Felmondási idő, próbaidő, táppénz 2019
A Munka Törvénykönyvének változásai többek között a felmondási időre vonatkozó szabályozást is érintették. A jogszabályok áttekintése, valamint azok alapos megismerése előnyére válhat, legyen akár munkaadói, akár munkavállalói szerepben. Ha ugyanis nem szabályosan mond fel, vagy adja be felmondását, akkor a jogait ismerő másik fél bizony akár munkaügyi bíróság elé is viheti a helyzetet.
A korábbiakhoz képest megváltozott néhány elnevezés. A rendes felmondás helyett ma már csak a felmondás kifejezést használjuk, míg a rendkívüli felmondás helyett már azonnali hatályú felmondást ismer a törvény. Ami viszont maradt, az a felmondási idő számítása. 
Amennyiben sikerül elhelyezkednie, vagy éppen akkor talál egy, a jelenleginél nagyobb anyagi és személyi megbecsülést biztosító munkahelyet, mindenképpen érdemes tájékozódnia a felmondási idővel kapcsolatos aktualitásokról. Egyelőre úgy néz ki, hogy komolyabb változások nem várhatóak idén sem, de jó, ha tisztában vagyunk vele, mikor mi jár nekünk, ha elveszítjük a munkahelyünket.
A munkavállaló és a munkáltató bármikor megszüntetheti felmondással a munkaviszonyt, kivéve, ha a felek külön megállapodnak ennek ellenkezőjében. Mondjuk abban, hogy a munkaviszony legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig felmondással nem szüntethető meg. Mit kell tudni még a felmondási védelemről? Mikor, kire és kire nem vonatkozik? Íme a legfontosabb tudnivalók.
Ha úgy hozza az élet, hogy a munkaadó felmond, rendkívül fontos, hogy odafigyeljen mindenre, nehogy az Önt megillető jogokat ne kapja meg akár a felmondási időt, akár a végkielégítést (ha megvan a megfelelő letöltött munkaév és jár) illetően. Persze nyilvánvaló, hogy ebben a lesokkoló helyzetben nem biztos, hogy a törvényi előírásokon jár az esze, sokkal inkább érdekli a jövőbeli megélhetés, valamint az álláskereséssel járó problémák, mégis fontos, hogy higgadtan gondolja át, milyen előnyökre tehetne szert még ebben az elsőre talán kilátástalannak tűnő helyzetben is.
Érdemes már a munkaszerződés aláírásakor odafigyelni a felmondással kapcsolatos előírásokra, hogy tisztában legyen azzal, milyen járandóságokra számíthat, illetve milyen kötelezettségek terhelik a cég felé, ha a helyzet úgy alakul. Akárcsak a munka elkezdésekor, így annak befejezése, felmondás során is fontos, hogy minden írásban történjen. A felmondást mind a munkáltató, mind a munkavállaló kezdeményezheti, munkáltatói oldalról azonban kiemelt jelentőséggel bír, hogy indoklásként milyen okok kerülnek megnevezésre. Ha ugyanis ezekbe jogosan bele lehet kötni, akkor a vége munkaügyi per is lehet.
Mint néhány más esetben, a felmondási időre vonatkozó szabályokkal is igyekszik a jogalkotó a munkavállaló érdekében fellépni. A felmondási idő kezdete az a nap, amikor közli a munkaadóval az ez iránti igényét. E szabálytól eltérni kizárólag úgy lehet, ha az a munkavállaló egyetértésével történik, illetve annak javára, vagyis közös megegyezéssel.
Ha másik, jövedelmezőbb munkahelyet talált a munkavállaló, vagy a munkaadó döntött úgy, hogy megválik tőle, akkor is le kell tölteni a felmondási időt, amely alapesetben 30 nap. Ez viszont attól függően változhat, hogy mennyi ideje van a munkavállaló alkalmazásban. A felmondási idő ennek megfelelően a következőképpen alakul:
- Három évnél régebbi munkaviszony esetében plusz 3 nap
- Öt év után plusz 15 nap
- Nyolc év után plusz 20 nap
- Tíz év után plusz 25 nap
- Tizenöt év után plusz 30 nap
- Tizennyolc év után plusz 40 nap
- Húsz év után plusz 60 nap az alapnak számító harmincon felül
Minderre azonban igaz, hogy kizárólag a munkaadó részéről történő felmondás esetében érvényes, védve ezzel a munkavállaló érdekeit. Ha ez utóbbi mond fel, akkor marad a harminc napos alap felmondási idő.
Amennyiben határozott időre történt a munkaszerződés megkötése, akkor a felmondási idő nem lépheti túl azt a napot, mely utolsó munkanapként került megnevezésre a kezdetekkor. Szintén a munkavállaló érdekeit szolgálja az szabály, mely szerint a felmondási időre fel kell menteni a munkavégzés alól.
A táppénz nem véd
A táppénz alatti felmondási védelem megszűnt. A munkáltató a táppénz, keresőképtelenség ideje alatt is közölhet felmondást a munkavállalójával, ennek jogi akadálya nincs. A felmondást a munkáltató ez idő alatt is is postázhatja beteg munkavállalójának, csak a felmondási idő kezdődik később, a táppénz lejártát követő napon. Amennyiben a munkavállaló próbaidő alatt kerül táppénzre, a munkáltató azonnali hatállyal, indoklási kötelezettség nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt. Azaz a próbaidő alatti táppénz nem tolja ki a felmondás határidejét, a munkaviszony a felmondás napján a keresőképtelenségtől függetlenül megszűnik.
2. A gyermekvállalás számít
Felmondási tilalom alatt áll ugyanakkor a munkavállaló a várandósság, a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt, de az emberi reprodukciós eljárással kapcsolatos felmondási tilalom köre szűkült. Az emberi reprodukciós eljárással kapcsolatos felmondási tilalom csak a nőt illeti meg, a kezelés időtartama alatt, de legfeljebb annak megkezdésétől számított hat hónapon keresztül. Fontos szabály ugyanakkor, hogy a várandósság és az emberi reprodukciós eljárás miatti felmondási tilalomra a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta.
3. A kismamát is védik
A gyerek hároméves koráig az anyukát csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha otthon is marad a gyermekével, tehát kizárólag a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. A munkaviszony csak a munkavállaló lényeges kötelezettségszegése esetén szüntethető meg vagy ha a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból pedig akkor, ha nincs másik, a munkavállaló számára megfelelő munkakör. A kismamának kedvező szabály az is, ha arra kéri a munkáltatót, hogy őt a rendes munkaidő felének megfelelő részmunkaidőbe vegyék vissza, a gyermek hároméves koráig a munkáltató a jogszabály szerint köteles ezt megtenni.
Egyes csoportok esetében tilalmat nem határoz meg a törvény, de tartalmazza a felmondási korlát jogintézményét. A felmondási korlát lényege az, hogy bizonyos speciális csoportokba tartozó munkavállalók esetében a felmondásnak az általános követelményeken túl további, szigorúbb feltételeknek is meg kell felelnie.
