A fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg 2025. augusztusban az egy évvel korábbiakat – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

• Az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 4,7 százalékkal), ezen belül a tojásé 19,9, a kávéé 18,5, a csokoládé, kakaóé 18,3, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, valamint friss hazai és déligyümölcs) 17,1 (ezen belül a friss hazai és déligyümölcsöké 28,9), az édesipari lisztesárué 13,6, a gyümölcslé, zöldségléé 13,6, a büféáruké 9,3, az étolajé 8,8, valamint az alkoholmentes üdítőitaloké 8,6 százalékkal. A termékcsoporton belül a margarin ára 29,5, a liszté 11,6, a cukoré 10,0, a párizsi, kolbászé 6,6, a tejtermékeké 6,2, a sertéshúsé 4,9 százalékkal mérséklődött.
• A háztartási energiáért 11,0 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 23,2, a palackos gáz 2,6 százalékkal drágult.
• A szeszes italok, dohányáruk ára 7,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 8,5 százalékkal.
• A szolgáltatások 5,4 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 10,2, a sport, múzeumi belépők 10,0, a lakásjavítás és -karbantartás 9,9, a járműjavítás és -karbantartás 9,8, a testápolási szolgáltatások 9,6, az egészségügyi szolgáltatások 8,5 százalékkal.
• A tartós fogyasztási cikkek ára 2,4 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 22,2, a konyha- és egyéb bútorok 6,3, a szobabútorok 5,2, az új személygépkocsik 2,0 százalékkal többe kerültek.
• A járműüzemanyagok ára 4,3 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 4,5 százalékkal drágultak.

Nézzük havi viszonylatban!

Havi bázison – 2025. júliushoz képest – a fogyasztói árak átlagosan nem változtak.

• Az élelmiszerek ára sem változott (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,1 százalékkal mérséklődött). A szalámi, szárazkolbász, sonka 1,2, a margarin 1,1, a vaj, vajkrém 1,0, a kávé 0,8, a baromfihús, valamint a sajt 0,7-0,7, a tej 0,5, az alkoholmentes üdítőitalok 0,4 százalékkal többe kerültek. A termékcsoporton belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, valamint friss hazai és déligyümölcs) ára 2,1, az étolajé 1,3, a liszté 0,9, a sertéshús, valamint a tojás ára 0,4-0,4, a száraztésztáé 0,3, a kenyéré 0,2 százalékkal mérséklődött.
• A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 0,6 százalékkal, ezen belül a dohányáruk 0,7 százalékkal.
• A szolgáltatások ára átlagosan 0,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az üdülési szolgáltatások 2,5, a lakbér 1,6, a sport, múzeumi belépők 0,5 százalékkal drágultak.
• A háztartási energia ára nem változott, ezen belül az elektromos energiáért 0,2 százalékkal többet, a palackos gázért 1,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
• A járműüzemanyagok ára 0,8, a gyógyszer, gyógyáruké 0,3 százalékkal mérséklődött.

A mumus köztünk jár

Bár a kormány kommunikációjának egyik eleme az infláció földbe döngölése volt – amit tavaly sikerként könyveltek el –, az idei év kellemetlen meglepetéseket tartogatott a fogyasztói árakkal kapcsolatban.

• Már januárban arról írtunk, hogy „bevadult az infláció”: éves bázison 5,5, míg havi szinten 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
• Februárban 5,6 százalékos volt az éves, 0,8 százalékos a havi bázison mért fogyasztóiár-emelkedés.
• Márciusban éves szinten 4,7 százalékkal emelkedett, havi bázison stagnált az infláció.
• Áprilisban éves szinten 4,2, havi bázison 0,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
• Májusban azonban ismét meglódult az infláció: 4,4 százalékos éves, valamint 0,2 százalékos havi bázisú fogyasztóiár-emelkedést mért a KSH.
• Júniusban pedig tovább gyorsult a drágulás: éves szinten 4,6, míg havi bázison 0,1 százalékkal emelkedtek – lényegében stagnáltak – a fogyasztói árak.
• A júliusi adatokkal kapcsolatban arról számoltunk be, hogy azok csalódást keltettek – éves szinten 4,3, míg havi bázison 0,4 százalékos fogyasztóiár-emelkedést mért a KSH. Elemzők szerint a kormányzati árintézkedések hatása kifutóban van, miközben az energiaköltségek és a gyümölcsök drágulása tovább feszíti a lakosság pénztárcáját.

