Mindenki bankszámlájába belenyúl a Kormány, bejelentették az intézkedéseket! Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a héten többször is belengette, hogy mivel a bankok idei jelentős számladíjemelése szerinte nem indokolt, ezért beavatkozna a kormány a folyamatokba. Az áremelés tagadhatatlan, felesleges állami beavatkozás pedig rossz. Az Index megvizsgálta a bankok jelenlegi kedvezményeit, amelyeket a lakosságnak nyújtanak, és megállapítható, hogy az ügyfelek tudatosabb bankolással a kormányzat nélkül is rengeteget le tudnak faragni a díjakból.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a héten a közösségi oldalán jelezte, hogy a bankok idei jelentős számladíjemelése nem indokolt, így a tárcavezető kijelentette, ha kell, beavatkoznak a területen. Majd egy szűk körű partin kedden, az EXIM Awards díjátadó gálán is hangot adott annak a véleményének, hogy speciális számlacsomagok kialakítását javasolta a nyugdíjasok és családok számára, és kérte a bankszövetség segítségét, hogy ezt közösen dolgozzák ki. Fontosnak nevezte a miniszter, hogy ezek az érintettek számára megfizethető számlacsomagok legyenek.
Bár a változásokról még nem születtek konkrétumok, az Index megvizsgálta, milyen korcsoportokra bonthatók a bankok ügyfelei, és ezekben milyen kedvezmények érhetők el jelenleg,hiszen egyre biztosabbnak tűnik, hogy valamilyen intézkedés mellett dönt a kormány a számladíjemelések tekintetében.
Amellett, hogy a magyar bankszektor 2024-ben történelmi nyereséget ért el, már most is nagyon sok kedvezmény áll az ügyfelek rendelkezésére. Ezek egy részét épp az állam tette kötelezően ingyenessé vagy kedvezményessé – hívta fel erre a figyelmet az Indexnek Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Minden lakossági ügyfél számára ingyenesek a bankkártyás vásárlások a boltokban és az interneten is, csakúgy, mint a fizetési kérelem kifizetése, az ATM-ből vagy postán elérhető törvényi 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel és két kisebb kedvezmény: a QR-kódos fizetés és a törvényileg havi 40 ezer forintig ingyenes készpénzátvétel az erre szerződött boltokban. Ezenkívül sok banknál létezik korlátlanul vagy 50 ezer forintig ingyenes vagy kedvezményes átutalási lehetőség is. A szakember szerint sokan vannak régi, már nem előnyös számlacsomagban évek, akár évtizedek óta. Mások eleve rossz számlacsomagot választottak, mert rábeszélték őket.
Nézzük, milyen kedvezmények vannak!
Talán érdemes onnan kezdeni, hogy a 14–18 éves korosztályban a bankszolgáltatások kifejezetten olcsók, sok esetben ingyenesek. Három banknál, a Gránit Banknál, az MBH Banknál, és az OTP Banknál a két legfontosabb (és általában kikerülhetetlen) költség, a havi számlavezetési díj és a bankkártya éves díja folyamatosan ingyenes, ahogy a bankkártyás vásárlások is. Ráadásul törvényi ingyenes ATM és postai készpénzfelvétel 16 éves kortól kérhető. Az OTP és Raiffeisen bankok emellett külön kuponos kedvezményprogramokat is működtetnek, kifejezetten ennek a korosztálynak.
Így jellemzően 24-26 éves korig jár a diákoknak a diákszámla. Mivel ebben az életkorban már bármilyen felnőtt számlát megnyithatnak, a diákszámla olcsóbb, mint egy átlagos felnőtt bankszámla: olcsó vagy ingyenes a havi számlavezetési díj (ez a leggyakoribb kedvezmény), és sok esetben legalább az első évben nem számolják fel a bankkártya éves díját sem. A diákhiteles ügyfelek külön Diákhitel Számla nevű konstrukciót vehetnek igénybe a folyósítási szakaszban, ami
négy banknál is törvényi előírás alapján nyújtja ingyen a legtöbb szolgáltatást – köztük a számlavezetési díjat és a bankkártya mindenkori éves díját, továbbá az átutalást is.
