Ne hagyd veszni – Így juthatsz akár 160 ezer forinthoz, sokan nem is tudnak róla!

Ne hagyd veszni – Így juthatsz akár 160 ezer forinthoz, sokan nem is tudnak róla!

Ne hagyd veszni – Így juthatsz akár 160 ezer forinthoz, sokan nem is tudnak róla!

(Friss híreink)

2023 decemberétől a minimálbér 15 százalékkal emelkedett, ami egyúttal azt is jelenti: emelkedik az adóalapkedvezmény összege azoknak a dolgozóknak a számára, akik valamilyen súlyosabb betegséggel élnek. Ennek a kedvezménynek mértéke ugyanis a minimálbérhez van kötve. 2024-től így pontosan havi 13 300 forintra nőtt az összeg, mely éves szinten közel 160 ezer forintot jelent.

Az új megállapodás szerint 2023. decembertől a minimálbér 15 százalékkal 266 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal 326 000 forintra növekedhet. A minimálbér emelkedésével együtt számos egyéb juttatás is emelkedik, köztük az az adóalap-kedvezmény, amely bizonyos betegségek esetén járhat a magyar dolgozóknak. Erre a kedvezményre akár a lakosok 35 százaléka is jogosult lehetne, viszont sokan nem használják ki, mivel nem is tudnak róla, hogy jogosultak lennének rá.

Az adóalap-kedvezmény mértéke havonta mindig a minimálbér egyharmadának 15 százaléka száz forintra kerekítve, vagyis 2024-től 13 300 forint. Vagyis egy évben ez közel 160 ezer forint kiesést jelenthet, ha valaki nem tud róla, hogy jogosult a kedvezményre. Azt, hogy ki lehet jogosult, a 335/2009-es kormányrendelet határozza meg: ez sorolja fel ugyanis a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket. Ha valakinek papírja van arról, hogy a felsorolt betegségek valamelyikét állapítottak meg nála, akkor jogosult a személyi jövedelemadója csökkentésére a személyi jövedelemadóról szóló 1995-ös törvény alapján. Azonban nem kell súlyos fogyatékosságokra gondolni: a kedvezmény járhat például a laktózintolerancia, a cukorbetegség egyes esetei, vagy a cöliákia esetén. Így akár 10-ből 3 magyar is érintett lehet.

Fontos! Ha valaki még sosem igényelte még a kedvezményt, de a betegség ténye már hosszabb ideje fennáll, akkor visszamenőleg is igényelheti a kedvezményt az 5 éves elévülési időn belül.




A törvény 29/E. §-a úgy szól: „a súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját személyi kedvezménnyel csökkenti. A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.” Az, hogy ki számít súlyosan fogyatékos magánszemélynek, ebben a kormányrendeletben került részletezésre. A rokkantsági járadékban, fogyatékossági támogatásban részesülők pedig automatikusan jogosultak az adókedvezményre.

  • egyes hallási és látási fogyatékosságok,
  • bizonyos mentális fogyatékosságok és viselkedészavarok,
  • egyes mozgásszervi fogyatékosságok,
  • pervazív fejlődési zavarok (pl. gyerekkori autizmus, sperger szindróma)
  • skizofrénia egyes változatai, schizotypiás és paranoid zavarok
  • a daganatos betegségek egyes típusai (pl. a vérképzőrendszer rosszindulatú betegségei, emlő, méhnyak, petefészek, here és prosztata rosszindulatú daganatai)
  • mesterséges testnyílással élő személyek
  • egyes immunbetegségek,
  • egyes emésztőszervi betegségek (pl. Crohn-betegség, coeliakia, egyes felszívódási zavarok, stb.)
  • endokrin és anyagcsere betegségek, mint az I. típusú diabetes és a szövődményekkel járó II. típusú diabetes
  • veleszületett enzimopátiák (az egyes enzimek működésének rendellenességei), például laktóz intolerancia, lisztérzékenység, vagy a szénhidrát anyagcsere egyéb zavarai,
  • művesekezelésre szoruló betegek,
  • krónikus légzési elégtelenség
  • veleszületett és szerzett szívbetegségek,
  • egyes fejlődési rendellenességgel születettek
  • és endometriózis esetén.

Az adókedvezmény igényléséhez először is egy igazolásra lesz szükség, amelyen egy szakorvos, vagy az adózó háziorvosa igazolja, hogy valóban szenved a kedvezményre jogosító betegségben. Az igazolással a magánszemély két időpontban kérheti a kedvezmény megállapítását a Nemzeti Adó és Vámhivataltól (NAV):

  • az adóelőleg megállapításánál, adóelőleg-nyilatkozattal év közben,
  • valamint a személyi jövedelemadó bevalláskor májusban.

Az igazolásnak tartalmaznia kell a személyazonosító adatokat, a lakóhelyet, az adóazonosító jelet, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását az igazolást kiállító szakorvos vagy háziorvos aláírásával, pecsétjével ellátva.