Egyelőre messze vagyunk a jegybank 3 százalékos inflációs céljától, és a kamatcsökkentések sem várhatók. Ahogy fentebb az NGM is kifejti: a kormány meghosszabbította az áremelkedések elleni fegyvernek szánt árrésstopot, ám piaci szereplők – ahogy korábban az árstopnál, ennél az intézkedésnél is jelezték –, a kormányzati intézkedésnek hosszabb távon inflációnövelő hatása van.

Elmaradt az infláció mélyebb okainak elemzése

Az Országos Kereskedelmi Szövetség a friss KSH-adatokra reagálva arról írt, hogy az élelmiszerárak várakozásoknak megfelelő emelkedése arra mutat, hogy a minden más elemében káros árrésstop fenntartását már az infláció sem indokolja. Ez akkor is igaz, ha az árréstop márciusi, egyszeri árcsökkentő hatása vitathatatlan – véli Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára.

„A kiskereskedelmi forgalom a vártnál is lassabban emelkedik, a lakossági fogyasztás kifejezetten visszafogott, szó sincs arról, hogy a túlhevült kereslet fűtené az inflációt. Az élelmiszerárak a lényegében fix árréssel megvert termékkörben is emelkednek április óta, és ezt a lakosság is érzékeli” – tette hozzá.

Kozák Tamás rámutat: az élelmiszerek áremelkedése költségoldalról érkezik.

A nagy kereskedelmi láncokhoz sorra futnak be a termelők és feldolgozók áremelési igényei, a kiskereskedelem alig győzi visszaverni ezeket, de ezt is megnehezíti az árrésstop intézménye. Az infláció mélyebb, strukturális okainak elemzése, illetve kezelése nem történt meg, a termelők és feldolgozók államilag befolyásolt költségelemei – rezsi, termékdíjak, minimálbér – folyamatosan emelkednek

A választások előtti osztogatás is fokozhatja az árnövekedést

A tényadat megfelelt a várakozásunknak és az elemzői konszenzusnak. Kedvező fejlemény a maginfláció további lassulása: a hetedik havi 4,0 százalékról 3,9 százalékra – mutatott rá Nagy János, az Erste Bank vezető elemzője.

„Az inflációs kép továbbra is vegyes. Összességében az ipari termelői árak, az importtermékek, a forint stabilitása és a tendenciózus munkapiaci folyamatok lefelé mutató kockázatot jelentenek előretekintve, azonban a lakossági inflációs várakozások magasan ragadása érdemben ellensúlyozhatja ezeket a hatásokat.

– mondta Nagy János.

Az Erste elemzőjének várakozása szerint az év hátralévő részében az éves infláció várhatóan 4–5 százalék között marad, jelentős trend nélkül ingadozhat: októberig kedvezőtlen, míg november–decemberben támogató bázist örököl az index a tavalyi évről. Bár hivatalosan csak november végéig hosszabbították meg az árrésstopot, az elmúlt félév és a korábbi tapasztalatok alapján mi azzal kalkulálunk, hogy a mostaniak kivezetése 2026 április–májusában következhet be.

A következő hónapokban sem várható javulás

Az előzetes várakozásunkat meghaladó éves inflációs adat az átlagosnál magasabb havi szezonalitást jelent, így az infláció csökkenése megakadt – értékelt Kiss Péter. Az inflációs célsávból az év elején nagymértékben kilépő hazai mutató így közel került a célsáv felső határához, de nem tudott az alá csökkenni. Várakozásaink szerint a következő hónapokban is felülről nézhetjük csak a 4 százalékot, további csökkenés az év utolsó két hónapjában várható. A forint árfolyamának stabilitása mellett ez a forgatókönyv újra felszínre hozhatja a kamatvágások újraindításának kérdését az év végén – tette hozzá az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.

