Itt az ingyenhitel ami a végén drága lesz
Itt az ingyenhitel ami a végén drága lesz – Bár a Demján Sándor Programon belül nem hirdetnek meg további vissza nem térítendő támogatást, a régi pályázatokból visszacsorgó pénzekből 100 milliárdos keretösszegű forrás nyílhat meg felzárkózó régiókban működő kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára. Azokat a cégeket, amelyek nem kapnak „ingyenpénzt”, a Nemzetgazdasági Minisztérium megkeresi, hogy alternatív – akár 0 százalékos kamatozású – forrást kínáljon fel ahhoz, hogy a tervezett beruházások megvalósuljanak.
Félidőben nagyon jól áll a 8+1 pilléres Demján Sándor Program megvalósítása, minden programelemben jelentős előrelépés történt – jelentette be sajtótájékoztatón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
News7
Pörög a Széchenyi Kártya
A Széchenyi Kártya Program keretében 2025 novembere – az első, beruházási hitelekre vonatkozó, 5-ről 3,5 százalékra történő kamatcsökkentés – óta a befogadott beruházási hitelek száma meghaladta a nyolcezret, 240 milliárd forint értékű finanszírozást kértek a vállalatok.
A február közepén a bankok és a Kavosz vállalása révén megtörtént újabb kamatcsökkentés: a beruházási hitelek kamata 3,5-ről 3 százalékra csökkent, de a napi finanszírozást segítő kölcsönöknél is volt 5-ről, 4,5 százalékra csökkenés. Az immár a likviditási célú hiteleket is érintő kamaterózió hatására február 17-től itt is felpörgött a döntéshozatal: azóta 5601 igénylés érkezett 266,1 milliárd forint értékben.
Az adatok azt bizonyítják, hogy alacsonyabb kamat mellett igenis nő a hitelkereslet – jelezte Nagy Márton. A beruházások döntő része hatékonyságnövelő, leginkább digitalizációs fejlesztésekre költi a hitelt.
Lesz új „ingyenpénz” a leszakadó régiók cégeinek
Az 1+1 beruházás-élénkítő támogatási program keretében a 6800 érdeklődő közül 1885 pályázat érkezett be 137 milliárd forint értékben. Eddig 269 pozitív támogatói döntés született 30 milliárd forint összegben. Nagy Márton szerint további 200–250 pozitív támogatói döntés előkészítése zajlik, ezek a döntések május végére születnek meg.
A gazdasági miniszter jelezte: a pályázati feltételek alapján előnyt élveznek azok a beruházások, amelyek fejletlenebb régióban valósulnak meg. Ezért az eddig megítélt támogatások 22,9 százaléka az Észak-Alföldön, 16,1 százaléka az Észak-Magyarországon megvalósuló fejlesztéseket támogatja majd.
Az Index kérdésére a nemzetgazdasági miniszter elmondta: valótlanok azok a hírek, amelyek arról szólnak, hogy a cégek kisebb támogatás intenzitást kapnának beruházásaikhoz:
a nyertesek minden esetben megkapják a tervezett beruházás költségének eredeti feltételekben szereplő 50 százalékát.
Ugyanakkor látható, hogy a pályázatokban van 137 milliárd forintnyi megfogalmazott támogatási igény, amire 48 milliárd forintnyi keret adott.
„Vissza nem térítendő forrásból nem lesz több” – nyomatékosította a miniszter. Ezt alátámasztva arról beszélt, hogy az uniós vállalatfinanszírozás is döntően átállt a visszatérítendő támogatásra – a fejlettebb régiók már nem is kaphatnak másképp finanszírozást. Ez Nagy Márton szerint kulturális kérdés:
Magyarországon még mindig a vissza nem térítendő támogatásban hisznek az emberek.
A miniszter tájékoztatása szerint most azon dolgoznak, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nem nyernek az 1+1 pályázaton, de ígéretes projektjük van, alternatív finanszírozást kínáljanak fel. Ez lehet a kedvezményes kamatozású Széchenyi Kártya, vagy az EU-s társfinanszírozású visszatérítendő, a köznyelvben nullás hitelként ismert forrás, amit a GINOP+ program keretében kínálnak.
