6000 Forintot kértek el az egri cukrászdában egy kávéért, a vevő nem tudta kifizetni, megalázta a pincér – Fény derült az igazságra!
6000 Forintot kértek el az egri cukrászdában egy kávéért, a vevő nem tudta kifizetni, megalázta a pincér – Fény derült az igazságra! Kálmán (22) fiatal egyetemista, aki Egerben koptatja az iskola padjait. Egy kávézóba ült be két óra között és nem számított rá, hogy ezzel az egész napját tönkreteszi majd:
( Friss hírek )
Sziasztok! Nagyon visszahúzódó fiú vagyok és világ életemben kerültem a konfliktust. Soha semmi miatt nem reklamálok, kerülök minden szituációt, amiben konfrontálódni kellene. Nem olyan régen költöztem Budapestről Egerbe, itt végzem el az egyetemet. Nem vagyok ismerős még a városban, nem ismerek helyeket és még nem is barátkoztam még össze senkivel. Így nagyon örültem, mikor az egyetemi csoporttársaim elhívtak két óra között, hogy üljünk be valahova.
Egy nagyon szép cukrászdát választottak. Rendeltünk, én kértem egy kávét az itallapról. Beszélgettünk, jól éreztük magunkat, majd a fizetésre került a sor.
Egyenként mentünk oda fizetni és mikor rám került a sor, teljesen megdöbbentem. Hat ezer forintot kértek. Nagyon kétségbeestem, mivel nem volt nálam annyi pénz és nem voltam még olyan viszonyban a csoporttársaimmal, hogy bármelyiküktől kérjek. Nagyon halkan megkérdeztem a pincért, hogy biztosan jól számolt-e. Ő ekkora emelt hangon közölte, hogy valami különleges, Etióp kávéfajtát kértem, aminek ennyi a csészéje. Szóval hat ezer forintot kért.
Életemben soha nem kerültem még ilyen megalázó szituációba. Fogalmam sem volt mit csináljak, egyszerűen nem tudtam kifizetni a drága kávét.
Ekkor a pincér hangosan odaszólt a csoporttársaimnak, hogy:
A kis barátotoknak nincs pénze a kávéra, ki tudja valamelyikőtök segíteni?
Azt hittem megnyílik alattam a föld. Szerencsére a csoporttársaim nagyon korrektek voltak és szó nélkül kisegítettek. Sokszor elnézést kértem utána. De ők azt mondták, hogy előfordul sőt: velük is megesett már és még a jó ízlésemet is megdicsérték, hogy a legdrágább kávét rendeltem ki. Szerintem a pincérnek meg kellett volna kérdeznie, hogy biztosan azt szeretném-e kérni, amit rendeltem. Mégis csak hat ezer forintról van szó. De jó része is van a dolognak: a csoporttársaimmal azóta is összejárok és egy jó kis közös sztori lett a balfékségem. De a cukrászdát senkinek sem ajánlom, nem volt túl finom a kávé sem, arról nem is beszélve, hogy milyen megalázóan viselkedett velem a személyzet.
A nagy felzúdulást kiváltott kávé incidensre megérkezett az egri cukrászda válasza, akik felháborodottan olvasták az egyetemista srác panaszát és elmesélték az ő verziójukat is az esetről. A levelet változtatás nélkül közöljük:
Üdvözlet! Az egyik törzsvendégünk hívta fel a figyelmünket arra, hogy egy korábban nálunk fogyasztott férfi megírt nektek egy történetet. Nos: több ponton szeretném kijavítani a történetet. Először is, a 6000 forintos kávé azért került ennyibe, mivel egy igen különleges érlelésű és aromájú kávéról van szó, amelyből évente kifejezetten keveset tudunk vásárolni, így nem tudjuk sima presszó áron adni.
Természetesen rendelkezünk itallappal, ahol korrekten fel vannak tüntetve az árak, így nem lehet mentség az, hogy nem vette észre a tétel pontos árát. Nem gyakran rendelik nálunk ezt a fajta kávét (vélhetően éppen az ára miatt), azonban aki kikérte még sosem problémázott rajta (sem az íze, sem az ára miatt). Azt a részt igazából nem is minősítem, hogy a pincérnek szólnia kellett volna arról, hogy mennyibe kerül a kávé. Ez a vevő teljes megalázása, mintha feltételeznénk, hogy nincs pénze nálunk fogyasztani, ez az eljárás nagyon hamar visszájára fordulna és mi jönnénk ki belőle negatívan. Ilyen a világon nincs, hogy visszakérdezzünk:
Biztosan ezt vásárolja meg? Elég drága.
A második, amire szeretnék reagálni a felszolgáló válasza volt: valóban odaszólt a társaságnak, hogy valaki ki tudja-e fizetni a fogyasztást, azonban néhány fontos körülmény lemaradt. Amikor a srác meghallotta a fogyasztása árát szemmel láthatóan meglepődött és kérte, hogy mutassuk meg mi került ennyibe. Mivel egyetlen tételt fogyasztott, nem volt nehéz dolgunk, ezt meg is tettük. Ezek után az árképzésünkről érdeklődött és nekünk is megjegyezte, hogy miért nem szóltunk neki rendelés előtt.
Majd azt szerette volna, ha elengedik a kávéja árát, amit már elfogyasztott (és meg is dicsért egyébként). Ezeket ismételgette, ezen idő alatt pedig nem tudtunk kellően a kiszolgálással foglalkozni, így való igaz, 10 perc egyezkedés után ezzel a nem túl elegáns mondattal intézte el a pincér a párbeszédet, erről a későbbiekben elbeszélgettünk vele. Azonban ez egy vendéglátóipari egység, ahol egyetlen ember viselkedése nem mehet a többi vendégünk rovására és hosszas magyarázat után is ki akart bújni a fizetési kötelezettség alól.
A társaság egyébként szó nélkül összedobta a kávé árát, ők azóta is tértek be hozzánk, vélhetően bennük nem hagyott mély nyomot az eset.
Mindenesetre felháborítónak tartom, hogy így élte meg az esetet a „kedves vevő” és ezt még terjeszti is. Szerencsére a levele nem ért célt, azóta is rengeteg vendégünk van és van, aki kifejezetten emiatt a különleges kávéért tér be hozzánk, gond nélkül kifizeti, valamint még jattot is hagy mellé.
Felnőtt emberek ülnek be hozzánk. Akik döntésük teljes tudatában rendelnek, nem elvárható, hogy minden tételnél visszakérdezzünk. Ahogyan az sem, hogy elengedjünk egy tételt, mert a vevő nem hozott magával pénzt. Nonszensz. Remélem, hogy az itt leírták tisztázták a történteket és mielőtt valaki kígyót békát kiabál ránk, az belegondol a mi helyzetünkbe is.
