Öregségi nyugdíjkorhatár, kedvezményes nyugdíj, résznyugdíj, előrehozott nyugdíj 2019

Öregségi nyugdíjkorhatár, kedvezményes nyugdíj, résznyugdíj, előrehozott nyugdíj 2019

Öregségi nyugdíj akkor jár, ha 20 év ledolgozott szolgálati idő van a hátunk mögött és a jogszabály által megállapított nyugdíjkorhatár is betöltésre került. Nyugdíjra azonban akkor is lehetőség van –bár szűk körben – ha még nem töltöttük be a nyugdíjkorhatárt. Most átnézzük, milyen változások vannak a nyugdíjazás terén, és milyen feltételekkel jár az nekünk. a nők kedvezményes nyugdíjazására továbbra is lehetőség nyílik.

Alapszabály, hogy annak jár öregségi nyugdíj, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt, vagyis 2017-ben a 1954-ben született, akik a 63. életév betöltését követő 183. nap után mehetnek nyugdíjba, míg 2018-ban az 1955-ben születettek, akik ekkor töltik a 64. életévüket, továbbá 20 év szolgálati időt szereztek hozzá. 2019-ben sem változnak ezek a számok. 

2019-ben az 1956-ban születettek (64. életév betöltését követő 183. napon), míg 2020-ban az 1957-ben vagy azt követően születettek, akik a betöltötték a 65. életévüket és rendelkeznek 20 év szolgálati idővel.

Öregségi résznyugdíjra az jogosult továbbra is, aki ugyan betöltötte az előírt nyugdíjkorhatárt de nincs meg az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati idő, viszont megvan a 15 év szolgálati jogviszonya.

Az öregségi nyugdíj összege: a nyugdíj összegét szolgálati idő és a havi átlagkereset függvényében állapítják meg az alábbi táblázat segítségével:

Szolgálati idő években Öregségi nyugdíj alapját képezőhavi átlagkereset %-a
15 43,0
16 45,0
17 47,0
18 49,0
19 51,0
20 53,0
21 55,0
22 57,0
23 59,0
24 61,0
25 63,0
26 64,0
27 65,0
28 66,0
29 67,0
30 68,0
31 69,0
32 70,0
33 71,0
34 72,0
35 73,0
36 74,0
37 75,5
38 77,0
39 78,5
40 80,0

 

A nyugdíj mellett már nem lehet dolgozni, mint korábban. Ha van bejelentett munkája valakinek, akkor nem kaphat nyugdíjat, addig szünetel a nyugellátás.

Az előrehozott öregségi nyugdíjat már sajnos jó ideje eltöröltek. Ilyen jogcímen már senki nem mehet nyugdíjba évek óta. Ez volt az a nyugdíjfajta, amikor hiányoztak évek a szolgálati időből, de csökkentett összeggel így is lehetett nyugdíjazni.

A kedvezményes nyugdíj, ami csak a nőknek jár, továbbra is megmarad, mint nyugdíjforma, de csak ha 40 év munkaviszony igazolható, az életkor nem számít. Ennél a nyugdíjformánál is igaz, hogy mellette nem lehet dolgozni.

A negyven évnyi munkaviszonyt úgy számolják be, hogy 32 évnek kereső tevékenységnek kell lennie biztosítotti jogviszonyban: (ha súlyos fogyatékos gyermeket nevel valaki, akkor az ápolási díjból 30 év számolható el) Ha legalább öt gyereket nevel saját háztartásban, akkor ez az idő, vagyis a 30 év további 1 évvel csökken, és ezt követően, minden további gyermek egy év mínuszt jelent, de maximálisan 7 évvel lehet csak csökkenteni. (vagyis, ha nyolc gyereket nevel, akkor 23 év a követelmény, hogy az kereső tev. járó jogviszony legyen a 40 évből) A „sima” ápolási díj ideje pl. nem számítható be, vagyis, amikor rászoruló idős rokonunk után igényeljük azt.

