Baleseti járadék összege 2019
Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében 13 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességűek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 31. §-a, továbbá 32. § (4) bekezdése alapján részesül öregségi nyugdíjban.
Ezen kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a fentiekben meghatározott öregségi nyugdíjban részesülő személy üzemi balesete az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően fennálló biztosítási jogviszonya alatt következett be.
A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset (foglalkozási betegség) okozta egészségkárosodás fokától függően az alábbiak szerint alakul:
1. fokozatban: 14-20 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 8 %-a,
2. fokozatban: 21-28 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 10 %-a,
3. fokozatban: 29-39 % mértékű egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 15 %-a,
4. fokozatban: 39 %-ot meghaladó egészségkárosodásnál a havi átlagkereset 30 %-a.
Üzemi baleset esetén a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset képezi a baleseti járadék alapjául szolgáló átlagkeresetet.
Foglalkozási betegség alapján megállapítandó baleseti járadékot, a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egy évi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani.
A baleseti járadék alapját képező átlagkereset összegének kiszámításánál a nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képzett adó összegével a kereseteket nem kell csökkenteni.
Nyugdíjasként elszenvedett üzemi balesetnél a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni.
A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő 13 százalékos mértéket meghaladó baleseti eredetű egészségkárosodását megállapították. Ha ezen a napon a kérelmező baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő naptól nyílik meg.
Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni és a járadékot, akkor kell újból megállapítani, ha a sérült az újabb baleset következtében magasabb baleseti fokozatba kerül. A baleseti járadékot ebben az esetben a korábbi és az újabb balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell kiszámítani.
Állapotváltozás esetén a járadék összegét az új fokozatnak megfelelően kell módosítani (csökkenteni vagy emelni).
Megszűnik a baleset járadékra való jogosultság, ha az egészségkárosodás mértéke nem éri el a 13 százalékot.
Ha a baleseti egészségkárosodás mértéke a 20 százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át folyósítható.
A baleseti járadékra a jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás mértéke a 13 százalékot ismét meghaladja. Az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a 20 százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét 21 százalék alá csökken, a 13 százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb 2 éven át – újból jár.
A baleseti járadék iránti igényt az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három éven belül, illetőleg a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül lehet a kérelem benyújtásával érvényesíteni.
Ha az üzemi baleset bekövetkezését követően a sérült baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve az üzemi balesettel összefüggésben megállapított megváltozott munkaképességűek ellátásában részesült, ugyanazon baleset alapján baleseti járadék iránti igényt a baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve a megváltozott munkaképességűek ellátása igénybevételének megszűnésétől számított három éven belül lehet érvényesíteni.
A baleseti járadékot írásban, az e célra rendszeresített ONYF. 3515-274. jelű vagy K05 számú formanyomtatványon kell igényelni a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél.
>>> Amennyiben hasznosnak találod a cikket, kérjük oszd meg ismerőseiddel is. Köszönjük <<<