Ez utóbbi programelem jelenleg futó KKV Technológiai hitelprogramjában eddig 585 igény érkezett be 30 milliárd forint értékben. A projektek 45 százaléka pozitív hitelbírálattal rendelkezik. Nagy Márton szerint az igénylések itt is felfutóban vannak annak köszönhetően, hogy januárban a feltételek módosításáról, számottevő könnyítéséről döntöttek. Ráadásul júniustól 75 milliárd forintos kerettel nem csak beruházási, hanem forgóeszköz céllal is lehetőség lesz nullás hitel igénylésére szavai szerint.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a még rendelkezésre álló vissza nem térítendő támogatási kereteket a leszakadó régiókban működő vállalkozások támogatására allokálják. Május 7-ig pályázható ezen körben a vidéki mikro- és kkv-k fejlesztését támogató 50 milliárdos keretösszegű program. A következő napokban pedig a korábbi kiírásokból visszacsorgó, nagyjából 100 milliárdos keret újrapályáztatásáról születik majd döntés – a felhasználás itt is a felzárkóztatást célozza majd Nagy Márton szerint.
Versenytársakat vásárolnak fel magyar cégek
Az EXIM Bank exportösztönző hitelprogramjai keretében 194 vállalkozás kérelmét fogadták be 108,5 milliárd forint értéken. Ezen belül a legtöbb ügylet, 105 darab exportélénkítő lízingügylet volt, ám ezek 4,85 milliárdos összegéhez képest sokkal jelentősebb a Jövő Exportőrei Beruházási Hitel, ahol a befogadott 79 hitelkérelem 98,5 milliárd forintnyi igényt mutat. Ugyanezen termék zöld beruházásokat támogató – még kedvezőbb kondíciójú – hitelére eddig 10 befogadott hitelkérelem van 5,6 milliárd forint értékben.
A kifektetési tőke és hitelprogramban is komoly érdeklődés látszik. A tőkeoldalon 10 beadott igény 67 milliárd forint értékű támogatást kér a kifektetések támogatására – ezek közül megy ügylet van túl a szerződésen 19,77 milliárd forint értékben. A kifektetési hitelre eddig öt befogadott igényt tart nyilván az EXIM Bank 329 milliárd forint értékben, ebből egy, 53,2 milliárdos kölcsön lett folyósítva. A tervezett beruházások széleskörűek Nagy Márton szerint.
Van cég, amelyik Üzbegisztánban kezdene agrárberuházásba, egy másik cég az olaszországi dohánytermelésbe kapcsolódna be, de vannak olyan hazai vállalatok, amelyek Szlovéniában vagy épp Németországban szeretnének piacot vásárolni egy-egy konkurens felvásárlásával.
Az igénylések üteme és volumene világosan mutatja, hogy a magyar vállalkozások felismerték a Demján Sándor Program kínálta lehetőségeket. Az EXIM feladata, hogy ezt a bizalmat gyors, hatékony bírálati folyamattal, valamint a források mielőbbi rendelkezésre bocsátásával viszonozza – mondta Berta Adrienn, az eredményeket külön közleményben kommunikáló EXIM Magyarország közelmúltban kinevezett vezérigazgatója.
Nem hitték volna – fut a tőkeprogram
Nagy Márton szerint a Demján Sándor Program egyik legnagyobb meglepetése a kkv tőkefinanszírozás programhoz kapcsolódik: az eddig a kkv-k előtt nem, vagy csak részben ismert megoldás iránt érdeklődő 1800 vállalkozásból 1107 regisztrált is. Tőkefinanszírozás révén itt magasabb a lemorzsolódás, a szakmai és pénzügyi feltételeknek eddig 286 vállalkozás felelt meg és négy esetben született meg a pozitív befektetési döntés 1 milliárd forint értékben.
