült ezt a szintet tartósan teljesíteni, és a várakozások szerint 2026-ban is 6 százalék körül alakulhat a hiány.
Az államadósság aránya szintén távol van a kívánt szinttől. 2025-ben a GDP 74,6 százalékát tette ki, ami növekedést jelent az előző évi 73,5 százalékhoz képest, és egyben eltérést a 60 százalékos célértéktől. – írja a Pénzcentrum.
Távolodunk a csatlakozástól
Összességében elmondható, hogy bár az euró bevezetése politikai célként megjelent, a jelenlegi gazdasági mutatók alapján Magyarország még nem áll készen a csatlakozásra. A szükséges feltételek teljesítése komoly gazdaságpolitikai lépéseket igényel, és a következő években dőlhet el, hogy reálissá válik-e a 2030-as céldátum.