Rokkantsági ellátás melletti munkavégzés feltételei, járulékai, bejelentés 2019

Jó tudni, hogy a megváltozott munkaképességű személyek részére igénybe vehető rehabilitációs ellátás, illetve rokkantsági ellátás ebből a szempontból hogyan minősül.

Ugyanilyen fontos lehet annak ismerete is, hogy a megállapított rokkantsági ellátás melletti keresőtevékenységgel lehet-e további szolgálati időt szerezni.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátására az jogosult, akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy).

További jogosultsági feltételek: a megváltozott munkaképességű személy

• a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, vagy 10 éven belül legalább 2555 napon át, vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt,
• keresőtevékenységet sem belföldön, sem külföldön nem végez,
• rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra, vagy rokkantsági ellátásra szerezhet jogosultságot.

A megváltozott munkaképességű személy

• rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható,
• rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt, vagy ha rehabilitálható, de a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

 

Szolgálati idő-e az ellátás időtartama?

A szolgálati időként elismerhető időszakok általános szabálya az a rendelkezés, mely szerint szolgálati időnek minősül a nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett időszak, azaz olyan időtartam, amely alatt szerzett keresetből, jövedelemből nyugdíjjárulék fizetése történik.

Ebből a szempontból a megváltozott munkaképességű személyek részére adható kétféle ellátás, a rehabilitációs ellátás, illetve a rokkantsági ellátás nem egyforma.

A rehabilitációs ellátásból nyugdíjjárulék levonása történik, ezért az ellátás folyósításának időtartama szolgálati időnek minősül.

A rokkantsági ellátás összegéből nem történik nyugdíjjárulék levonás, ezért az ellátás folyósításának időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe.

Özvegyi nyugdíjra való jogosultságnál az elhunyt jogszerző számára szolgálati időnek minősül az az időszak, amely alatt rokkantsági ellátásban részesült.

Keresőtevékenység az ellátás folyósítása mellett

Természetesen azok az időtartamok, amelyek során keresőtevékenységet folytat az ellátás mellett az érintett személy, és keresetéből az általános szabályok szerint nyugdíjjárulék fizetés történik, szolgálati időnek minősülnek.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában (rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás) részesülő személy meghatározott feltételek szerint vállalhat munkát ellátása folyósítása mellett.

Rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás mellett meghatározott összeghatárig lehet keresőtevékenységet folytatni.

Megszűnik a rokkantsági ellátásra és rehabilitációs ellátásra való jogosultság, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

(Egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a részükre szóló szabályban meghatározott minimálbért, illetve garantált bérminimumot kell érteni).

A címben szereplő kérdésre tehát igenlő a válasz, a rokkantsági ellátás melletti munkavégzéssel további szolgálati időt szerez az érintett személy. Ennek a ténynek komoly jelentősége lehet akkor, amikor a rokkantsági ellátásban részesülő személy betölti a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és kéri a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítása helyett az öregségi nyugdíj megállapítását a korábbi és az újabb, a rokkantsági ellátás mellett keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idejének együttes figyelembe vétele alapján.

A korbetöltött öregségi nyugdíj mellett idén is korlátozás nélkül lehet dolgozni a versenyszférában, vagyis sem munkaidő-korlát, sem kereseti korlát nincs.

A közterheket azonban majdnem ugyanúhy fizetni kell, mint az aktív korú dolgozók esetében. A nyugdíjas munkavállalónak csak a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerőpiaci járulékot nem kell fizetnie (összesen 4,5% kedvezmény), míg a munkáltatója az általános szocho mérték (22%) felét, 11% szociális hozzájárulási adót fizet bruttó 100 ezer Ft keresetig. Egyébként minden szereplő minden egyéb közteher megfizetésére köteles.

Ezt fogja alapjaiban megváltoztatni a közérdekű nyugdíjas szövetkezet keretében történő nyugdíj melletti munkavégzés (az összefoglalómat e témában július 1-jén, az új törvény hatályba lépésének napján teszem közzé).

Közalkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban vállalt nyugdíj melletti munkavégzés esetén a nyugdíj folyósítását 2017-ben is fel kell függeszteni (egyelőre).

