Adósságelengedés 2025 – Az adósságrendezési eljárás és tartozáselengedés!
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: törvény, Are. tv.) célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő természetes személyek adóssága – a szükséges vagyon és jövedelem felhasználásával – szabályozott keretek között kerüljön rendezésre úgy, hogy az eljárás alatt az adósok fizetőképessége helyre álljon.
Adósságelengedés 2025 – így alakul sokak jövője
Az adósságrendezési eljárás általános feltételei
Azoknak az adósoknak jelenthet segítséget az adósságrendezési eljárás, akiknek
- van valamennyi vagyonuk,
- rendszeres jövedelemmel rendelkeznek,
- bíróságon kívüli adósságrendezés esetén a kezdeményezés benyújtásától kezdve képesek fizetni a minimális törlesztőrészletet a főhitelezőnek, ami a zálogjoggal nyilvántartott követelés 7%-ának egy tizenketted része, de legfeljebb a zálogjoggal terhelt ingatlan forgalmi értéke 7%-a egy tizenketted részének megfelelő havi összeg (ettől az egyezségben el lehet térni),
- hajlandóak és képesek 5 évig a hitelezőkkel és a Családi Csődvédelmi Szolgálattal együttműködve az adósságrendezés szerinti egyezségnek megfelelően törleszteni a tartozásukat,
- képesek szoros pénzügyi kontroll mellett élni annak érdekében, hogy az eljárás végeztével mentesüljenek korábbi adósságuk egy meghatározó részének megfizetése alól, mert utána tiszta lappal folytathatják életüket.
A fentiek alapján a minimális törlesztőrészlet azt jelenti, hogy ha a zálogjoggal nyilvántartott követelés összege magasabb mint az ingatlan forgalmi értékének összege, akkor az ingatlan forgalmi értékének összegét kell figyelembe venni, azonban ha a zálogjoggal nyilvántartott követelés összege alacsonyabb mint az ingatlan forgalmi értékének összege akkor a zálogjoggal nyilvántartott követelés összegét kell figyelembe venni.
A minimális törlesztőrészlet azt jelenti, hogy ha például a zálogjoggal biztosított követelés nyilvántartott összege 12 millió forint és a hitel folyósításakor az ingatlan forgalmi értéke 15 millió forintforint volt, akkor a követelés összegének 7%-ának az egy tizenketted része, 70.000.-Ft a folyamatosan teljesítendő törlesztési kötelezettség. Ha a zálogjoggal biztosított követelés nyilvántartott összege 17 millió forint és a hitel folyósításakor az ingatlan forgalmi értéke 15 millió forint volt, akkor az ingatlan forgalmi értékének 7%-a 1.050.000.-Ft, amely egy tizenketted része 87.500.-Ft, tehát a megállapodás jóváhagyásáig, és azt követően is folyamatosan teljesítendő törlesztési kötelezettség 87.500.-Ft minden hónapban.
A kezdeményezésre jogosultak személyi köre
Az eljárásban természetes személyek vehetnek részt, vagyis
- magánszemélyek,
- egyéni vállalkozók,
- őstermelők.
Közös kezdeményezés – egyidejűleg egy eljárás
Az adós és adóstárs csak közösen kezdeményezheti az adósságrendezési eljárást és csak egy adósságrendezési eljárásban vehetnek részt.
Adós és adóstárs csak közösen kezdeményezheti az adósságrendezési eljárást, és adósként, adóstársként egyidejűleg csak egy adósságrendezési eljárásban vehetnek részt. (A törvény 7. § (3) bekezdés)
A meghatározott feltételeket az eljárás kezdeményezésekor kell vizsgálni. Ha utóbb derül ki, hogy az eljárás kezdeményezésekor az adós vagy adóstárs valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott, hamisított vagy valótlan tartalmú okiratot nyújtott be, vagy a valóságnak nem megfelelően nyilatkozott, a hitelező az adósságrendezés iránti kezdeményezés elutasítását vagy az adósságrendezési eljárás megszüntetését kezdeményezheti, a Családi Csődvédelmi Szolgálat vagy a családi vagyonfelügyelő pedig hivatalból kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megszüntetését. (A törvény 7. § (4) bekezdés).