De mi minősül szolgálati időnek ebből a szempontból? Minden olyan állás, amikor biztosított valaki, továbbá a gyes, a gyed, a tgyás (terhességi gyermekágyi segély), gyermeknevelési támogatás ideje, és a súlyosan fogyatékos gyermek után megállapított ápolási díj ideje.

Természetesen nem kötelező nyugdíjba menni, még akkor sem, ha minden feltétel teljesül. Mindenki dönthet úgy, hogy amíg bírja, addig dolgozik, és nem veszi igénybe a társadalombiztosítási nyugellátást. Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie, de egyértelmű, hogy ha magasabb bérrel dolgozik valaki, mint amekkora lenne a nyugdíja, nyilván nem éri meg még visszavonulnia.

Fontos információk, kérem, osszák meg érintett barátaikkal is!

Mit kell tenni az öregségi nyugdíj tekintetében 2018-ban annak, aki betölti a 63 év 183 napos nyugdíjkorhatárát, és

a) a nyugdíjkorhatár betöltéséig keresőtevékenységet folytat (dolgozik)

a1) álláskeresési járadékban részesül

a2) magánnyugdíjpénztári tag

a3) tovább akar dolgozni (nem öregségi nyugdíjasként)

b) korhatár előti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül

c) megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban) részesül

d) a nők kedvezményes nyugdíjában részesül

e) özvegy?

 

Továbbá hogyan változnak a munkavégzés feltételei korbetöltött öregségi nyugdíj mellett?

Ezekről a kérdésekről szól a következő összefoglalóm.

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki keresőtevékenységet folytat?

Először is tisztáznia kell, hogy a korhatár betöltése napján fennállnak-e az öregségi nyugdíj előfeltételei: megszerezte-e a szükséges szolgálati időt, illetve megszüntette-e a TB biztosítási jogviszonyát.

A korbetöltött öregségi nyugdíjra való jogosultságnak hármas előfeltétel-rendszere van:

– a korhatár betöltése,

– a megfelelő szolgálati idő megszerzése, valamint

– a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

 

Teljes nyugdíj

Az öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, legalább 20 év szolgálati időt szerzett és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

A teljes nyugdíj összege főszabályként nem lehet kevesebb, mint a mindenkori nyugdíjminimum (az öregségi nyugdíj minimális összege, ami immáron egy teljes évtizede változatlanul havi 28.500 Ft – ennyi marad 2018-ban is).

 

Résznyugdíj

Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

A résznyugdíj összege alacsonyabb is lehet, mint a mindenkori nyugdíjminimum (jelenleg 28.500 Ft)

 

A korhatár betöltése és a szükséges szolgálati idő megszerzése mellett a harmadik előfeltétel:

Az igénylő azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes vagy résznyugdíjat megállapítják, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj.) 5. § (1) bekezdés a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban:

– sem Magyarországon,

– sem – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy esetében – EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is

– sem – a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) – a szerződő államban nem állhat.

 

A Tbj. 5. § (1) bekezdésének e) és g) pontja szerinti egyéni és társas vállalkozó esetében nincs szükség a biztosítással járó jogviszony megszüntetésére, mivel az érintett személyi kör biztosítási jogviszonya a nyugdíjazás időpontjától kezdődően – a törvény erejénél fogva – automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonnyá.

Vagyis kizárólag az egyéni és a társas vállalkozó nem köteles a vállalkozási tevékenységének a megszüntetésére, minden más esetben meg kell szüntetni a keresőtevékenységet (munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat).

 

A nyugdíj első napja (kezdőnap)

Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült.

 

A nyugdíjigény benyújtása

A nyugdíjigényt legkorábban e nap előtt egy hónappal lehet benyújtani (bár érkeztek hozzám olyan jelzések, hogy egyes hivatalokban csak az összes jogosultsági feltétel teljesülésének napján fogadják be az igényt).