Ez a ma már teljesen indokolatlanul korlátozó rendelkezés talán változik idén, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt elsőfokon egy ilyen tárgyban indított pert elvesztett a magyar állam, a másodfokú tárgyalásra 2016. novemberében már sor került a bíróság Nagykamarája előtt, így hamarosan jogerős ítélet várható.

Ha a pert jogerősen elveszti az állam, akkor 4400 olyan közszolga is eséllyel perelhet, akiknek a nyugdíját a közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jogviszonya fennállása miatt felfüggesztették.

Ennek elkerülése érdekében magától értetődő lenne az érintett rendelkezés hatályon kívül helyezése, így a közszférában is lehetne korlátozás nélkül dolgozni a nyugdíj mellett. Hamarosan kiderül, mit tesz a törvényhozás a közelgő jogerős bírósági ítélet fényében. (A közérdekű nyugdíjas szövetkezet talán e téren is segíthet, de az ördög a még nem ismert részletszabályokban rejlik…)

A nők kedvezményes nyugdíjában, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személyek munkavégzése esetén kereseti korlátot kell figyelembe venni, ami a minimálbér összegétől függ. E kereseti korlát az éves keretösszeg, ami a tárgyév első napján érvényes bruttó minimálbér összegének 18-szorosa.

Amíg az ilyen ellátásban részesülő személy ez évi bruttó keresete nem éri el ezt az éves keretösszeget (idén a 2017. január 1-jén érvényes minimálbér, 127.500 Ft 18-szorosát, azaz a 2.295.000 forintot), addig a kereset mellett a nyugellátás is korlátozás nélkül felvehető.

Ha viszont a kereset meghaladja ezt, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig (de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) szüneteltetni kell az ellátás folyósítását. Ha a keretösszeget decemberben lépi túl az ellátásban részesülő munkavállaló, akkor nem szüneteltetik az ellátás folyósítását, de vissza kell fizetnie annak decemberi összegét.

Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy, illetve a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személy a közszférában végezne (kormányzati engedéllyel) közalkalmazotti, közszolgálati tisztviselői vagy hasonló jogviszonyban munkát, akkor az ellátása folyósítását mindaddig szüneteltetik, amíg ez a közszférás jogviszonya fennáll.

Nyilván ez a korlátozás sem lesz tartható, ha az állam jogerősen elbukja az említett pert az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ilyen a hölgyek kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy is – nyugellátását saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása (illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége) alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.

Ezt a növelést idén január 1-jétől már hivatalból intézi a nyugdíjfolyósító (nem is fogad be ilyen tartalmú kérelmet).

Korhatár előtti ellátást vagy szolgálati járandóságot nem lehet ilyen módon növelni, viszont a munkavégzéssel e két kategória esetében további szolgálati idő szerezhető az erre vonatkozó feltételek teljesülése esetén. (A nők kedvezményes nyugdíja melletti munkavégzéssel viszont további szolgálati idő már nem szerezhető.)

A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében az 55 év feletti munkavállaló – aki lehet a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy vagy korhatár előtti ellátott vagy szolgálati járandóságban részesülő is – bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint után a foglalkoztató idén 11 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe (vagyis ilyen esetben a 100 ezer forint bruttó bérig fizetendő szocho csak 22–11 = 11 százalék). Abban a hónapban, amikor a munkavállaló az 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető.

Más szabályok vonatkoznak a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai mellett végzett munkára.

A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás mellett végezhető munkára egységes szabály vonatkozik 2016. májusától, eszerint az ellátást meg kell szüntetni, ha az érintett ellátott kereső tevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül minden hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát (2017-ben a 127.500 forint másfélszeresét, 191.250 forintot).

A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett fő tevékenysége vagy a társas vállalkozó fő tevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel (2017-ben ez az összegkorlát a garantált bérminimum, 161.000 Ft másfélszerese, 241.500 forint).

Ha a kereseti korlát túllépése nem egymást követő három hónapban, hanem ritkábban valósul meg, az ellátás megszüntetésére nem kerül sor.