Szülési szabadság 2024 – Mennyi a szülési szabadság időtartama, kinek jár, mikor kezdődik, ki fizeti?
Szülési szabadság 2024 – Mennyi a szülési szabadság időtartama, kinek jár, mikor kezdődik, ki fizeti? A szülési szabadság egy fontos időszak az anyák, az apák és a babák életében egyaránt, mégis sokan nincsenek tisztában a pontos szabályokkal.
Kinek, mikor és mennyi szülési szabadság jár? Hogyan kell ezt igényelni? Milyen családtámogatásokat vehet igénybe az anya a szülés után és mikor igényelhet az apa szülési szabadságot? Ebben a cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a szülési szabadság kapcsán.
Mennyi idő a szülési szabadság 2024-ben?
Magyarországon minimum kéthetes szülési szabadságot kötelező kivenni, és az anyákat maximum 24 hét (azaz 168 nap) szülési szabadság illeti meg.
Fontos szabály, hogy a szülési szabadság kivételére csak egyben van lehetőség, nem lehet részletekre bontani. Ki lehet viszont venni a szülési szabadságot akár már a baba születése előtt 4 héttel (azaz 28 nappal) is, vagyis a kismamáknak a terhesség utolsó hónapjában már nem muszáj dolgozniuk.
Az anyák mellett az apák is elmehetnek szabadságra a szülés után. A férfiaknak 5 napnyi extra szabadság jár, ha egy gyermekük születik, és 7 nap akkor, ha ikrek érkeznek a családba. Ezeket a szabadnapokat a baba születését követő két hónapban lehet kivenni.
Hogyan kell igényelni a szülési szabadságot és meddig tart?
A szülési szabadság automatikusan jár az anyák és az apák számára is, az igénybevételét azonban kötelező bejelenteni a munkáltatóknál. Azt is érdemes tudni ugyanakkor, hogy az erre az időszakra vonatkozó támogatásokat már külön kell igényelni, a Magyar Államkincstár honlapján elérhető nyomtatványok kitöltésével.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szülési szabadság véget ér, amit ismét dolgozni kezd az anya, akkor is, ha csak részmunkaidőben teszi meg ezt.
Milyen juttatások járnak szülés után?
A szülési szabadság idejére csecsemőgondozási díjat (ismertebb nevén CSED-et) is igényelhetnek a nők akkor, ha a kisbabájuk születése előtti két évben legalább 365 napig dolgoztak, és vagy még biztosítottak, vagy baleseti táppénzt kapnak a szüléskor.
Erre a támogatásra alapvetően az édesanya jogosult, de vannak speciális esetek. Ilyen például az örökbefogadás, amikor az örökbefogadó anya is igényelheti, vagy a családba fogadás, amikor a gyámnak jár a támogatás. A férfiak (vagyis az édesapák és az örökbefogadó apák) viszont csak akkor kaphatnak CSED-et, ha az az anyuka meghal, vagy egészségügyi okból nem élhet a családjával.
Mivel nem számít szociális juttatásnak, a CSED összege összeg nem fix, az anya bruttó bérének 100 százalékából számítják ki, méghozzá úgy, hogy alapesetben az utolsó fél éves átlagkeresetét veszik alapul. Fontos tudni, hogy a megállapított összeg adóköteles, így a 30 alatt szülő nők az SZJA kedvezmény miatt akár több pénzt is kézhez kaphatnak, mint amennyit a szülés előtt vittek haza.
Mi a különbség az anyasági és a szülési támogatás között?
A CSED-en kívül lehet még kapni anyasági támogatást és szülési támogatást is, amelyeket sokan összekevernek, pedig csak abban hasonlítanak, hogy mindkettőt külön kell igényelni.
Az anyasági támogatás tulajdonképpen egy egyszeri pénzösszeg, amit az anya munkahelyén kell megigényelni a szülést követő 60 napban. Azok a nők, akik nem dolgoznak, a lakhelyük szerint illetékes kormányhivatalnál adhatják le a Kérelem anyasági támogatás megállapítására című formanyomtatványt, amelyet a Magyar Államkincstár honlapjáról is le lehet tölteni.
Ezzel szemben a születési támogatás nemcsak hogy nem jár automatikusan, tulajdonképpen a szerencsén múlik, hogy kinek jár, hiszen csak azok a szülők vehetik igénybe, akik olyan helyen laknak, ahol ezt az önkormányzat biztosítja. Az, hogy ennek a kelengyepénzként is ismert támogatásnak mekkora az összege, illetve milyen feltételek alapján és mikor lehet megigényelni, önkormányzatonként eltérő. Jellemzően néhány tízezer forintos összegről van szó, de a részletekről a lakcímkártya szerint illetékes hivatalnál érdemes érdeklődni.
Milyen támogatások járnak a szülési szabadság után?
A szülési szabadság és a csecsemőgondozási díj után úgynevezett gyermekgondozási díj, vagy GYED jár az egyik szülőnek egészen addig, amíg a gyereke be nem tölti a 2 éves kort (vagy ikrek esetén a 3 éves kort). Arról, hogy ezt az anya vagy az apa vegye igénybe, már a szülők dönthetnek.
Mivel a támogatás összegét az igénybevevő szülő jövedelme alapján számolják ki, a család akkor jár a legjobban, ha a GYED-et a jobban kereső szülő igényli. Azt is érdemes tudni, hogy a CSED-del szemben a GYED mellett már lehet dolgozni, akár teljes munkaidőben is.
A gyermekgondozási díjat mindenki a munkahelyén igényelheti, az Igénybejelentés gyermekgondozási díjra elnevezésű nyomtatvány elérhető a Magyar Államkincstár honlapján.
A GYED-nek az összegét is az igénylő szülő béréből számolják ki. Alapesetben a jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 70 százaléka jár az egyik szülőnek, de ez a támogatás már maximalizálva van.
Kinek és mikor jár a GYES?
Van még egy támogatási forma, ami minden gyermek születése után alapesetben 3 éves korig, ikrek esetén tanköteles korig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig 10 éves korig alanyi jogon jár. Ez nem más, mint a gyermekgondozást segítő ellátás, azaz a GYES, amit szintén bármelyik szülő igénybe vehet.
Igényelni vagy a munkáltatónál, vagy a kormányhivatalnál kell, ehhez a formanyomtatványt a Magyar Államkincstár honlapjáról lehet letölteni.
Fontos tudni azt is, hogy ha egy szülő kap GYED-et (amelynek az összege bérhez kötött, és így jóval magasabb is lehet), akkor GYES-re csak ezek után (tehát a gyermek 2 éves korát követően) lesz jogosult.
A GYES mellett a gyerek fél éves korától dolgozhat már az igénylő szülő, akár teljes állásban is.