7 új munkaszüneti nap jöhet itthon áll a friss közleményben!
7 új munkaszüneti nap jöhet itthon áll a friss közleményben! Szinte minden évben vitáznak arról, hogy munkaszüneti nap legyen a december 24-e vagy sem. Tavaly ismét elutasították a kezdeményezést, így 2025-ben még biztosan dolgozni kell ezen a napon. Azonban előfordulhat, hogy a jövőben ez a nap is munkaszüneti nappá válik, és a sor akár még bővülhet is, derült ki a Pénzcentrum cikkéből.
www.news7.hu hírek percről percre
Így alakulnak a munkaszüneti napok az Európai Unióban
A lap a cikkében készített egy összehasonlítást, és rendezte az egyes tagállamokat az alapján, hogy hány munkaszüneti nap van az adott országban. Ezek alapján látszik, hogy az Európai Uniós átlag 13 munkaszüneti ünnepnap. Magyarország az átlag alatt helyezkedik el a 11 nappal, azonban nem hazánk az utolsó. Van olyan ország, Spanyolország, ahol csak 9 olyan nap van az évben, amikor nem kell dolgozni egy ünnepen. Romániában van a legtöbb munkaszüneti nap, ott 17 ez a szám.
Ezek alapján nem meglepő, hogy egyre nagyobb a társadalmi igény arra, hogy Magyarországon nyilvánítsák munkaszüneti nappá a december 24-ét, azonban a kormány eddig ezt elutasította. Bár nem tudni, hogy a jövőben elfogadják-e a javaslatot, nem csupán ez a nap lehetne ünnepnap. A Pénzcentrum a cikkében összeszedte a további lehetséges munkaszüneti napokat.
„Július 21. – Nándorfehérvári győztes csata (emléknap)
Augusztus 29. – Mohácsi csata/Buda eleste (emléknap)
Szeptember 2. – Buda visszavétele a töröktől (emléknap)
Szeptember 7. Szigetvár eleste (emléknap)
Október 6. – Aradi vértanúk napja (emléknap)
December 14. – Soproni népszavazás a Magyarországhoz való tartozásról
és természetesen December 24. – Szenteste napja”
Ilyen hatása lenne a több munkaszüneti nap a gazdaságra
Korábban a kormányzat azzal indokolta a december 24-ről hozott döntést, hogy gazdaságilag káros lenne, ha még eggyel több munkaszüneti nap lenne. Tény, hogy ez egy gazdaságilag összetett kérdés, aminek pozitív és negatív hatásai is vannak, derül ki a Pénzcentrum cikkéből.
Egy munkaszüneti nap csökkenti az adott hónapban, évben ledolgozott munkaórák számát, ami főleg az ipari termelés és az exportorientált szektorok esetében jelenthet visszaesést. Abban az esetben, ha nincs lehetőség a kiesett munkaórák későbbi pótlására, akkor az hatással lehet a GDP-re is. Azonban nem csupán az iparban érződhet a hatása, mivel egy új ünnepnap azzal is járhat, hogy a munkáltatók kénytelenek fizetett szabadnapot biztosítani a dolgozóknak. Emellett azokban a szektorokban, ahol a munkaszüneti napon is dolgoznak a munkavállalók, a munkáltató kénytelen túlórát vagy bérpótlékot fizetni, ami miatt nőhetnek a bérköltségek. Valamint a kereskedelemben is lehet forgalomcsökkenés, ami kieső bevételt jelent.
Ugyanakkor a plusz munkaszüneti napoknak előnyei is vannak, különösen a belföldi turizmusban. Egy hosszú hétvége például több szállásfoglalást, éttermi fogyasztást generálhat, ez pedig pozitívan hathat a turizmusra. Emellett nőhet a fogyasztói kereslet, mivel az ünnepek előtt a lakosság hajlamosabb többet költeni, ezért ilyenkor bizonyos üzletek forgalma mindig megugrik.
