A közeli hozzátartozó halála esetén járó szabadság, amely nagy megterhelést jelenthet a munkavállalónak mind lelkileg, mind gyakorlatilag.

A Polgári Törvénykönyv 8:1. § (1) bekezdése alapján közeli hozzátartozók: a házastárs (bejegyzett élettárs), az egyeneságbeli rokon (lemenők: gyermek, unoka; felmenők: szülő, nagyszülő…), az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

A rendkívüli szabadság mértéke közeli hozzátartozó halála esetén két munkanap, amelyet a munkavállalónak legkésőbb a halál bejelentését követő 15 napon belül ki kell vennie. Rendkívüli szabadság közeli hozzátartozó halála esetén a munkavállaló teljes bérét megkapja.

A rendkívüli vagy közismertebb néven temetési szabadság célja, hogy lehetőséget adjon a munkavállalónak a gyászolásra és a temetés megszervezésére. A temetés időpontját nem kell összeegyeztetni a rendkívüli szabadság időpontjával, tehát ha a temetés későbbre esik, mint a rendkívüli szabadság vége, akkor is igénybe vehető ez a jogosultság. A rendkívüli szabadság igénybevételét igazolni kell a munkáltató felé, például halotti anyakönyvi kivonattal.

A közeli hozzátartozó halálakor járó rendkívüli szabadság nem csökkenti az alapszabadság vagy a pótszabadság halál esetén járó mértékét. Ha azonban egy évben több közeli hozzátartozó is elhalálozik, akkor csak az első esetben jár két munkanap rendkívüli szabadság, a további esetekben csak egy-egy nap. Ha egy évben összesen több mint öt napot vesz igénybe valaki közeli hozzátartozó halálakor járó rendkívüli szabadságból, akkor az öt napot meghaladó részt levonják az alapszabadságából.

A közeli hozzátartozó halálakor járó rendkívüli szabadság fontos jogosultság, amely segíthet a munkavállalónak átvészelni ezt a nehéz időszakot. A munkáltatónak tiszteletben kell tartania ezt a jogot és nem akadályozhatja meg annak igénybevételét. A munkavállalónak pedig érdemes tájékozódni arról, hogy pontosan milyen feltételekkel és mennyi időre veheti ki ezt a szabadnapokat.

További információk:

•  A közeli hozzátartozó halálakor járó rendkívüli „halotti szabadság” nem összevonható az alapszabadsággal vagy más pótszabadsággal. Tehát ha valaki például éppen éves szabadságán van és meghal egy közeli hozzátartozója, akkor is jár neki két nap rendkívüli szabadság.

•  A rendkívüli szabadság nem ruházható át másik évre. Tehát ha valaki nem veszi ki ezt a jogosultságot az előírt határidőn belül, akkor elveszíti azt.

•  A temetési szabadság nem váltható ki pénzzel. Ha valaki nem szeretné igénybe venni ezt a jogosultságot vagy nem tudja kihasználni azt valamilyen okból, akkor nem kérheti annak pénzbeli megváltását.

•  A halotti szabadság nem függ attól, hogy hány órában dolgozik valaki. Ha valaki részmunkaidős vagy atipikus foglalkoztatásban áll (pl. távmunka), akkor is ugyanannyi időre jár neki ez a jogosultság.

•  A közeli hozzátartozó halálakor járó rendkívüli szabadság nem vonatkozik minden rokonra. Amennyiben olyan rokonja hal meg a munkavállalónak, aki nem minősül közeli hozzátartozónak (pl. dédszülő), akkor nem jár neki ez a jogosultság.

A munkáltatónak nem kötelezettsége temetési segélyt adnia a munkavállaló hozzátartozója halálakor. A temetési segélyt a munkáltató önkéntesen nyújthatja. A temetési segély összege nincs meghatározva, de igazodnia kell a szokásos temetési kiadásokhoz. A juttatás adómentes.

Kapcsolódó:

Február 1-től luxusnak számít a koporsós temetés Magyarországon – Itt az új árlista! >>>