A kötelesrész az öröklési jog egyik legfontosabb védelmi szabálya, amely bizonyos közeli hozzátartozók számára akkor is biztosít részesedést, ha az örökhagyó végrendeletében másként rendelkezett. Ez azonban nem automatikusan jár, és nem minden rokon jogosult rá.
Egyszerűen fogalmazva: a kötelesrész főszabály szerint a törvényes örökrész egyharmada, de hogy ez pontosan mekkora összeget jelent, mindig az adott családi és vagyoni helyzettől függ.
Kik jogosultak kötelesrészre?
Kötelesrészre viszonylag szűk kör tarthat igényt. Ide tartozhat:
- az örökhagyó leszármazója (például gyermek, unoka),
- a házastárs,
- bizonyos esetekben a szülő.
A szülő azonban nem minden esetben jogosult rá, csak akkor, ha a törvényes öröklés rendje szerint örökölne. Ez jellemzően akkor merül fel, ha az örökhagyónak nincs leszármazója.
Fontos, hogy például testvér vagy távolabbi rokon nem jogosult kötelesrészre.
Mennyi a kötelesrész 2026-ban?
A szabály változatlan: a kötelesrész a törvényes örökrész egyharmada.
Ez nem azt jelenti, hogy a teljes vagyon egyharmada jár automatikusan. Először meg kell állapítani, hogy az adott személy mennyit örökölne végrendelet nélkül, majd ennek kell kiszámítani az egyharmadát.
Példa:
Ha két gyermek örökölne, akkor alapesetben fele-fele arányban részesülnének. Ha az egyik gyermeket kihagyják a végrendeletből, akkor nem a vagyon fele jár neki, hanem annak egyharmada, vagyis a teljes örökség körülbelül egyhatoda.
Nem jár automatikusan
A kötelesrész nem automatikusan kerül kifizetésre. Ez egy jogi igény, amelyet a jogosultnak kell érvényesítenie a hagyatékban részesülőkkel szemben.
Ha ezt nem teszi meg, hiába lenne rá jogosult, nem jut hozzá.
Az igény ráadásul öt év alatt elévül, vagyis később már nem lehet érvényesíteni.
Pénzbeli igény, nem feltétlen tulajdonrész
A kötelesrész legtöbbször nem azt jelenti, hogy valaki tulajdonrészt kap egy házból vagy lakásból.
Jogi értelemben ez jellemzően pénzbeli követelés, amelyet a hagyaték örököseivel szemben lehet érvényesíteni.
Ez különösen ingatlan esetén fontos, mert sokszor elszámolás történik, nem pedig tulajdonmegosztás.
Nem csak a hagyaték számít
A kötelesrész kiszámításánál nem kizárólag az számít, milyen vagyon maradt az örökhagyó után.
Bizonyos, a halált megelőző 10 évben adott ajándékokat és ingyenes juttatásokat is figyelembe lehet venni, ha azok a jogszabály alapján beszámítanak.
Kizárás és kitagadás nem ugyanaz
Sokan azt hiszik, ha valakit kihagynak a végrendeletből, akkor biztosan semmit sem kap.
Ez nem feltétlenül igaz.
Az egyszerű kizárás önmagában nem szünteti meg a kötelesrészhez való jogot. Ehhez érvényes kitagadásra van szükség, amelyet törvényben meghatározott okokra kell alapozni.
Kell illetéket fizetni?
A kötelesrész megszerzése öröklésnek minősül. Az illetékfizetés attól függ, ki kitől örököl.
Egyenes ági rokonok és házastárs esetén általában teljes illetékmentesség érvényesül, így sok esetben nem kell fizetni.
Mire érdemes figyelni?
A kötelesrész összetett jogi kérdés, ezért nagyobb vagyon vagy családi vita esetén érdemes szakemberhez fordulni, mert a pontos jogosultságot mindig az adott körülmények döntik el.