Éveken belül nem lesz szükség az alacsony képzettséget igénylő munkakörökre a gyárakban!

Éveken belül nem lesz szükség az alacsony képzettséget igénylő munkakörökre a gyárakban!

Az Ericsson által megkérdezett termelő cégek kétharmada szerint tíz éven belül a gyártási folyamatok 80 százaléka automatizálható lesz. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem lesz szükség emberekre a gyárakban. Sőt: a mesterséges intelligencia, a hálózatba kötött gépek és az automatizáció újabb hullámát hozó Ipar 5.0 kifejezetten felértékeli az emberi munkaerőt. Igaz a munkavállalóknak tovább kell képezniük magukat, hogy a magasabb hozzáadott értékű feladatokra koncentrálhassanak. Az 5G pedig kulcsszerepet játszik az újabb ipari forradalomban.

Míg az Ipar 4.0 elhozta a gyártási folyamatok digitalizációját és részbeni automatizálását. Addig a küszöbön álló újabb ipari forradalom, az úgynevezett Ipar 5.0 a mesterséges intelligencia (MI), a vezeték nélküli hálózatba kötött eszközök és a felhőből való vezérlés további térnyerésével nyit újabb fejezetet a gyártó cégek történetében. Az Ericsson új, májusban publikált szakmai tanulmánya szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy az ember háttérbe szorul a jövő üzemeiben. De átalakulnak a szerepkörök és új módon fog együtt dolgozni a robotokkal.

Rendkívüli támogatás november 15-től! >>

A gyártó cég vezetőinek kétharmada arra számít, hogy üzemei működését legalább 80 százalékban „teljes mértékben automatizálni” fogja a következő évtizedben. Ugyanakkor a megkérdezett ipari munkások többsége szerint feladataik 71 százaléka unalmas, koszos vagy veszélyes, és üdvözlik, hogy ezeket a munkaköröket a jövőben gépek végzik majd el helyettük. Mindez az Ericsson 2021 végén 22 országban közel 8700 ipari munkaadó és munkavállaló megkérdezésével elvégzett kutatásából derül ki.


A felmérés tanúsága szerint, mindezek mellett vannak olyan feladatkörök is bőven, amelyek nehezen automatizálhatók. A megkérdezettek legnagyobb arányban a kéz és érzékszervek koordinációját igénylő folyamatokat, a hibák, rendellenességek feltárását és kijavítását, a kreatív gondolkodást és ötletgenerálást igénylő munkákat, a nem tervezett karbantartásokat és a szemrevételezéssel történő hibakeresést nevezték ilyennek többek között. Mindez azt is jelenti, hogy az ipari munkakörök átalakulnak a következő évtizedben. A manuális feladatok helyett a gépek monitorozása, tervezése, programozása és karbantartása teszi majd ki a munkaidő tekintélyes részét.

Mindehhez az ipari munkásoknak új készségekre és eszközökre lesz szüksége. Sőt, a döntéshozók fele egyenesen arra számít, hogy tíz év múlva egyáltalán nem lesz igény képzettséget nem igénylő munkára a gyárakban. Előtérbe helyeződik majd a kreatív problémamegoldó, az adatelemző és a programozó készségek. Legalábbis a munkaadók 70 százaléka szerint elengedhetetlen lesz az ipari alkalmazottak továbbképzése ezen területeken.

Az új eszközök terén a tanulmány szerint olyan innovációk tartoznak majd, mint a hálózatba kapcsolt, szenzorokkal ellátott viselhető eszközök. Például kesztyűk, valamint a virtuális és kiterjesztettvalóság-szemüvegek (VR és AR). Amelyek ember és gép együttműködésének új dimenzióját valósítják meg. Ez a trend a kobotok, vagyis kollaboratív robotok megjelenésében csúcsosodik majd ki, amelyeket eleve az emberrel való közös munkára terveztek, és segíthetnek a nehéz tárgyak felemelésével járó folyamatokban, a precíziós munkában vagy az ismétlődő feladatok elvégzésében.

error: Content is protected !!