280 ezer forint jár rengeteg magyarnak – Kevesen tudják, így igényelheted!

280 ezer forint jár rengeteg magyarnak – Kevesen tudják, így igényelheted!

280 ezer forint jár rengeteg magyarnak – Kevesen tudják, így igényelheted! A különböző megtakarítási formákon keresztül évi 280 ezer forintot igényelhetünk vissza az általunk korábban befizetett személyi jövedelemadóból (szja). Ebből először is logikusan következik, hogy csak az használhatja ki a szóban forgó lehetőségeket. Aki fizet szja-t, másodszor pedig a fentiek azt is jelentik, hogy az általunk befizetett szja összege magasabb kell legyen, mint az általunk a nyugdíjcélú megtakarításokba és/vagy az önkéntes pénztárakba befizetett összeg 20 százaléka. (magyarán például hiába járna az általunk befizetett 500 ezer forint után 100 ezer vissza, ha az szja-nk mértéke ennél kisebb összeg volt).

Ezzel kapcsolatban fontos felhívni a figyelmet, hogy bizonyos adókedvezmények már eleve befolyásolják a befizetett szja mértékét. Ezt érdemes észben tartani, hiszen könnyen lehet, hogy valamely általunk igénybe vett kedvezmény miatt 2024-ben már csak kevesebb adó visszaigénylésére leszünk jogosultak. Ilyen szja-kedvezményből egyébként több is létezik:

  • négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
  • 25 év alatti fiatalok kedvezménye
  • 30 év alatti anyák kedvezménye
  • személyi kedvezmény
  • első házasok kedvezménye
  • családi kedvezmény
  • családi járulékkedvezmény.

Ugyancsak fontos észben tartani, hogy az adójóváírás nem jár automatikusan. Azt az adóbevallásban kell majd visszaigényelni jövő tavasszal.

Magyarországon háromféle önkéntes pénztár létezik – nevezetesen vannak a nyugdíjpénztárak, az önsegélyező pénztárak és az egészségpénztárak. (Utóbbi kettő számára lehetőség van a másik funkciójának a felvételére, tehát a gyakorlatban létezik egy negyedik fajta is, ami tulajdonképpen az önsegélyező és az egészségpénztárak kombinációja.)

Az önkéntes pénztárak esetében az éves adóvisszatérítés lehetséges maximuma 150 ezer forint, ráadásul a háromféle pénztár „egy kalapból” táplálkozik, ami azt jelenti, hogy akár egyféle pénztárból, akár a három tetszőleges kombinációjából igénylünk vissza pénzt, az összeg nem lehet több a már említett 150 ezernél.

Mindhárom pénztárfajtára igaz, hogy a befizetéseink 20 százalékát igényelhetjük vissza az adóból. Ebből és az előbb ismertetett 150 ezres limitből adódik, hogy évi 750 ezer forint befizetése esetén tudjuk teljesen kihasználni az állami támogatást, amely 62 500 forintos havi megtakarítást jelent.

Az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár is befekteti a befizetett pénzt, melyek hozama ugyancsak a befizetőt illetik. További pozitívum, hogy amennyiben vállaljuk, hogy a befizetett pénzt két évig nem használjuk fel, úgy az ilyenformán lekötött összeg után további 10 százalékot kap a pénztártag. Fontos, hogy a 150 ezer forintos felső határt ezzel a további 10 százalékkal sem léphetjük át.




Az önkéntes pénztárak harmadik fajtáját, a nyugdíjpénztárat érdemes a másik két nyugdíjcélú megtakarítási formával, a nyugdíjbiztosítással és a nyugdíj-előtakarékossági számlával (NYESZ) együtt vizsgálni.

  • Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében – ahogy már említettük – maximum évi 150 ezer,
  • a nyugdíjbiztosítások után maximum évi 130 ezer,
  • míg a NYESZ esetében maximum évi 100 ezer forintot igényelhetünk vissza a már befizetett szja-ból.

A három nyugdíjcélú megtakarításra együttesen maximum 280 ezer forintot igényelhetünk vissza a személyi jövedelemadónkból, még akkor is, ha esetleg mindhárommal rendelkezünk. Érdemes továbbá ezeknél a termékeknél is kiemelni, hogy az adójóváírás nem jár automatikusan, az nekünk kell visszaigényelni az adóbevallásunkban.

A három nyugdíjcélú megtakarítási forma közül az önkéntes nyugdíjpénztárat tartják a legkényelmesebbnek, hiszen itt jellemzően csak aktívan kezelt portfóliókat vásárolhat az ember, így különösebb odafigyelést nem igényelnek a megtakarításaink. Ugyancsak a pénztár pozitívuma, hogy itt a legmagasabb az adójóváírás maximuma (150 ezer forint, feltéve, hogy nem vettünk igénybe jóváírást egészségpénztár vagy önsegélyező pénztár után).

A nyugdíjpénztár esetében a munkáltató is befizethet a számlánkra. Ráadásul az itt keletkezett hozamhoz már 10 év után hozzáférhetünk. Utóbbi persze nem feltétlenül pozitívum. Hiszen a termék célja a nyugdíjra való spórolás. Így a megtakarítás idő előtti felélése épp a termék értelmét veszi el. Kifejezetten hátrány azonban, hogy 10 éven belül nem férhetünk hozzá a pénzhez, maximum úgynevezett tagi kölcsön formájában.

A másik nyugdíjcélú megtakarítási forma a nyugdíjbiztosítás. Amely egy olyan speciális életbiztosítás, melyet egy nyugdíjcélú megtakarítási számlán vezet az általunk választott szolgáltató. A termék sajátsága, hogy a biztosítók jellemzően a nyugdíjkorhatár elérésével fizethetik ki a futamidő alatt felhalmozott megtakarítást. Bár a kifizetésre még nyugdíjba vonulás előtt, legalább 40 százalékos egészségiállapot-romlás vagy halál esetén is sor kerülhet.

error: Content is protected !!