A nemzetgazdasági miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy ennél a programelemnél az NGM csak a keretet határozza meg: a befektetési döntéseket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által a program operatív végrehajtásával megbízott MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. hozza, amely a portfóliók menedzseléséért, a befektetési döntések meghozataláért és a tulajdonosi jogok képviseletéért felelős.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a minden vállalkozásnak legyen saját honlapja program keretében előzetesen nagyságrendileg 15 ezer olyan vállalkozást tudtak beazonosítani, akik számára lehetőséget jelent a gazdasági teljesítmény fejlesztése érdekélben az internetes és social media jelenlét. Eddig 9200 cég regisztrált a programra, az általuk megfogalmazott támogatási igény 11 milliárd forint, amely meghaladja a programelem 9 milliárd forintos keretét. Ugyanakkor a ténylegesen benyújtott támogatási kérelmek száma 4915 darab volt, ezekben 6,29 milliárd forintnyi támogatásra pályáztak a cégek.
Eddig 2773 pályázatot fogadtak be 2,95 milliárd forint értékben, a pozitív elbírálásban részesült cégek közül 172 már meg is kapta azt a vouchert, amelyet az általa igényelt internetes vagy közösségi média jelenlétet, illetve – a bővített csomagban – például e-kereskedelmi fejlesztést tud elindítani egy 30 előzetesen minősített listáról kiválasztott szolgáltatót partnerül választva. A programban a támogatást a szolgáltató kapja, cserébe ő 2 évig külön költség nélkül biztosítja a weblap tárhelyét,, a hozzá tartozó email címet, segít a tartalomfejlesztésben vagy épp a kibervédelemben.
Az államtitkár szerint a fenti adatok alapján aligha marad majd keret az év végéig, az érdeklődő vállalkozások bizonyosan hamarabb merítik le a keretet – az NGM számítása szerint ugyanakkor ennek révén
több, mint 7000 új vállalati honlap segíti majd a jelentkező döntően mikro- és kisvállalkozásokat, hogy a digitális tér révén új piacokra jussanak.
Az ugyanis látható Szabados Richárd szerint, hogy ezen a módon, a világháló használatával lehet a leggyorsabban új vevőkhöz elérni.
Ráfértek a jó hírek a vállalati hitelpiacra
A miniszter és államtitkára által most elmondott tájékoztatás csak ráerősített azokra a Magyar Nemzeti Bank adatsorai alapján látható adatokra, amelyek arról szólnak, hogy igenis megindult valami a vállalati hitelpiacon. Először az látszott, hogy 2024. utolsó három hónapjában öt negyedévet követően először (és 2021. II. negyedévét követően mindössze harmadszor) mutatott növekedést éves összevetésben a vállalati forintkihelyezések értéke – itt jól érezhető volt a Széchenyi Kártya beruházási kölcsöneinek megugrása. A januári csendes időszakot követően azután
februárban éves alapon 45 százalékkal 119,5 milliárd forintra nőtt a hazai vállalatok által felvett nem folyószámla jellegű forint hitelek összege.
Ezen belül pedig jól megfigyelhető, hogy a Széchenyi Kártyaprogram kapcsán legjobban érintett, 1 millió euró (~400 millió forint) alatti összegű hitelek bővülése a legkomolyabb. Ugyancsak figyelemreméltó, hogy – miközben a vállalkozások havonta továbbra is jelentékeny összeget kötnek le bankbetétben és a látra szóló számlákon lévő forrásaik sem csökkennek, azaz továbbra is likvidnek mondhatóak – február végén történelmi csúcsra, 1512,5 milliárd forintra emelkedett a hazai vállalkozások forint folyószámla hitel állománya – ezt is egyértelműen összefüggésbe lehet hozni a Demján Sándor Program Széchenyi Kártya programra vonatkozó elemével.
A nemzetgazdasági miniszter tájékoztatóján rendelkezésre bocsátott adatok alapján az olcsó Széchenyi Kártya forrás igazi felfutása márciusra tehető – a folyósított hitelek darabszáma a beruházási hitelből az idei év 3. hónapjában meghaladta a tavaly novemberi 1690 darabot, s a befogadott hitelösszeg is a legmagasabb havi adat lett a Széchenyi Kártya Max Plusz program indulása óta. Eközben a likviditási hitelek is felfutottak – így a hazai vállalati hitelezésben 2025. márciusa lehet a vízválasztó. Hogy így lesz-e, arról a jövő héten kaphatunk pontos képet, amikor az első negyedév adataival ismeretet majd meg bennünket az MNB.
