Hétvégi munkavégzés szabályai, csendháborítás 2024 – Íme mit tehetsz a zajos szomszéd ellen!

Hétvégi munkavégzés szabályai, csendháborítás 2024 – Íme mit tehetsz a zajos szomszéd ellen! Nem csak társasházakban, hanem kertes házakban is gondot okozhat a szomszéd, aki túl nagy zajt csap. Fúr, farag, éjszaka mos, hajnalban porszívózik vagy épp flexeléssel ébreszti lakókörnyezetét. Mit tehetünk, ha ezzel találkozunk?

( Friss híreink )

A munkavégzés történhet általános munkarend szerint, heti öt napon, hétfőtől péntekig azonos munkavégzéssel, de a munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén beosztható a hét bármely napjára, illetve az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is. A vasárnapi, valamint a munkaszüneti napon történő munkavégzésre – akár rendes, akár rendkívüli munkaidőben kerül erre sor – eltérő rendelkezések vonatkoznak.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy bár a munkaidőkeret, elszámolási időszak enged mozgásteret, de a munkaidő-beosztástól eltérő időben teljesített munkavégzés az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályainak alkalmazása esetén is rendkívüli munkaidőnek minősül. Kötetlen munkarend esetén viszont a vasárnapi és munkaszüneti napi munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

Vasárnapi, illetve munkaszüneti napon rendes munkaidőben végzett munka

A munkáltató az általános munkarend szabályai szerint heti öt napra, hétfőtől péntekig, minden napra egyenlő mértékben osztja be a munkavállalók munkaidejét, mindezek értelmében a szombat és a vasárnap a munkavállaló két pihenőnapja, valamint munkaszüneti napokon nem terheli a munkavállalót munkavégzési kötelezettség.

Pontos rendelkezések vannak arra vonatkozóan, hogy vasárnap, valamint munkaszüneti napokon mely tevékenység keretében foglalkoztathatók rendes munkaidőben a munkavállalók. Meg kell említeni, hogy mindezek végzett tevékenységenként, munkakörönként vizsgálandók.

Vasárnapra rendes munkaidő a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (továbbiakban: Mt.) rendelkezései értelmében a következő esetekben osztható be:

• a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben;

Annak eldöntésében, hogy a munkáltató vagy a munkakör rendeltetése folytán vasárnap is működőnek minősül-e, vizsgálni kell, hogy

a) a tevékenység igénybevétele a helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján történik-e (ilyen például étterem, szálloda, strand), vagy szintén ide kell sorolni a
b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzését vagy elhárítását (például autómentés), továbbá a vagyonvédelmet (például biztonsági őrök esetében).

• az idényjellegű tevékenységek esetében, melyek, a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődnek (ide sorolódnak egyes mezőgazdasági tevékenységek);
• a megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók esetében,

vagyis az olyan esetekben, amikor naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel a munkavégzés és társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul (ilyenek például a tömegközlekedés, energiaszolgáltatás, távközlés), vagy olyan esetben, amikor a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható a tevékenység;

• • a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók esetében, amikor a munkáltató tevékenységének tartama hetente eléri a 80 órát;
  • a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében, amikor a munkavállaló a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére vagy a munkavégzés a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Mindezekre nincs taxatív felsorolás, mindig esetenként kell vizsgálni, hogy adott munkáltatónál a konkrét munkakör készenléti jellegűnek tekinthető-e vagy mégsem;

• a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében;
• a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén;
• külföldön történő munkavégzés során, valamint
• a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál.

Meg kell jegyezni, hogy a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény hatálya nem terjed ki:

• egészségügyi szolgáltatásra, melyet külön törvény szabályoz,
• a külön törvényben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységre, valamint
• a szintén külön törvényben meghatározott dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyköteles tevékenység és ehhez kapcsolódóan a dohányboltban árusított egyéb termékek értékesítésére irányuló kereskedelmi tevékenységre.

Fontos! Nem a vasárnapra, hanem a munkaszüneti napra vonatkozó munkaidő-beosztási szabályokat kell alkalmazni a vasárnapra eső munkaszüneti nap esetén, húsvétvasárnap, valamint pünkösdvasárnap esetén.

Otthonunk az a hely, ahol felhőtlenül kikapcsolódhatunk, feltöltődhetünk és átadhatjuk magunkat a jól megérdemelt pihenésnek. A hajnalig tartó házibuli, a szomszéd üvöltő zenéje és tévéje, a hangos kutyaugatás és a nem megfelelő időben végzett kertészkedés azonban megzavarhatja ezt a nyugalmat. Néha még a legjobb szándék ellenére sem sikerül megbeszélni a szomszéddal, hogy túl nagy zajt csap, így jó tisztában lenni a csendháborítási szabályokkal.

Mi is a csendháborítás?

Minden lakónak joga van élvezni a saját otthonának csendjét, ezt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénye ki is mondja. A szabályozás alapján ugyanis az ingatlan mindenkori használójának (tulajdonosának, bérlőjének, haszonélvezőjének) kötelessége, minden olyan magatartástól tartózkodnia, amely a szomszédokat szükségtelenül zavarná. A szomszédnak, a társasház többi lakójának nem kötelessége eltűrni a szükségtelen zajt, függetlenül a napszaktól, illetve attól, hogy kívülről vagy belülről származik. A ránk vonatkozó csendháborítási szabályokról az adott település, kerület önkormányzatának rendeleteiből tájékozódhatunk. Ezen felül társasházak esetében a Házirend is magába foglalja az emberek békés együttélésének szabályait.

Meddig tűrjük el a szomszédból jövő zajt?

Egy ideális világban mindenki tiszteletben tartja a másik lakó életét, de ez nem mindig sikerül. A jószomszédi viszony és a komolyabb viták elkerülése érdekében fontos első körben békés eszközökkel próbálkozni. Beszéljünk a csendháborítóval, aki ezután jobb esetben felhagy a zajkeltő tevékenységgel. Sajnos a személyes megbeszélés nem mindig vezet eredményre, többszöri kérésre sem. Ebben az esetben több lehetőségük van. Első körben jelezhetjük az önkormányzat felé a problémánkat, extrém csendháborítás esetén pedig felhívhatjuk a rendőrséget. A szóbeli figyelmeztetés során a rendőr a szabálysértés elkövetését elismerő személyt felszólítja a tevékenysége abbahagyására. Amennyiben a zaj nem múlik, második bejelentés után a rendőr helyszíni bírságot szabhat ki, feljelentést tehet a csendháborító ellen.

A jószomszédi viszonyt érdemes megőrizni

A csendháborítás bejelentése csak egy lehetőség a sok közül, amellyel élhetünk. Szép szóval, türelemmel és esetleg egy tálca finom süteménnyel talán többet is elérhetünk, mint a szomszédaink közötti viszony elmérgesítésével. Ha zavar a ricsaj, a hangoskodás, először jelezzük, főleg, ha huzamosabb időn keresztül fennálló zajról van szó, de ne jelentsük fel rögtön a szomszédot csendháborítás vádjával, amint bekapcsolja a tévét!