Három pénzintézet, az OTP Bank, a Raiffeisen Bank és az UniCredit Bank is vezet olyan számlát, amelyet a továbbtanulást nem választó, pályakezdő fiatalok is igénybe vehetnek, miközben ugyanolyan kedvezményeket nyújt, mint egy diákszámla.
És akkor lépjünk a következő szintre! 35 éves kor a végső határ, amit a bankok a felnőttek világában kedvezményes életkornak tekintenek, legalábbis az OTP Banknál a Bázis számlán automatikus kedvezmény jár 28 éves korig, ami a kedvezményes számlavezetést jelenti, a prémiumfeltételek pedig 35 éves korig vehetők igénybe kedvezményesen. A Smart számlacsomag esetében korábban 35 éves korig az előírtnál kevesebb összegű jövedelem is elég volt a kedvezményes számlavezetési díjhoz, de mióta a minimálbér meghaladta a 150 ezer forintot, ez a különbség csak formálisan maradt meg.
Aztán hosszú évtizedek jönnek, amelyekben már semmilyen kedvezmény nincs korcsoportoknak, nagycsaládosoknak vagy egyéb társadalmi rétegeknek.
Majd 65 éves korban aztán belépnek a nyugdíjasok, akik számára a CIB Bank kínál 50 százalékos számlavezetési díjkedvezményt, ha családi flottában csatlakoznak a bankhoz. Régebben lehetett igényelni kifejezetten nyugdíjas bankszámlát, amely kedvező (549 forintos) számlavezetési díj mellett díjkedvezményeket, valamint egy CIB Orvosi tanácsadó vonal szolgáltatást is biztosított. Ezt a korábbi ügyfelek ma is használhatják.
Hogyan lehet még ennél is olcsóbb?
Gergely Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a felnőtt korosztályban is elérhető sok olyan kedvezmény, amelyről talán kevesebbet hallottak az ügyfelek. A drága bankszolgáltatások ezekkel is hatékonyan csökkenthetők lennének. Ilyen például az alapszámla nevű konstrukció. Ez európai uniós, kötelezően kínált szolgáltatás, amelynek lényege, hogy a minimálbérhez kötött – jelenleg 1334 forintos vagy olcsóbb havi díjú – számlavezetési díjért cserébe ingyenes éves díjú bankkártya, a törvényivel megegyező ingyenes készpénzfelvétel és – összesen havi 100 ezer forintig – legfeljebb havi négy ingyenes elektronikus átutalás jár, továbbá a csoportos beszedés és a bankkártyás vásárlás is kötelezően ingyenes.
Az Erste Bank, Gránit Bank, MBH Bank, OTP Bank és Raiffeisen Bank – akár havi 600 ezer forintos, vagy még nagyobb összegig – kedvezményes devizaváltást biztosít ügyfeleinek a devizaárfolyamokból. Az Erste Bank, K&H Bank, OTP Bank, Raiffeisen Bank és UniCredit Bank is biztosít olyan digitális kuponokat saját ügyfeleinek, amelyek bankkártyás vásárláskor jelentős kedvezményeket kínálnak. Bár a kuponok változnak, de magát a lehetőséget folyamatosan biztosítják a bankok.
Mindenki bankszámlájába belenyúl a Kormány, bejelentették az intézkedéseket!
Azt is fontos kiemelni, hogy majdnem minden bank évek óta kiszámíthatóan nyújtja a számlanyitási és az ügyfélajánlási akciókat. Így akár több százezer forintot is bezsebelhetnek az ügyfelek. Ezeknél – teljesíthető feltételekért és általában 2 év hűségidőért cserébe – bankonként jellemzően mintegy 40 ezer forintos ajándékpénzt kapnak az új számlanyitó ügyfelek, ezt szabadon elkölthetik, és még adózniuk sem kell utána.