Az űrlapon meg kell jelölni, hogy mely naptól kéri a nyugdíj folyósítását az érintett – azon a napon már nem állhat biztosítási jogviszonyban, vagyis az előző napon kell megszűnnie a munkavégzésre irányuló jogviszonyoknak (kivéve a vállalkozási jogviszonyt, mert azt természetesen nem kell megszüntetni, viszont saját jogú nyugdíjasként a státusz automatikusan átalakul kiegészítő tevékenységet folytatóvá – a könyvelője viszont intézkedjen a NAV bejelentés tekintetében! A TB szempontjából kiegészítő tevékenységet folytat az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.)

Sokat késni sem érdemes az igény benyújtásával, mert a nyugdíjat legfeljebb hat hónapra visszamenőleg lehet megállapítani akkor is, ha az igénylő már korábban jogosult lett volna rá. (Természetesen nem kötelező beadni a nyugdíjigényt a korhatár betöltésével, nyugodtan dolgozhatunk tovább – sőt, ennek révén a korhatár betöltését követő minden 30 további nap szolgálati idő alapján 0,5%-kal nő majd a később igényelt nyugdíjunk összege.)

 

Nyugdíjbiztosítási adategyeztetés

Természetesen a nyugdíjbiztosítási adategyeztetést – a megszerzett és elismert szolgálati idő, továbbá az 1988 óta elért, nyugdíjalapot képező keresetek tisztázását – célszerű jóval korábban elkezdeni.

Az adategyeztetést  az 1955-59, valamint az 1960-1964 között született évjáratokkal hivatalból megkezdte az ONYF – amely 2017. november 1. óta a MÁK, azaz a Magyar Államkincstár része – , a korábban vagy később születettek pedig bármikor kérhetik az adategyeztetést.

Vagyis a nyugdíjkorhatár közeledtével a teendők időrendben összefoglalva a következők:

1) nyugdíjbiztosítási adategyeztetés (legalább egy évvel a korhatár betöltése előtt célszerű megtenni, ha még nem került rá sor)

2) a biztosítással járó jogviszony megszüntetése a nyugdíj kezdőnapját – a nyugdíjkorhatár betöltésének napját – megelőző napra. Az erre irányuló eljárást a felmondási/felmentési idők függvényében a korhatár betöltése előtt 6-8 hónappal érdemes elkezdeni.

3) a nyugdíjigény benyújtása (legkorábban 1 hónappal a korhatár betöltésének napja előtt, de előtte érdeklődje meg az illetékes kerületi/járási hivatalban, hogy pontosan mikortól fogadják be a kérelmét).

 

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki munkanélküliség esetére járó ellátásban (pl. álláskeresési járadékban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben) részesül?

 

Amennyiben az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Egyebekben az általános szabályok szerint kell benyújtania a nyugdíjigényét.

 

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki magánnyugdíjpénztár tagja maradt?

 

Az igénylőnek ilyen esetben is az általános szabályok szerint kell a nyugdíjigényét beadnia.

Viszont a magánnyugdíjpénztári tag igénylő részére az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a jogszabály alapján kiszámított összeget meg kell szorozni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a Tny.)  1. számú mellékletében meghatározott szorzószámmal.

A Tny. 1. számú melléklete szerint  a magánnyugdíjpénztári tagok társadalombiztosítási nyugellátásának kiszámítása során alkalmazásra kerülő szorzószámot a következők szerint kell meghatározni:

Szorzószám =  h + (1-h) * 0,75,

ahol:

h= a 2010. szeptember 30-át követően szerzett szolgálati idő osztva a teljes elismert szolgálati idővel (napokra kiszámítva)

Ez lényegében a magánnyugdíjpénztári tagok által jól ismert háromnegyedes összefüggés matematikai megfogalmazása az időközi jogszabályváltozásokat is figyelembe véve, vagyis: a TB-től a nyugdíj háromnegyedét, a magánnyugdíjpénztári egyéni számláról a nyugdíj egynegyedét várhatja az, aki maradt magánnyugdíjpénztári tag.

Ha a magán-nyugdíjpénztártag az egyéni számláján lévő összeget az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére átutaltatja, akkor az öregségi nyugdíj összegét a megállapítás kezdő napjára visszamenőlegesen módosítani kell (vagyis úgy kell tekinteni, mintha soha nem lett volna magánnyugdíjpénztár tagja).

