Baj van a pénzekkel – Késve érkeznek az utalások, Ön tapasztalja a hibát?
Baj van a pénzekkel – Késve érkeznek az utalások, Ön tapasztalja a hibát? A Magyar Államkincstár sok milliárdból fejlesztett új informatikai rendszere nemhogy könnyítené az igénybejelentést, az adminisztrációs terheket. De úgy tűnik, mindent megtesz, hogy az nehezebb, idegőrlőbb, lassúbb és bizonytalanabb kimenetelű legyen. A táppénz, a gyed, a csed igényléseinek terén a hivatalokban ügyhátralék alakult ki. Ennek eredményét tapasztalhatja például, akinek késve érkezik a táppénz, de szintén az új rendszer hibája, ha eltűnik az állampapírja a kezelőfelületről.
Komoly fennakadásokkal működik a Magyar Államkincstár (MÁK) január elsején indított, közel 15 milliárd forint uniós támogatás felhasználásával fejlesztett új informatikai rendszere. Különösen a táppénzek kifizetésénél tapasztalhatók problémák. Késnek a kifizetések, ami sokakat nagyon érzékenyen érint – ezt jelezte több olvasónk, valamint könyvelők is. A családtámogatások, a nyugdíjfolyósítás, az önkormányzati pénzügyek és az állampapír nyilvántartását és forgalmát is érintik a nehézségek.
Egy olvasónk arra panaszkodott, hogy betegsége miatt az új rendszerben a könyvelője által leadott táppénzigénylést csak hatalmas késéssel dolgozta fel a rendszer. Közel egy hónapot kellett várnia. Hogy megérkezzen a kifizetés, ami neki ugyan kigazdálkodható volt, de bizonyosan vannak olyanok, akiket egy ilyen késedelem megoldhatatlan nehézség elé állít.
Korábban a Népszava írt arról, hogy az informatikai hibák miatt egyes állampapírok adatai is késve vagy nem jelennek meg a WebKincstár és MobilKincstár felületein.
A Magyar Államkincstár a hiba miatt még csak elnézést sem kért az ügyfelektől. Így ők akkor csupán a Blikkből értesülhettek arról, hogy „A Magyar Államkötvény 2027/B típusú állampapír egyenlege egy megjelenítési hiba miatt nem volt látható a WebKincstár és MobilKincstár portfóliórészletező felületén. De a számlakimutatást lehívva a megfelelő egyenleget láthatták az ügyfelek. A portfóliórészletező megjelenítését időközben javították, és már ott is az aktuális, helyes állampapír-állomány látható.”
Bár az állampapírok bújócskája is nagyon bosszantó. Sokkal húsba vágóbb, ha a táppénz vagy a nyugdíj nem érkezik meg időben. Az új rendszert használni kényszerülő könyvelők szintén bosszankodva sorolják a milliárdokért fejlesztett új rendszer hibáit.
Ez év elejéig a kitöltők a tb-kifizetőhellyel nem rendelkező vállalkozások számára az ÁNYK felületén küldték be a foglalkoztatói igazolásokhoz, igénybejelentésekhez és a folyamatos keresőképtelenség igazolásához szükséges nyomtatványokat, például a táppénz, a csed, a gyed igényléséhez szükséges adatlapokat.
A rendszer megbízhatóan működött, a törzsadatokat, köztük az ügyfél nevét, adószámát, adóazonosító jelét, anyja nevét, születési adatait, lakcímét pedig el lehetett menteni. Ezzel szemben az új SZÜF-portálon minden alkalommal mindent elölről be kell pötyögni. Nem menti el a rendszer az adatokat, sőt, egy igénylő kitöltését követően a következő esetében egyesével kell törölni az előző személy adatait. Azaz új táppénzigénylés esetén az összes rubrikát végig kell kattintgatni és felülírni.
Kőkorszaki viszonyok uralkodtak el tehát:
nemhogy könnyítené az igénybejelentést kitöltők adminisztrációs terheit a program, de egyenesen mindent megtesz, hogy minél nehezebb, idegőrlőbb, lassúbb és bizonytalanabb kimenetelű legyen egy igénybejelentés beadása – írta a Minősített Könyvelők Egyesülete. Az egyesület itt példákat is felsorol a SZÜF-portálon tapasztalt oldalhibákra, teljesen indokolatlan lépésekre.
A hvg.hu megkereste a Magyar Államkincstárt, hogy adjon magyarázatot a táppénzek kifizetésénél tapasztalt késésekre és egyéb hibákra. Cikkünk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ a kérdéseinkre. Amennyiben megérkezik a válaszuk, cikkünket frissítjük.
A MÁK korábban azt viszont határozottan visszautasította, hogy adatvesztés, sérülékenység, nagyobb összeomlás történt volna. Az ügyfelek által kívülről is érzékelhető problémákon túlmenően, az ilyen feltételezéseket puszta spekulációnak tartja.
A Népszava információi szerint azonban a látható hibáknál is gyakoribbak a belső rendszerhibák. Köztük például a nyugdíjügyeket érintő informatikai rendszereknél. Ez húzódhat például annak hátterében, hogy hónapokat kell várni az előzetes, ügyfelek által kért nyugdíjszámításokra. Illetve az első nyugdíj folyósítására. A lap birtokába került egy olyan belső üzenetváltás is, amely a rendszerhibák gyakoriságára utal.
További híreinkért kattintson IDE!
