Táppénz és Keresőképtelenség 2024 – fontos változás lépett életbe!
Táppénz és Keresőképtelenség 2024 – fontos változás lépett életbe! A hétköznapok során arra az időszakra, amikor betegek vagyunk és nem végzünk munkát, gyakran csak úgy hivatkozunk, hogy táppénzen vagyunk. Munkajogi szempontból ugyanakkor alapvetően három különböző fogalomról beszélhetünk akkor, amikor valamilyen egészségügyi probléma miatt nem tudunk munkát végezni. Ez a három fogalom a keresőképtelenség, a betegszabadság és a táppénz. De mit is takarnak ezek a fogalmak?
A keresőképtelenség
A három fogalom közül a keresőképtelenség a legtágabb fogalom. Egyszerűbben megfogalmazva a keresőképtelenség egy olyan átmeneti állapot, amely során a munkavállaló valamilyen egészségügyi probléma vagy körülmény miatt nem tudja ellátni munkáját. Részletesebben megfogalmazva keresőképtelen egyrészt az a munkavállaló, aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, valamint aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. Keresőképtelen továbbá az a szülő is, aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni és csecsemőgondozási díjra nem jogosult, aki tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése alatt gyermeke mellett tartózkodik a kórházban, aki ilye korú beteg gyermekét otthon ápolja illetve az az anya, aki kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja. Ezen felül pedig a méltányosságból adható táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül az a szülő, aki 12 és 18 év közötti beteg gyermekét otthon ápolja vagy gyermeke mellett tartózkodik a kórházban.
Legyen szó a keresőképtelenség bármely okáról is, a keresőképtelen állapot igazolására kizárólag orvos jogosult.
A keresőképtelen személy jogszabályi kötelezettsége, hogy betartsa az orvos utasításait, így különösen a gyógyulását elősegítő, meghatározott idejű ágynyugalomra, valamint a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására vonatkozóan. Ezen túlmenően a keresőképtelen személy köteles az elrendelt vizsgálatokon megjelenni, valamint ha a keresőképtelensége alatt más orvos is kezeli, erről a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni.
Munkajogi szempontból a keresőképtelen munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, a keresőképtelensége időtartamára. Ez azt jelenti, hogy értelemszerűen a keresőképtelen munkavállaló nem köteles munkát végezni, illetve a munkáltató rendelkezésére állni. Ettől függetlenül azonban általános tájékoztatási kötelezettség terheli a munkavállalót keresőképtelenség időtartama alatt is, tehát köteles tájékoztatni a munkáltatót pl. arról, hogy keresőképtelen állapota várhatóan meddig fog fennállni.
Fontos szabály továbbá, hogy a keresőképtelen állapotban lévő munkavállalóval a munkáltató közölhet felmondást, tehát a felmondást átadhatja a munkavállalónak. Munkajogi szabályaink értelmében azonban a betegség miatt keresőképtelen munkavállaló esetében a felmondási idő később, a keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődik. Ennek abszolút határa azonban az, hogy a betegszabadság lejártát követő egy év utáni napon akkor is elkezdődik a felmondási idő, hogyha a munkavállaló továbbra is keresőképtelen. A beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség esetén pedig a felmondási idő a keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődik.
A betegszabadság
A betegség miatt igazoltan keresőképtelen munkavállaló évente 15 nap betegszabadságra jogosult. Amennyiben a munkaviszony év közben jön létre, a munkavállalónak a munkában töltött idővel arányos betegszabadság jár. A betegszabadság tartama alatt nem táppénzre jogosult a dolgozó, hanem a munkabér alapján kiszámított távolléti díj 70 százalékára.
Nem jár ugyanakkor betegszabadság a keresőképtelenség minden esetében. Nem jár betegszabadság például a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. Szintén nem mehet betegszabadságra a szülő, ha nem ő, hanem gyermeke beteg és ez indokolja a szülő keresőképtelenségét.
A táppénz – Táppénz és Keresőképtelenség 2024 – fontos változás lépett életbe!
Amennyiben a munkavállaló betegszabadságra tárgyévben már nem jogosult, mert az említett 15 napot kimerítette, de keresőképtelenné válik, táppénzre lehet jogosult. A munkavállaló táppénzre való jogosultságát a társadalombiztosító vizsgálja. A táppénzre való jogosultság megállapításához három feltételnek kell teljesülnie: igazolt keresőképtelenség, fennálló biztosítási jogviszony és járulékfizetési kötelezettség.
A táppénzre való jogosultságnak időbeli korlátja is van. Egy év folyamatos táppénz folyósítást követően a munkavállaló jogosultsága megszűnik. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak legfeljebb egy évig jár táppénz, ezután keresőképtelenségére tekintettel már nem illeti juttatás.
Táppénz a keresőképtelenség minden naptári napjára jár, függetlenül attól, hogy az adott nap munkanap, munkaszüneti nap, ünnepnap vagy pihenőnap. A táppénz összegét pedig mindig a munkavállaló keresőképtelenségének első napján érvényes napi alap szerint számolja ki a társadalombiztosító. Mértéke főszabály szerint a kiszámolt napi alap 60%-a, két évnél rövidebb biztosítási jogviszony esetén pedig 50%-a. Üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség esetén a táppénz mértéke a napi alap 100%-a, úti baleset esetén pedig 90%-a.
Összefoglalás
Amennyiben tehát a munkavállaló keresőképtelen, úgy valójában a legtöbb esetben betegszabadságon vagy táppénzen van. Előfordulhat ugyanakkor olyan eset is, amikor a munkavállaló ugyan keresőképtelen, de számára sem betegszabadság, sem táppénz nem jár. Munkajogi szempontból azonban rendkívül fontos különbséget tenni a három fogalom között.
