Ezek a keresetek, bérek is beleszámítanak a nyugdíjba

A nyugdíjszámítás bonyolult rendszere sokakat összezavarhat, különösen, ha az 1988 előtti keresetek is szerepet játszanak. De miért van erre szükség, és hogyan befolyásolja mindez a nyugdíj összegét?

Mitől függ az öregségi nyugdíj összege?

Az öregségi nyugdíj összege az ellátás összegének mértékéhez figyelembe vehető szolgálati idő teljes éveinek száma és a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset alapján kerül megállapításra.

News7.hu

Milyen jövedelmi, kereseti adatok alapján számítják ki a havi átlagkeresetet?

A főszabály az, hogy az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig (ez az átlagszámítási időszak) elért keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik a szolgálati idő hosszának legalább fele részére keresettel, jövedelemmel.

Ha a fenti időszakban az igénylő a szolgálati idő fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, akkor a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei vehetők figyelembe. A járulékköteles jövedelmi adatokat, vagyis a szükséges kereseteket addig kell pótolni, amíg az átlagszámítási időszak fele részét el nem éri.

Abban az esetben, ha nem sikerül beszerezni a hiányzó időre az 1988 előtt jövedelmi adatokat, akkor naptári napokra a minimálbér harmincad részét kell számításba venni.

A fentieket kell alkalmazni minden olyan ellátás összegének a kiszámítása során, amely a szolgálati időtől és a járulék alapjául szolgáló jövedelemtől függ, mint például az özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, korhatár előtti ellátás, átmeneti bányászjáradék.

A nyugdíjszámítás alapjai: Miért fontos az 1988-as dátum?

A nyugdíjszámítás alapját képező havi nettó átlagkereset meghatározása az 1988. január 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozik. Ez az időpont nem véletlen: ekkor vezették be Magyarországon a személyi jövedelemadót, ami azóta is a keresetek nettósításának alapja. Azonban, ha valaki az 1988 utáni időszak napjainak legalább felében nem rendelkezik nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, akkor az 1988 előtti keresetek is beleszámítanak a nyugdíj alapjába.

Ez a szabály azért fontos, mert sokan nem rendelkeznek folyamatos munkaviszonnyal az 1988 utáni időszakban. Például, ha valaki 2025-ben kéri a nyugdíja megállapítását, és az 1988-tól számított időszak napjainak kevesebb mint felében volt járulékalapot képező keresete, akkor a hiányzó napokat az 1988 előtti időszakból kell pótolni.

Hogyan működik a hiányzó napok pótlása?

A hiányzó napok pótlása egy különleges eljárás szerint történik. Ha valakinek például 38 napja hiányzik az 1988 utáni időszakból, akkor az 1987. december 31-től visszafelé haladva keresik meg azokat a napokat, amikor az illető dolgozott. Ha az érintett személynek nincs igazolható keresete az 1988 előtti időszakból, akkor a hiányzó napokra a minimálbér harmincad részét veszik alapul.

Ez a szabály azonban nem minden esetben alkalmazható egyformán. Például, ha valaki 2019-ben három hónapig nem dolgozott, és ez az időszak esik legközelebb a nyugdíjmegállapítás napjához, akkor a 2019-es minimálbér alapján számítják ki a hiányzó napokra eső keresetet. Ez az összeg hozzáadódik az adott évben szerzett keresetekhez, és így alakul ki az éves nettó kereset.

Különleges szabályok az áttelepültek számára

Az Ukrajnából Magyarországra áttelepült személyek esetében egyedi szabályok érvényesek. Ha az áttelepülést követően az illető még nem dolgozott Magyarországon, akkor a nyugdíj alapját képező keresetként a hasonló munkakörben dolgozók átlagkeresetét veszik figyelembe. Ez a szabály sokakban ellenérzéseket kelt, hiszen így az áttelepültek akár magasabb nyugdíjat is kaphatnak, mint azok, akik Magyarországon dolgoztak.

Miért vált ki vitát a rendszer?

A nyugdíjszámítás ezen szabályai gyakran méltatlankodást váltanak ki a nyugdíjas társadalomban. Sokan igazságtalannak tartják, hogy az áttelepültek esetében a minimálbér helyett magasabb kereseteket vesznek figyelembe, miközben a magyar munkavállalók esetében szigorúbb szabályok érvényesek. Az orosz-ukrán háború árnyékában azonban ezek a viták háttérbe szorultak.

A nyugdíjszámítás rendszere összetett és sokszor igazságtalannak tűnhet. Az 1988 előtti keresetek figyelembevétele, a minimálbér pótlásának szabályai és az áttelepültekre vonatkozó különleges rendelkezések mind-mind azt mutatják, hogy a rendszer nem egyszerűsíthető le egyetlen szabályra. Azonban éppen ezek a részletek biztosítják, hogy mindenki számára igazságos és méltányos nyugdíjat állapítsanak meg – legalábbis elméletben.