A kábelnetes internetelérés az xDSL- és az FTTH-korszak közti átmenetben maga volt a megtestesült álom a nagyüzemi internetezők számára. A HFC-alapú hálózatok azonban eredendően nem adatátviteli céllal jöttek létre, manapság pedig hiába építhető rájuk gigabites kapcsolat, lassan éppen olyan nyűggé kezdenek válni a szolgáltató és újabban az előfizető számára, mint a jóval a nyugdíjkorhatár felett járó réz érpár.

A probléma leginkább abból adódik, hogy a hálózatok eredetileg egyirányú kommunikációra lettek tervezve, ettől az örökségtől pedig nagyon nehezen szabadul a szakma. A Magyar Telekom ugyan 2017-ben megpróbálkozott egy olyan upgrade-projekttel, amivel a feltöltési sávszélességet egyes körzetekben sikerült 200 Mbps-re feltornászni, a projekt azonban abbamaradt és az optikai fejlesztések kerültek fókuszba.

Most mégis megpróbálkozik az utolsó cseppek kifacsarásával az infrastrukturából a szolgáltató, így a 2023-ban bevezetett Net 1000 és Net 1000 Pro csomagoknál egyaránt duplázza a visszirányú kapacitást, ami előbbinél 15-ről 30, utóbbinál 25-ről 50 Mbps-re növeli a maximális feltöltési sávszélességet írják.

A hálózat azonban ezzel bizonyos körzetekben vélhetően már annyira a határon üzemel, hogy a szolgáltató egyúttal október 1-től fenntartja a jogot, hogy túlterhelés esetén a kábelnet-hálózaton forgalomszabályozási (hálózatmenedzsment) intézkedéseket alkalmazzon.

Hogy ezek pontosan milyen jellegűek, arra nem tér ki a Telekom a szerződési feltételeiben, azt azonban garantálja, hogy a „rendes körülmények között elérhető” és minimális kapacitás továbbra is változatlan formában az ügyfelek rendelkezésére áll.