A bankok – egy-két kis bank kivételével – nem hárítják át az ügyfélre a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket, melyet 0,45 százalékos mértékben minden devizaváltás után be kell fizetniük az államkasszába tavaly október 1. óta. És bár kis tétel, a bankok nem hárítják át a lakosságra a bankkártyás vásárlásokat terhelő, évenkénti egyszeri 500 forintos pénzügyi tranzakciós illetéket sem.
Gergely Péter szerint 2013-ig, a pénzügyi tranzakciós illeték megjelenéséig szinte minden banknál létezett az ingyenes bankszámla, ami a számlavezetési díjat, a bankkártya éves díjat, az átutalások és csoportos beszedés díját ingyen biztosította havi 150 ezer forintos jóváírás esetén.
Ezt pedig pont az állam által bevezetett pénzügyi tranzakciós illeték szorította ki a piacról.
Az illetéket az állam azóta jelentősen, másfélszeresére megemelte 2024. júliusban, melyet a bankok a tavalyi év végéig jogszabályi előírás alapján nem háríthatták át a lakossági ügyfelekre. A szakember szerint a költségcsökkentéshez igazából elég lenne a piactorzító tranzakciós illeték kivezetése, ami Európában csak hazánkban és Szlovákiában van, és utána visszatérhetnének az ingyenes bankszámlák Magyarországon is. Mindez piaci alapon is megvalósulhatna, tehát az állam beavatkozása nélkül.
Az állami beavatkozás rossz
A 2025 év eleji banki díjemelések megterhelők ugyan, de valójában csak a kormányzat által megemelt pénzügyi tranzakciós illeték továbbhárítását, illetve az évenkénti egyszeri inflációs díjemelést foglalják magukban, ami megfelel a jelenleg hatályos jogszabályoknak. 2023 januárja óta, az előző évi inflációk alapján egymásra épülve, 2023-ban 14,5 százalékkal, majd 2024-ben 17,6 százalékkal, míg idén 3,7 százalékkal emelkedtek a banki díjak, ami együttesen mintegy 40 százalékos díjemelést jelent.
Az átutalásokra, csoportos beszedésekre, készpénzfelvételekre ható pénzügyi tranzakciós illetéket a kormány másfélszeresére emelte 2024-ben.
Ez azt jelenti, hogy ezekre a műveletekre még rájön egy legfeljebb 50 százalékos emelési hatás, ami akár 109 százalékig is felemelheti a banki díjemelkedés mértékét.
Gergely Péter szerint amennyiben a kormányzat újabb piactorzító szabályozást alkalmaz, és valamilyen módon kötelezi a bankokat alacsonyabb banki költségek alkalmazására, úgy többféle kedvezőtlen hatásra lehetne számítani.
Csökkenhet a banki innováció, a digitális fejlesztések üteme, ami végső soron az ügyfeleknek lenne rossz.
A bankok visszaléphetnek a számlanyitási kedvezményektől, ami jelenleg szabályos pénzesőnek számít, és ez passzívabbá teheti a lakosságot, miközben az elmúlt években már éppen elindult egy jó irány a számlanyitásokban. A bankok csökkenthetnék vagy megszüntethetnék a kedvezményes devizaváltási kereteket, és kivezethetnék az általuk kínált kuponos kedvezményeket is.
Bezárhatnának most még kedvező díjcsomagokat, és olyan újakat nyithatnának helyettük, amelyek már nem lesznek annyira kedvezőek a lakosság számára.
Mindez ráadásul kihathat olyan tényezőkre is, mint például a bankok hitelkamatai, amelyek emelkedhetnek vagy nem fognak annyira csökkenni, mint amennyire lehetne. Holott ez nemcsak a lakosságnak, de az államnak is hasznos, hiszen segíti a gazdaság fejlődését, bővülését.