Az eljárás lényege
Az adósságrendezési eljárás
- a résztvevők együttműködésén alapul,
- egy független szakértő közreműködésével az adósságok koordinált módon kerülnek rendezésre,
- keretében minden tartozást be kell vonni az eljárásba,
- figyelembe veszi az adósok és a hitelezők méltányolható érdekeit,
- az adósok és a velük közös háztartásban élők lakhatási, létfenntartási költségeihez igazodó vagyonértékesítési, jövedelem-felosztási és vagyonfelosztási szabályokat alakít ki,
- méltányos törlesztési ütemezést valósít meg,
- erősíti az adósok törlesztési képességét,
- a megállapodást és a szabályokat betartó jóhiszeműen eljáró adósokat a tartozás megállapodás szerinti mértékű megfizetése után a fennmaradó adósságok megfizetése alól véglegesen mentesíti.
Az eljárás kezdeményezésének módja
A kezdeményezés valamennyi mellékletével együtt itt tölthető le – A kezdeményezés csak ezen a formanyomtatványon nyújtható be a a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szervéhez vagy a főhitelező pénzügyi intézményhez. A területileg illetékes Családi Csődvédelmi Szolgálatok elérhetőségei
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ adósságrendezéssel kapcsolatos tájékoztatóit az alábbiak szerint érheti el: www.mnb.hu/fogyasztovedelem
Az eljárás kezdeményezése
2016. szeptember 30. után adósságrendezési eljárást nem csak azok kezdeményezhetik, akiknek a lakóingatlanára vonatkozó hitelhez kapcsolódó hátraléka van és emiatt a szerződését felmondták vagy lejárttá tették, hanem már abban az esetben is kezdeményezhető az eljárás, ha az adósnak és adóstársnak nincs saját lakóingatlana, de egyéb tartozásaik összértéke meghaladja a 2 millió forintot.
A kezdeményezés általános feltételei
A törvény feltételeket szab a vagyon és az eladósodottság mértéke, és a tartozásállomány összetétele szempontjából. Akiknek a tartozásállománya több mint a kétszerese a vagyonának, azoktól a magáncsődeljárásban már nem várható a kedvezmények ellenére a tartozások megfelelően történő törlesztése, ezen élethelyzet kezelésére ugyanis a törvény — adós- és hitelezői érdekek egyensúlyát célzó — jogi megoldásai nem alkalmasak.
A kizáró okok között van továbbá a korábbi adósságrendezés, ennek lezárásától számítva csak 10 évet követően lehet újra csődvédelmet kérni. Ez a szabály a visszaélések megelőzését és fizetési fegyelem megtartását célozza.
Adósságrendezés az alábbi együttes feltételek esetén kezdeményezhető: (Lásd Törvény 7. § (1) bekezdés a) – g) pontok)
- a) „LEGALÁBB 2 MILLIÓ – LEGFELJEBB 80 MILLIÓ FORINT ÖSSZEGŰ TARTOZÁS”: ha az adósnak – önálló adósi vagy adóstársi minőségében, adóstársaival együtt – összességében – kamattal, járulékokkal növelten – egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 80 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van. Ez lehet egy vagy több tartozás is összevontan.
Ha a tartozás a 2.000.000.-Ft-ot nem ér el, akkor adósságrendezési eljárás nem kezdeményezhető. Ebben az esetben ugyanis a tartozás összege nem olyan mértékű, amely indokolná az eljárás lefolytatását.
