A kormány döntése alapján jelentős vízdíj emelésre kerül sor, rendkívüli változást jelentettek be!
A kormány döntése alapján jelentős vízdíj emelésre kerül sor, rendkívüli változást jelentettek be! Az idei évben drámai átalakulások következtek be a magyarországi víziközmű-szolgáltatásokban. Az átalakulás szükségszerű volt, hiszen a struktúra fenntarthatatlanságra, az elöregedő rendszerek arájában pedig egyre inkább növekvő tendenciát tapasztalhattunk. A MaVíz elnökével közösen alaposan áttekintettük a szektor helyzetét, felolvastuk az Állami Számvevőszék jelentését, és megvizsgáltuk az Energiaügyi Minisztérium álláspontját. A víz nem ingyenes, így a korábban kialakított rendszer fenntarthatatlanná vált.
( Friss híreink )
Kurdi Viktor, a MaVíz elnöke az Indexnek nyilatkozva kifejtette, hogy a kormány tavaly rendelkezett a víziközmű-szolgáltatási rendszerről, mely szerint az országban a vízszolgáltatás és a csatornaszolgáltatás folyamatos és biztonságos működéséhez már tavaly is közel 150 milliárd forint költségvetési pénzre volt szükség. Az új jogszabályokat a kormány még tavaly decemberben hozta nyilvánosságra, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pedig nyilvánosságra hozta tavalyi jelentésének eredményeit.
1. Bővebben a változásokról
A nem lakossági fogyasztók által fizetendő vízdíj és szennyvízcsatorna-szolgáltatási díj jelentős mértékben megváltozott az idei évtől, valamint egységesítették az alapdíjakat is. Kurdi Viktor szerint a nem lakossági díjak egységesítése egy logikus lépés volt, hiszen nehéz indokolni, hogy miért van annyi és olyan jelentősen eltérő díj érvényben az egész országban, mindazonáltal a hasonló szolgáltatásért.
A lakosságon kívüli felhasználóknál a víz köbméterenkénti ára 576 forintra, míg a csatornaszolgáltatás díja 882 forintra változott.
A jogszabály szerint a forrásokat szét kellene különíteni az ágazatban, ezáltal a vízmű cégek még mindig nem kellenek elég kezelésre. “A vízhez való hozzáférés nem olyan, mint bármilyen kereskedelmi termékhez vagy szolgáltatáshoz való hozzáférés: az élet alapvető része. Tehát nem lehet mindent tisztán a piaci alapokon nézni.”- mondta Kurdi Viktor.
2. Változások a struktúrában
Minden évben a vízműveknek össze kell állítaniuk a következő 15 év felújítási és pótlási igényeit bemutató gördülő fejlesztési tervet. A szakma szerint a következő 15 évben nagyságrendekkel mintegy 3000 milliárd forintos felújítási és beruházási összegre lenne szükség.
A kormányt jogszabály kötelezi a víziközműrendszeren elő kell készíteni egy 15 éves időszakra vonatkozó fejlesztések tervét, ezek összefoglalása és rendezése alapján azonosíthatók a beavatkozások.
A kormány az elmúlt több mint 10 évben mintegy 1000 milliárd forintot fordított a víziközmű-rendszerek fejlesztésére az országban. Az idei évben több mint 200 milliárd forintot fordítanak víziközmű-beruházásokra, ezen belül a hálózat rekonstrukciójára több mint 100 milliárd forint jut. A rekonstrukciós feladatok ütemezett végrehajtása érdekében már folyamatban van egy Országos Rekonstrukciós Program előkészítése.
3. Politikai döntések és a piaci árak
A politika nem feltétlenül kellene beavatkozzon a piaci árképzésbe, nem kellene annyira óvni a fogyasztókat. Kurdi Viktor szerint a helyzet megérett a változásra. Szükség volt arra, hogy az indokolt költségek a költségvetésbe épüljenek be, valamilyen formában rendelkezésre álljanak.
“A politikának nem szükséges ennyire durván beavatkozni a piaci árképzésbe, nem szükséges ennyire óvnia a fogyasztókat.” -mondta Kurdi Viktor, hozzátéve, hogy nincsenek tervek a vízdíjak emelésére.
Kétség sem fér hozzá, hogy szükség volt a változtatásokra. A kormány úgy döntött, hogy a nem lakossági szektortól várja el a többletbefizetést, amely biztosítja a rendszer egyensúlyát. Az új rendszer pedig lehetőséget teremt a vízmű-szolgáltatók számára, hogy a felújítási munkálatokba kezdjenek.
