Nyugdíjasok figyelem – 23 millió forinttal vonulhatunk nyugdíjba!
Új nyugdíjprogramot talált ki Friedrich Merz a németeknek, de könnyen lehet, hogy nem lesz belőle semmi. Magyarországon viszont életképesnek tűnik egy hasonló modell.
News7.hu
Nagyot megy Friedrich Merz nyugdíjprogram javaslata Németországban, igaz, szakértők szerint kétséges, hogy az eredeti tervek alapján élesíthető lesz a rendszer. A program az 1800-as évek végétől megszakítások nélkül működő, a magyarországihoz hasonló elvű felosztó-kirovó nyugdíjrendszer és a már most is működő magán nyugdíjpénztárak mellé érkezne.
A Németországban hagyományosan erős szakszervezetek azonban ahol csak tudnak tiltakoznak az újabb pillér ellen, ők a hagyományos, állami nyugdíjrendszer megerősítését követelik. Ami nagyjából lehetetlen küldetésnek tűnik, mivel a következő 10-11 évben közel 20 millióan vonulnak nyugdíjba, de újonnan a munkaerőpiacra csak 12,5 millióan lépnek be.
A Merz-féle javaslat lényege:
- minden gyerek 6-18 éves kora közt havi 10 euró juttatásban részesül az államtól
- a juttatás nem automatikus, a szülőknek kell regisztrálni érte
- a pénzt német részvényekbe fektetik
- 18 éves korban az állami támogatás leáll
- innen kezdve, végig a nyugdíjkorhatár eléréséig részvényekben marad a megtakarítás
- a felhalmozott vagyonhoz csak ekkor, 66 évesen lehetne hozzáférni
A modell kidolgozói évi 7 százalékos átlagos hozammal kalkulálnak, így mire egy hatéves gyerek betölti a 18 éves kort 2227 eurója lesz. További befizetések nélkül ez az összeg a nyugdíjkorhatár (ott 66 év) eléréséig 65 600 euróra gyarapodhat, már kizárólag a részvénypiaci hozamoknak köszönhetően. Egy összegben nézve ez még Németországban is szép summa, jelen árfolyamon közel 26 millió forintnak és 41 havi ottani átlagnyugdíjnak felel meg.
Kevesebb költséggel hozna többet Magyarországon
A program akár Magyarországon is működhetne, érdemes azonban a havi 10 euró helyett kevesebbel számolni. Mivel Németország és Magyarország közt az egy főre jutó GDP-ben (vásárlóerő paritáson) másfélszeres a különbség, így a magyar példában ehhez igazodva havi 2600 forinttal számoltunk.
A KSH szerint 1 millió 225 ezer fő Magyarországon, akinek az életkora 6-18 év. Vagyis, ha mindenki igényelné a juttatást, az a költségvetésnek egy évben 38,2 milliárd forintba kerülne.
A hozzájárulást a legegyszerűbben egy állami vagyonkezelő fektetné be, praktikusan a BUX indexkosárral megegyező súlyozással válogatva a magyar papírok közül, az osztalékot pedig mindig visszaforgatná. A BUX értékét is így számolja a BÉT, tehát a kifizetett osztalékokkal növelt részvényárfolyamok alkotják a BUX-ot (total return index).
Mint a BÉT a 100 ezer pontos érték elérésekor kiadott közleményben jelezte, 1991 óta a magyar tőzsdeindex 14 százalékos átlagos éves hozamot kínált. Az elmúlt 20 év évesített hozama ennél szerényebb, csak 8 százalék volt, ezért érdemesebb inkább ezzel az értékkel kiszámolni, mennyit hozna itthon a Merz-féle program.
23 milliós nyugdíjpénz, gyakorlatilag a nulláról
Évi 8 százalékos kamatos kamattal kalkulálva a havi 2600 forint 12 év alatt 617 ezer forintra gyarapodna, mialatt a gyerek a 6 éves korától betölti a 18-at. Majd következik 47 év kivárás (már a havi befizetések nélkül) és évi átlag 8 százalék növekedés a BUX segítségével.
Az itthon 65 éves nyugdíjkorhatárt betöltve 23 millió forint ütné a markunkat. Ez a mai 244 ezres átlagnyugdíj alapján 94 havi, több mint hét évnyi nyugdíjának felelne meg. Ha 3 százalékos átlagos inflációval kalkulálunk (ennyi az MNB célja) akkor a futamidő végén kifizetendő 23 millió forintnak 8,3 millió forint lenne a jelenértéke.
Fun fact: ha mégis ragaszkodunk a számítás során a 14 százalékos éves átlaghozamhoz és azt feltételezzük, hogy ez 59 éven át fennmaradhat, akkor a 12 éven át tartó havi 2600 forintos állami juttatás, kiegészülve a BUX teljesítményével, a nyugdíjba vonuláskor egészen brutális, 432 millió forintos kifizetést eredményezne.