Nem kezdeményezhető eljárás akkor sem, ha a tartozás összege a 80.000.000.-Ft-ot meghaladja: az eladósodottság mértéke olyan magas, hogy az adósságrendezési eljárás kellő védelmet már nem tud biztosítani. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adós tartozása egy, vagy több tételből is állhat. Nincs jelentősége annak, hogy önálló (egyedüli adós), vagy adóstársi tartozásról van szó, ezeket együttesen kell figyelembe venni azzal, hogy a számítás alapját a tartozás(ok) bruttó összege adja. Ennek megfelelően az eljárás megindításánál figyelembe kell venni a tőkeösszeget – adóstársnál az adósra eső tőkerészt – valamint ezek esetleges járulékait. Ilyen járulék lehet például a törvényes, vagy szerződésen alapuló ügyleti/késedelmi kamat, a perköltség, a végrehajtás során felmerül valamennyi költség, a követelés behajtásával addig felmerült szükséges és indokolt, igazolt kiadások.
Az eljárás megindításakor ezeket a költségeket a tőkeösszeghez hozzá kell számítani és ez alapján kell eldönteni, hogy az adós jogosult-e az eljárás megindítására, vagy nem. Elképzelhető, hogy az adós a tartozásából már törlesztett. Abban az esetben, ha a felek közötti jogviszony a befizetések elszámolására vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezéseket, akkor a Ptk. idevágó szabályi szerint kell a befizetéseket elszámolni. A Ptk. által meghatározott elszámolási rend a következő: költség, kamat, tőke. Ennek pontos számítása során ismerhetjük csak meg a bruttó tartozás összegét. Ha az így kiszámolt összeg a fenti tartományba esik, akkor az adós az eljárás alanya lehet, ellenkező esetben nem is kell a további feltételeket vizsgálni. Hangsúlyozzuk, hogy olyan tartozásról lehet csak szó, amely hatósági, vagy bírósági úton érvényesíthető. Amennyiben a pénztartozás, vagy annak bármely eleme nem forintban áll fenn, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett – az adósságrendezési feltételek vizsgálatakor irányadó – deviza középárfolyamon kell a tartozás összegét számítani.
- b) „A TARTOZÁS ÖSSZEGÉNEK TÖBBNEK KELL LENNIE A VAGYON ÉRTÉKÉNEK 70%-NÁL, DE A TARTOZÁS NEM LEHET TOBB MINT A VAGYON KÉTSZERESE”: az a) pont szerinti tartozások megke haladják az adós, adóstárs adósságrendezésbe tartozó vagyonának 70%-át, de nem haladhatják meg az adós, adóstárs belföldön található vagy hozzáférhető vagyonának 200%-át, azzal, hogy ez utóbbi rendelkezés szempontjából a vagyonba beleértendő az adós, adóstárs öt évre számított, adósságrendezésbe vonható várható bevétele is. Az adósságrendezésbe nem vonvonás alól mentesített vagyont és bevételeket külön végrehajtási rendelet szabályozza.
További feltétel, hogy az előző pontban részletezett egybeszámolt tartozás összege meghaladja az adós (adóstárs) vagyonának 70%-át, viszont nem haladja meg az adós (adóstárs) belföldön található, vagy hozzáférhető vagyonának kétszeresét. Ez az eladósodottság felső határa: eddig a mértékig az adósság még kezelhető, a jogalkotói cél megvalósítható.
A vagyon aktívákból és passzívákból állhat.Az eljárás során figyelembe vehető vagyonelemek, a vagyonleltár elemeivel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ adósságrendezéssel kapcsolatos általános tájékoztatója az alábbiak szerint érheti el: www.mnb.hu
Az adós (adóstárs) tekintetében valamennyi vagyoni elemet számításba kell venni. A vagyon lehet dolog, jog, követelés, mint például az ingó-ingatlan vagyon, a készpénzállomány (forint, vagy deviza), a gazdasági társaságban meglévő részesedés, a követelések, a váromány (tartási-életjáradéki-öröklési szerződés-alapján, várt örökségről való rendelkezés) az adós (adóstárs) 5 évre számított bármilyen jogcímen várható, és az adósságrendezésbe bevonható bevételei. A bevétel szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a törvény végrehajtási rendeletében felsorolt bevételeket.