A termelői árak növekedése a ludat, nem a kiskereskedelem

Augusztusban az infláció a várakozásoknak megfelelően 4,3 százalékon alakult, azaz megegyezett az előző havi értékkel. Az előző havihoz képest az árszínvonal átlagosan nem változott. Ez tehát azt jelenti, hogy az infláció továbbra sem különösebben magas, de a jegybanki célt érdemben meghaladja – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint ehhez fontos hozzátenni, hogy a mostani még elviselhető inflációs adat nagyjából 1,5 százalékponttal magasabb lenne, ha a kormányzat nem vezette volna be az árrésstopot és nem állapodott volna meg egyes szektorokkal az idei áremelések elhalasztásáról. „Ezek az intézkedések tehát képesek érdemben mérsékelni az inflációt, de vélhetően nem lesznek a végtelenségig érvényben, így kivezetésükkor várható egy egyszeri ugrás az inflációban” – mondta. Rámutatott: a 4,3 százalékos inflációs adat a régiós mezőnyben sem számít sem különösebben magasnak, sem különösebben alacsonynak. az előző havi adatok alapján a román infláció 7,8, a szlovák pedig 4,4 százalék volt, míg a már augusztusi adattal is rendelkező lengyel és cseh pénzromlás 2,8, illetve 2,5 százalékot ért el.

A magyar inflációra mérséklőleg hat az alacsony importált infláció (az eurózóna inflációja a jegybanki cél körül van), illetve a forint elmúlt időszakban tapasztalható stabilitása, erősödése. Ugyanakkor a magasan ragadt inflációs várakozások, a dinamikus béremelkedés és az élelmiszeripar magas termelőiár-növekedése felfelé húzzák a pénzromlást. Az utóbbira mutat rá az is, hogy az élelmiszerek ára az árrésstop mellett is 5,9 százalékkal nőtt

• Az élelmiszereken belül van több olyan termékcsoport, aminek az ára éves alapon drasztikusan nőtt. Ilyenek például a friss hazai- és déligyümölcsök, ahol 28,9 százalék a drágulás mértéke. Ezt részben magyarázzák a tavaszi fagyok. A csokoládé, kakaó 18,3 százalékos drágulását magyarázza a termék világpiaci árának növekedése a szűkebb kínálat miatt. Ugyanakkor kiemelkedő volt a drágulás például a tojás (19,9 százalék) esetén is.
• Szintén felfelé húzza az inflációt az energiaárak emelkedése is: itt a drágulás mértéke 11,0 százalék volt. Ezen belül a vezetékes gáz 23,2 százalékos éves alapú drágulása nem a hatósági árak változásából ered, hanem az átlagfogyasztásból számított határt meghaladó fogyasztás növekedéséből, így a KSH módszertana szerint többet vettünk drágább gázt arányaiban.
• A tartós fogyasztási cikkek drágulása 2,4 százalék volt. Talán itt a legmeghatározóbb a forint árfolyamának alakulása. Persze az erősödés kevésbé jelenik meg gyorsan az árakban, mint a gyengülés, illetve a forint bár az elmúlt hónapokhoz képest erősödött, egyébként nagyjából ott van, mint egy évvel ezelőtt volt.
• A szolgáltatások 5,4 százalékkal drágultak – ez szintén egy olyan ágazat, ahol történt kormányzati beavatkozás, így már nem az év eleji 8–9 százalékos drágulás a jellemző, de az árnövekedés mértéke még így is átlag feletti – itt van talán a legnagyobb szerepe a béreknek.

„Az infláció a következő hónapokban sem megy be várhatóan a jegybanki célsávba: a bázishatások miatt várható növekedést év végére egy csökkenés követi, így decemberre nagyjából a mostani szintre juthatunk vissza. Célsávba kerülő inflációra legkorábban a jövő év elején számíthatunk, de persze még ez sem vehető biztosra. A mostani adat a forint piacán nem kell, hogy változást hozzon, tekintve hogy megfelelt a várakozásoknak. Ebből következően a várt kamatpályát sem írja át: idén továbbra sem számítok a monetáris politika lazulására, de nem kizárt, hogy ez jövőre is elmarad, hiszen az árrésstopok jövőre várható kivezetése várhatóan okoz majd egy ugrást az inflációban, amit a jegybanknak figyelembe kell vennie” – prognosztizálta Regős Gábor.