Változás a 13. havi nyugdíjnál, így alakul most a kifizetés!
Változás a 13. havi nyugdíjnál, így alakul most a kifizetés! A szakértő kiemelte, hogy 2025. január 1-jétől módosul a 13. havi nyugdíj szabályozása. Az új feltételek szerint az érintettnek a megelőző év legalább egy napján és a tárgyév februárjában is nyugdíjasnak kell lennie.
Friss hírek
A módosítás feltehetően nem szándékolt mellékhatása következtében viszont azok a nyugdíjasok, akik a tárgyév januárjában meghaltak, és így csak január 31-éig jár részükre a nyugdíj, már nem szereznek jogosultságot a tárgyévi 13. havi nyugdíjra, így a velük együtt élő hozzátartozójuk vagy ilyen hozzátartozó hiányában az örökösük sem kérheti a 13. havi nyugdíj kifizetését.
– magyarázta a szakértő a Nyugdíj News legfrissebb bejegyzésében. Tehát 2025-től már csak a tárgyév februárjában elhunyt nyugdíjasok hozzátartozói vagy örökösei kérhetik a 13. havi nyugdíj kifizetését, ha az az elhalálozás időpontjáig még nem történt meg.
A 2025. február havi nyugdíjjal együtt utalják a 2025. februári nyugdíj – vagy egyéb jogosító ellátás – 100 százalékával megegyező összegű pluszjuttatást 13. havi nyugdíjként vagy 13. havi ellátásként.
Ennek költségvetési vonzata – csak a nyugdíjak tekintetében – az idei 449 milliárd forint után jövőre 487 milliárd forint lesz.
Ekkora nyugdíjemelést várhatunk
A nyugdíjszakértő ismertette, hogy 2025. január 1-jétől várhatóan a nyugdíjakat 3,2 százalékos mértékben emelik, mert a jövő évi költségvetési törvényben jelenleg 3,2 százalékos inflációs előrejelzés szerepel. Ez körülbelül 200 milliárd forintos kiadást jelent a költségvetésnek.
Hozzátette, hogy ha jövőre a 2025. január–augusztus hónapokban mért tényleges inflációs adatokból becsülhető éves infláció mértéke meghaladná a 2025. januári emelés mértékét, akkor 2025 novemberében kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra kerülhet sor.
Nagyon fontos szám érkezett
Farkas András szerint a KSH legutóbbi, 2024. november 22-én kiadott kereseti gyorstájékoztatója alapján várhatóan 13,7 százalékkal lesznek magasabbak, mint a 2024-ben alkalmazott valorizációs szorzók voltak. De miért fontos a valorizációs szorzó? Ezt egy korábbi cikkünkben magyaráztuk el:
Egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett számítással történik, a legfontosabb paraméterek közé tartoznak az egyes évekre megállapított úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak.
A valorizációs szorzókra azért van szükség, mert ezekkel lehet hozzáigazítani a nyugdíjazás előtti években, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez.
Az érintettek munkával töltött évei alatt nem csupán a béreket meghatározó tényezők változnak, hanem összegszerűen sem lehet direkt beszámítani a nyugdíjba a régi járandóságot.
Egy 1980-ban szerzett pár ezer forintos havi fizetés ma már nyilvánvalóan kevés lenne. A valorizálás fő oka tehát, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek nagy változáson mentek keresztül.
Nem lehet egy az egyben beszámítani a nyugellátásba például egy 1998-ban kifizetett munkabért egy 2024-ben elért jövedelemmel.
A szintre hozás a valorizációs szorzószámokkal történik, amelyeket évente határoznak meg. Minden év elején csak nyugdíjelőleget állapítanak meg, hiszen a nyugdíj összegének végleges kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámokat a harmadik hónapban teszik közzé.
A valorizációs szorzószámok megjelenése tehát minden idei nyugdíjba vonuló számára jelentős mérföldkő.