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki tovább akar dolgozni és még nem kívánja igénybe venni a nyugellátást?

 

1) Nyugdíjrögzítés

Ez esetben kérhető a nyugdíj rögzítése (az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása).

A nyugdíj rögzítését csak az az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátást még igénybe venni nem kívánó személy kérheti, aki legalább 20 év elismert szolgálati idővel rendelkezik.

A rögzített nyugdíj megállapítását az általános igényérvényesítési szabályok szerint, de legkorábban az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése napjától lehet igényelni (ha az érintett azon a napon még nem rendelkezne 20 év szolgálati idővel, akkor az annak megszerzését követő naptól teheti ezt meg).

A nyugdíj folyósítás nélküli megállapításának nem feltétele a fennálló biztosítási jogviszony megszüntetése.

Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak.

Amikor az érintett ténylegesen nyugdíjba kíván vonulni, a biztosítási jogviszony megszűnését követő naptól megállapított öregségi nyugdíj helyett – ha az számára kedvezőbb – választhatja a rögzített nyugdíj időközi esedékes emelésekkel növelt összegének folyósítását, feltéve, hogy a rögzítés időpontját követően további legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. (Nem vonatkozik ez a kedvezmény arra, akinek a részére a korhatár betöltésétől a tényleges nyugdíjba vonulásig eltelt időtartam legalább fele része alatt özvegyi nyugdíjat folyósítottak.)

Az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli elbírálásához az általános nyugdíjigénylési nyomtatványt kell benyújtani.

 

2) Nyugdíjnövelés

Ha magasabb nyugdíjat szeretnénk kapni, a legkézenfekvőbb lehetőség, hogy a korhatárunk betöltését követően tovább dolgozunk anélkül, hogy igényelnénk a nyugdíjunkat (persze csak akkor, ha ezt megtehetjük: pl. a közszféra legtöbb területén erre nincs lehetőség, csak előzetes kormányzati engedéllyel folytatható a korhatár betöltése után a közszolgálati munka).

Kiindulópontunk a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 20. § (1) bekezdése, mely szerint az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ, és a 21. § (1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj összege főszabályként az annak alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet. Egy eset kivételével, és pontosan ez a nyugdíjnövelés lehetősége.

Az idézett törvény 21.§ (2) bekezdése szerint az, aki legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.

A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 naptári nap után az öregségi nyugdíj 0,5 (vagyis fél) százaléka.

Mit kell tenni a nyugdíjkorhatár betöltésével annak, aki korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül?

 

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. fejezete szól a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek öregségi nyugdíjáról.

Eszerint:

18. § (1) Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátás … összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

(2) Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a szolgálati járandóság csökkentések nélküli teljes összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.

(3) Az öregségi nyugdíj (1) vagy (2) bekezdés szerinti folyósítása esetén a nyugdíjas – a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül – a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az öregségi nyugdíj összegét – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően – abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb az (1), illetve (2) bekezdés szerint folyósított összegnél.

Vagyis a nyugdíjkorhatár betöltésével a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság automatikusan átalakul öregségi nyugdíjjá úgy, hogy a törvényben elrendelt csökkentések megszűnnek (nincs többé szja levonás a szolgálati járandóság, illetve az országgyűlési képviselők korhatár előtti ellátása tekintetében. A többi korhatár előtti ellátást nem terheli csökkentés, így azok változatlan összegben alakulnak át  öregségi nyugdíjjá).

Teendője az érintett személynek csak akkor van, ha az ellátása/járandósága folyósítási ideje alatt összesen legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, ilyenkor ugyanis kérheti az öregségi nyugdíj összegének megállapítását (nyilván abban reménykedve, hogy az újonnan megállapított nyugdíj összege magasabb lesz, mint az ellátása/járandósága csökkentések nélküli összege).

Be the first to comment on "Öregségi nyugdíjkorhatár, kedvezményes nyugdíj, résznyugdíj, előrehozott nyugdíj 2019"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


1 × 1 =

error: Content is protected !!